Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2017. (X. 24.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában (a továbbiakban: Kvt.), valamint az 58. § (1) bekezdésében, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelem helyi szabályozására a következőket rendeli el:

I. fejezet

A rendelet célja és hatálya, értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét a meghatározó levegővédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, föld- és vízvédelmi, zöldterület védelmi, tájvédelmi előírásokat, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeit, valamint a helyi Környezetvédelmi Alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályait.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén - a védett természeti terület, és védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület kivételével - mindazon természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) kerti hulladék: az ingatlanokon (ide értve a közterületeket is), azok tisztántartása, ápolása, gondozása, vagy egyéb kertészeti munkálatok végzése során keletkezett fű, lomb, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék, avar és egyéb növénymaradvány (a továbbiakban: kerti hulladék);

b) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben, területein, valamint az intézményekben keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék;

c) tulajdonos: az ingatlan, ingatlanrész, helyiség tulajdonosa, haszonbérlője, használója, haszonélvezője;

d) légszennyezés: légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása;

e) indokolatlan zaj okozása: minden olyan nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva alkalmas mások nyugalmának zavarására;

f) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

g) hangosító berendezés: minden olyan műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki (pl. hangszóró, hanghordozó eszközök lejátszó berendezése, műsorközvetítő hangforrás vagy műsorforrás);

h) rendezvény: előre meghatározott célból, helyen (közterületen és magáningatlanon) és időben, szervezett formában megtartandó, alkalmi jellegű, szórakoztató, kulturális, sportjellegű, szabadidős összejövetel;

i) zöldterület: közigazgatási terület felhasználási egység, a község állandóan növényzettel fedett, más terület felhasználási egységbe nem tartozó, közhasználatú része: fásított köztér, közpark;

j) zöldfelület: lakóterületek, gazdasági, intézményi területek, közlekedési útvonalak biológiailag aktív növényzettel borított területe;

k) zöldsáv: az úttest és az ingatlan határa közötti közterület növényzettel fedett része.

l) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen az épület építésére és bontására, lakásfelújítással kapcsolatos tevékenységek, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, motoros gép üzemeltetése.

m) járda: köztisztasági szempontból járdának minősül a gyalogos közlekedésre rendelt ingatlan előtt kiépített járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv.

II. fejezet

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok, víz- és földvédelmi rendelkezések

Lakóházak fűtésével kapcsolatos szabályok

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanon megfelelően karbantartott tüzelőberendezésben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyag égethető.

(2) A tüzelőanyag az egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, valamint egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

(3) Hulladék nyílt téri, illetőleg a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése tilos.

(4) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

Kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok

5. § A kerti hulladék kezeléséről, ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodik, lehetőleg komposztálással.

6. § A kerti hulladék égetése tilos.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

7. § (1) Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat, a környezetet, közúti környezetet nem szennyező állapotban szabad szállítani.

(2) Építési munkálatoknál és az úttest felbontásánál keletkezett port - a terjedésének megakadályozására - vízzel kell nedvesíteni.

(3) Építési tevékenység végzése esetén a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, illetve a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Hulladék, környezetszennyező anyag szállításakor gondoskodni kell arról, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.

(5) Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, akkor az, akinek az (1)-(3) bekezdés szerinti előírások betartására kötelezettsége keletkezett, köteles a szennyeződést eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(6) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani.

Víz- és földvédelemmel kapcsolatos szabályok

8. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (az Ördögárok-patakot, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a vízáramlásnak viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(3) A zárt csapadékvíz elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(4) Tilos ingatlanokon, háztartások, intézmények, üzemek szennyvizét, talajvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, saját vagy más ingatlanára, közterületre, közútra kiengedni, vagy bármely módon a talajba juttatni.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.

III. fejezet

A zajvédelem helyi szabályai

9. § (1) E fejezet rendelkezései

a) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő építési, bontási tevékenységre,

b) kertépítéssel, zöldfelület fenntartással kapcsolatos tevékenységre,

c) vendéglátó egység épületen kívüli területén hangosító berendezés üzemeltetésére,

d) magáningatlanon, hangosító berendezéssel megtartott rendezvényre,

e) közterületen hangosító berendezés üzemeltetésével járó rendezvény tartására terjednek ki.

(2) E fejezet rendelkezései nem terjednek ki:

a) az önkormányzat és a fenntartásában álló intézmények által megrendezett közterületi rendezvényekre,

b) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre,

c) az életveszély elhárítása és a vagyoni kár keletkezésének megelőzése érdekében végzett tevékenységhez kapcsolódó zajkibocsátásra és zajforrás üzemeltetésére,

d) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet által szabályozott kérdésekre.

Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő építési, bontási tevékenységre, kertépítésre, zöldfelület fenntartásra vonatkozó rendelkezések

10. § A magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajkibocsátással járó építési, bontási tevékenység

a) munkanapokon 7.00 és 19.00 óra között végezhető,

b) szombaton 8.00 és 16 óra között végezhető,

c) vasárnap és munkaszüneti napon nem végezhető.

11. § Kertépítéssel, zöldfelület fenntartással kapcsolatos, zajkibocsátással járó tevékenység, így különösen motoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor üzemeltetés

a) munkanapokon 7.00 és 19.00 óra között végezhető,

b) szombaton 8.00 és 16 óra között végezhető,

c) vasárnap és munkaszüneti napon nem végezhető.

Vendéglátó egység épületen kívüli területén hangosító berendezés üzemeltetésére vonatkozó szabályok

12. § Vendéglátóipari egység épületen kívüli területén hangosító berendezés 12.00-22.00 óráig üzemeltethető.

Közterületi rendezvény tartására vonatkozó szabályok

13. § (1) A napi egy óra időtartamot meg nem haladó, közterületi rendezvény megtartására 6.00 és 22.00 óra között kerülhet sor, amelyet be kell jelenteni a rendezvény megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. A bejelentés tartalmazza a rendező nevét, elérhetőségét, a rendezvény jellegének leírását, a rendezvény pontos idejét. A bejelentés nem pótolja az egyéb engedélyek beszerzését.

(2) A napi egy óra időtartamot meghaladó közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni engedély alapján, az abban előírt feltételek betartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a rendezvény szervezője a rendezvény tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal köteles benyújtani.

(4) Az engedély iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon az abban meghatározott mellékletekkel együtt kell benyújtani.

(5) Az engedély tartalmazza az engedélyezett rendezvény helyszínét, kezdésének és befejezésének időpontját.

(6) A hangosító berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az üzemelés során keletkező zaj ne okozzon indokolatlan mértékű többlet zajterhelést a védendő területen.

(7) Az engedélyt a jegyző - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás szabálya szerint - adja ki. Az engedély kiadása iránti eljárás illetékköteles, az illeték mértékét az illetékekről szóló törvény szabályozza.

(8) A jegyző az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelmező a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti.

14. § (1) Az engedélyt a jogosult köteles a tevékenység során magánál tartani, és az ellenőrzés során felmutatni.

(2) Az ellenőrzésre jogosult a közterület-felügyelő, valamint a jegyző által megbízott személy.

(3) Amennyiben az ellenőrzést végző megállapítja, hogy engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő közterületi rendezvény tartása történik, figyelmezteti a jogosultat az engedélyben foglaltak betartására, ennek eredménytelensége esetén, felfüggesztheti a tevékenységet, illetve további folytatását megtilthatja.

15. § A mozgóárusításra közterület használati engedéllyel rendelkező, az engedély időtartama alatt külön engedély nélkül végezhet a mozgóárusításhoz kapcsolódó, mozgó zajforrással járó, reklámozás céljára szolgáló tevékenységet 7.00 órától 20.00 óráig.

IV. fejezet

A közterületek védelme, tisztántartása

Ingatlanok előtti területek tisztántartása

16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló utak rendszeres tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A közterületre kihelyezett hulladéktárolókba háztartási hulladék elhelyezése tilos.

(3) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó kötelezettsége.

(4) A közterületeken található fákra reklámhordozót elhelyezni tilos.

17. § (1) A ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtti - illetve, ha a tulajdonos ingatlan két vagy több utcát érint, minden ingatlanával közvetlenül határos - utcaszakaszon az ingatlan határától a közterület úttestig terjedő teljes területének tisztántartásáról, télen a hó, jég ingatlana előtti járdáról történő letakarításáról és a járda síkosság-mentesítéséről gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség kiterjed a terület gyommentesítésével és kaszálásával kapcsolatos feladatokra is.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat, se a buszmegálló megközelíthetőségét ne akadályozza.

(3) Tilos a felhalmozott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a közüzemi, szolgáltatási felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

18. § (1) Az utcai árusítást végző személy köteles a részére kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartania függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. A tényleges használó köteles gondoskodni továbbá az üzlethelyiség előtt a városképbe illő hulladéktároló kihelyezéséről a papír-és dohányhulladék elhelyezése céljából.

19. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan, és az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) A járműbehajtók átereszeinek építése, fenntartása és tisztán tartása azon ingatlan tulajdonosának a kötelessége, amelyre a járműbehajtó a bejutást lehetővé teszi.

20. § (1) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(2) Ha közterület-használati engedély hiányában a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítania és a közterületet helyre kell állítania, illetőleg meg kell tisztítania.

(3) Közterületen bármilyen burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

V. fejezet

A növények és a zöld felületek védelme

21. § (1) A közterületeken, továbbá a játszótereken, parkokban, sportolás céljára szolgáló területeken hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott területen elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról gondoskodni.

(3) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos.

22. § (1) A 21. § (1) bekezdésben meghatározott területeken lévő zöldfelületekre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos.

(2) Tilos a növényzet és a zöldterületek elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak, építményeinek, berendezéseinek bármilyen módon történő rongálása, vagy szakszerűtlen kezelése.

23. § (1) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat folyamatosan gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Növények ültetésénél be kell tartani a megfelelő védőtávolságot, mely a szomszédos ingatlan telekhatárától számítva, fák esetében legalább három méter, sövény esetében legalább fél méter. Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba illő, őshonos, alacsonyra növő fafajok.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan területén és az ingatlanát határoló zöldsávban az ott lévő növényzet karbantartásáról gondoskodni. A karbantartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét és a rendszeres fűnyírást, kaszálást a vegetációs időszakban.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét.

(5) Az ingatlan tulajdonos az ingatlanát határoló zöldsávban növénysor telepítést és füvesítést saját költségén a következő szabályok betartásával végezhet:

a) fák, bokrok és cserjék a gyalogos és közúti forgalmat nem veszélyeztethetik, ezért a járda felett a fák ágai maximum 2 méter magasságig, az útszelvény felett maximum 3 méter magasságig érhetnek le. Az útkereszteződéseknél a saroktól számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető. A telepített cserjék magassága maximum 1 méter lehet,

b) a növények védelme során környezetre legkevésbé káros növényvédő-szereket kell alkalmazni,

c) a permetezéssel kapcsolatos rendelkezések és a permetszerek használatára vonatkozó utasítások betartása kötelező. Minden ingatlantulajdonos a permetezés időpontját a szomszédokkal egyeztetni köteles.

24. § (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző előzetes engedélyével, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) rendeletben előírtaknak megfelelően történhet.

(2) Magánterületen kivágott fa esetében az ingatlan tulajdonosának bejelentési kötelezettsége van, melyet a fa tervezett kivágása előtt minimum 20 nappal köteles megtenni. A jegyző, amennyiben azt tájképi vagy természetvédelmi okok alátámasztják, megtilthatja a fa kivágását. A kivágott fa pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége, amit a (3)-(14) bekezdések rendelkezései alapján teljesít.

(3) A fapótlási kötelezettség a gyümölcsfára (kivéve diót), örökzöldre, invazív fajokra, valamint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágására nem vonatkozik.

(4) A kivágott fa pótlásáról a bejelentő gondoskodik.

(5) A kivágott fa pótlása során annyi fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fa törzsátmérőjének összegét 20%-kal meghaladja. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1.0 méter magasságban kell mérni.

(6) A pótlási kötelezettség teljesítésekor kertészeti faiskolából származó olyan előnevelt fát kell használni, amelynek 1.0 méteren mért törzsátmérője legalább 5 cm. Ültetésnél előnyben kell részesíteni a tájban őshonosan fellelhető fafajokat.

(7) A pótlás során az ültetendő fának megfelelő méretű és mélységű ültető-gödröt kell ásni, és közterületen a facsemetét karózással kell biztosítani. Az elültetett fa öntözéséről a bejelentő gondoskodik.

(8) A fapótlást lehetőség szerint azon az ingatlanon kell elvégezni, ahol a fakivágás történt. A kivágott fák pótlása tekintetében az Fvr. 8. §-a az irányadó. Magánterületre vonatkozólag is ezeket a szabályokat kell betartani.

(9) Az Fvr. 8. § (4) bekezdése szerinti esetekben, amennyiben a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítésre nincs lehetőség, a fapótlás kompenzációs intézkedéssel kiváltható.

(10) Kompenzációs intézkedésként a jegyző az engedélyes/bejelentő számára az alábbi kompenzációs megváltási összeget határozza meg:

a) törzsátmérőben meghatározott fapótlási kötelezettség esetén a pótlandó fa cm-ben mért törzsátmérője szorozva a 5.000,- Ft kompenzációs alappal,

b) e rendeletben foglalt szabályokkal ellentétes fakivágás esetén a pótlandó fa cm-ben mért törzsátmérője szorozva a 7.500,- Ft összegű kompenzációs alappal.

(11) A pénzbeli megváltás összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának 11600006-00000000-62658746 számú számlájára kell befizetni vagy átutalni.

VI. fejezet

A Környezetvédelmi Alap

25. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot működtet (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b) a környezeti károk mérséklése,

c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e) a zöldfelület-gazdálkodás,

f) a természeti értékek megóvása,

g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés

területén.

26. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a) a Kvt. 58. § (2) bekezdésében meghatározott bevételek;

b) talajterhelési díj bevételek;

c) kompenzációs intézkedések alapján befolyt összeg;

d) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.

27. § (1) A Környezetvédelmi Alap bevételeit Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén a 25. § (2) bekezdésében meghatározott célokra kell felhasználni.

(2) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évenként a költségvetési rendelet megalkotása során az összeg megjelölésével és a célok meghatározásával rendelkezik és a felhasználását a zárszámadás elfogadásakor vizsgálja.

(3) A kompenzációs intézkedések alapján befolyt összeget kizárólag fás szárú növények telepítésére lehet felhasználni.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető, módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2017. november 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

29-30. § * 

Kiszelné Mohos Katalin
polgármester
Papp István
jegyző

1. melléklet a 21/2017. (X. 24.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
közterületi rendezvény zajkibocsátásának engedélyezéséhez

1. A berendezés (szolgáltatás) üzemeltetőjének neve: ..............................................................

2. Lakcíme/székhelye: ...............................................................................................................

3. A rendezvény megnevezése ..................................................................................................

4. A rendezvény helyszíne ........................................................................................................

...................................................................................................................................................

5. A rendezvény tartásának tervezett időpontja: .................................

6. A hangosító berendezés alkalmazásának ideje: ................ órától ................ óráig

7. a rendezvény helyének környezetében elhelyezkedő, legközelebbi védendő

lakóépület .......m-re, szállásépület ......m-re, van nincs

8. A zeneszolgáltatás módja

élőzene hangosítással hangosítás nélkül gépi műsorforrás

9. Hangosító berendezés tervezett A-hangnyomásszintje: max .................................. dB

10. Az alkalmazandó hangosító berendezés üzemeltetésének időtartama:

folyamatos 1 órát meghaladó 1 órát nem haladja meg

11. Hangosító berendezés adatai:

.............................. db .............................................................. típusú erősítő

.............................. db .............................................................. típusú hangszóró

.............................. db .............................................................. típusú zenegép

.............................. db .............................................................. egyéb berendezés

12. Az erősítő berendezésen zajlimitert alkalmaznak-e: ...........................................................

13. Élőzene szolgáltatás esetén alkalmazandó hangszerek: ......................................................

....................................................................................................................................................

14. A terület igénybevételére vonatkozó érvényes közterület-használati szerződés:

Van, az engedély száma: .......................

Nincs, A kérelem benyújtva: ....... év ............. hó ........ nap

Dátum: ............................................

................................................................
kérelmező