A Fővárosi Bolgár Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg.
A Fővárosi Bolgár Önkormányzat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a fővárosban élő bolgárokat tömörítse, önazonosságuk megőrzésére törekedjen, a bolgár kultúrát és a nemzeti hagyományokat ápolja, támogassa az anyanyelvi oktatást. Egyesülete, iskolája, egyháza révén a bolgár kultúra átörökítésére törekszik.
1. A Fővárosi Bolgár Önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott képviselőkből alakított közvetlen módon létrejött önkormányzati testület. Az önkormányzat a bolgár kisebbséget képviseli Budapest területén.
2. Az önkormányzat székhelye: Budapest.
3. Címe: 1093 Lónyay utca 41.
4. Az önkormányzat jelképeiről, kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatban dönt.
5. Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, így különösen a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot.
6. Az önkormányzat neve: Fővárosi Bolgár Önkormányzat,
bolgár nyelven:
bélyegzője: bolgár és magyar nyelven: Fővárosi Bolgár Önkományzat,
címere: Budapest főváros címere, ívben felirattal bolgár és magyar nyelven: Fővárosi Bolgár Önkormányzat.
1. Az önkormányzat jogi személy.
2. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a testületet illetik meg.
3. Az önkormányzat testületét az elnök képviseli.
4. Az önkormányzati testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.
5. A testület egyes hatásköreit az elnökre ruházhatja át.
6. A testület hatásköréből nem ruházható át:
a) szervezetének a kialakítása és működésének a meghatározása,
b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés,
c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon hasznosítására vonatkozó döntés,
d) intézmény alapítása és fenntartása,
e) helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntés,
f) érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése,
g) elnök, elnökhelyettes, bizottsági tagok megválasztása,
h) jelképek megállapítása,
i) kitüntetésekre és azok odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,
j) a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti költségvetés, zárszámadás meghatározása, ezek módosítása,
k) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlékek és emlékhelyek köre, valamint ezek védelméről helyi szabályainak megállapítása,
l) a települési önkormányzat ún. keretrendeletének kezdeményezése,
m) a bolgár lakosságot azt kisebbségként érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbséghez tartozók képzésére vonatkozó döntéshez egyetértés megadása, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,
n) oktatási intézmény átvétele más szervtől,
o) igény előterjesztése a kisebbség nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetekben,
p) gazdasági célú szervezet alapítása, működtetése.
7. A testület feladat- és hatáskörének jegyzékét a SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
8. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban való tartásáról az elnök gondoskodik.
A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve azok átruházásáról esetenként a testület dönt.
9. A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja.
Nem ruházható át a hatósági, a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos, valamint az Ötv. 10. §-ában rögzített feladat- és hatáskörök.
Az áruházott hatáskör tovább nem ruházható.
1. Az önkormányzat feladatait a testület, az elnök, az elnökhelyettes, valamint a bizottság elnöke látja el.
2. A Fővárosi Önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a saját szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - köteles a kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni, biztosítani a működéshez szükséges valamennyi feltételt.
3. A testület tagjainak száma: 9 fő.
A képviselők névjegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
1. A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.
2. Az alakuló ülést, az elnök megválasztásáig, a korelnök vezeti.
3. Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság elnöke beszámol a testület tagjainak választási eredményéről.
4. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt.
5. Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.
6. Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
7. A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.
8. A testület elnöke az lesz, aki a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének a szavazatát megkapja.
9. A testület évente legalább 6 ülést tart.
10. Rendkívüli ülést kell összehívni legalább 4 képviselő, illetve a települési önkormányzat indítványára, megjelölve annak sürgősségi okát.
11. Az indítványt a testület elnökénél írásban kell előterjeszteni.
12. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 5 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
13. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és a tervezett napirendjét.
14. A testületi ülés összehívása:
a) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.
b) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt, úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.
c) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját és kezdeti időpontját, a napirendi pontok megjelölését és az előterjesztők nevét.
d) A testületi ülésre - a testületi tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, vagy akinek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tart.
e) A választópolgárok - a zárt ülést kivéve - betekintést nyerhetnek a testület előterjesztéseibe és az ülésekről készült jegyzőkönyvbe.
A jegyzőkönyv hozzáférhetőségéről az elnök gondoskodik.
15. Az ülés nyilvánossága:
a) A testület ülései nyilvánosak.
b) A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, egyéb állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
c) A testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
16. A testület munkaterve:
a) A testület éves időszakra szóló munkatervet készít (... sz. melléklet)
A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti elő a testület elé.
b) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az elnökhelyettesek, a bizottságok elnökeitől kért javaslatok alapján.
17. A rendes ülés napirendje:
17.1. A testületi ülés napirendjére az elnök írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
17.2. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármely képviselő javaslatot tehet.
17.3. A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) határozati javaslatok,
b) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok,
c) tájékoztatók,
d) egyebek.
17.4. A testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők,
b) az elnök, az elnökhelyettes,
c) a bizottságok elnökei.
17.5. Testületi döntést igénylő előterjesztéseket az elnöknél írásban lehet benyújtani.
17.6. A képviselő a testületi ülésen az elnöktől, az elnökhelyettestől felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.
17.7. A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
18. A testületi ülés tanácskozási rendje:
a) A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl.
b) A testületi ülést határozatképtelenség esetén is a meghirdetett időpontban kell kezdeni.
c) Az ülést az elnök nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének a megállapítása.
A testület határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van.
d) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 10 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés határozatképtelen, az ülést be kell rekeszteni. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására újra össze kell hívni, amiről a képviselőket értesíteni kell.
e) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők létszámát és a határozatképességet.
f) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.
g) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármely képviselő bármikor szót kérhet.
h) A képviselőnek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót, jelentkezési sorrendben.
i) A napirendi pontok megtárgyalásának a megkezdése előtt az elnök tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
Az egyes előterjesztések felett az elnök külön-külön nyit vitát.
A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt.
19. A döntéshozatal szabályai:
19.1. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt.
A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
19.2. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszra kézfelemeléssel lehet.
A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.
19.3. Minősített többség, azaz a megválasztott testületi tagok több mint a felének szavazata szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
a) A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásához és módosításához.
b) A költségvetés megállapításához, módosításához, a zárszámadás elfogadásához.
c) A települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez.
d) A települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott forrás tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez.
e) Intézmény alapításáról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez.
f) Érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez.
g) Elnökének, elnökhelyettesének a megválasztásához.
20. A testület döntései:
20.1. A testület döntéseit határozat formájában hozza meg.
Határozatban foglal állást azokban az ügyekben, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési, döntési jog illeti meg.
20.2. A határozatokat naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről az elnök gondoskodik.
Év végén a határozatokat össze kell fűzni, és hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
21. A testületi ülés jegyzőkönyve:
21.1. A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját, sorszámát, az ülést vezető elnök nevét;
b) a megjelent képviselők és a meghívottak nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólások lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat;
e) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatokat és a tartózkodók pontos számát;
f) a meghozott határozatok szó szerinti szövegét;
g) a képviselő külön kérésére a véleményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
21.2. A jegyzőkönyvet az elnök és a testületi tagok által kijelölt hitelesítő írja alá.
Aláírás után az elnök gondoskodik a jegyzőkönyv és annak mellékleteinek a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz 15 napon belüli felterjesztéséről.
1. A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. és az 1990. évi LXV. törvény, valamint a jelen szabályzat tartalmazza.
A Fővárosi Bolgár Önkormányzat testületének tagjai a bolgár kisebbséget érintő ügyekben a bolgár kisebbség érdekeit képviseli.
Az önkormányzat tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
2. A képviselő jogai:
2.1. A képviselő:
a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében,
b) előterjesztést tehet,
c) tájékoztatást kérhet az elnöktől, az elnökhelyettesektől,
d) javaslattételi jogával élhet,
e) megbízás alapján képviselheti a testületet.
3. A képviselő kötelezettségei:
3.1. A képviselő köteles:
a) részt venni a testület munkájában,
b) felkérés alapján segíteni a testület üléseinek előkészítését,
c) bejelenteni az elnöknek, hogy a testület ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának a teljesítésében akadályoztatva van.
4. A képviselők díjazása:
4.1. A képviselők díjazásáról - tiszteletdíj, költségtérítés, természetbeni juttatás - a testület külön határozattal dönt.
1. A testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására az alábbi bizottságokat hoz létre:
a) Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság,
b) Kulturális és Oktatási Bizottság.
A bizottsági tagok névjegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
1. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének ülésein.
2. Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) összehívja és vezeti a testület üléseit,
d) az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket a jegyzőkönyvhitelesítővel együtt aláírja,
e) kapcsolatot tart a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat polgármesterével, munkatársaival,
f) szervezi az önkormányzat munkáját, biztosítja az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételeket, gondoskodik a kerületi önkormányzattal való együttműködésről, a polgármesteri hivatal közreműködésének az igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szervezetekkel való kapcsolattartásról,
g) dönt a rá ruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.
3. Az elnökhelyettes - külön felhatalmazás alapján - az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat, illetve gyakorolja annak jogosítványait.
1. A testület saját hatáskörben - a fővárosi önkormányzati rendeletben foglalt keretek között - meghatározza:
a) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
2. Az önkormányzat kezdeményezésére a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete megjelöli a kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont - a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos megjelölésével.
3. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a települési önkormányzat képviselő-testülete a szabályzat VIII. fejezete 1. pontja szerint megalkotandó rendeletet a kezdeményezéstől számított 90 napon belül elfogadja.
4. A kisebbségi önkormányzat testülete évente köteles a költségvetést megállapítani.
A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fővárosi Önkormányzat polgármesteri hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
5. Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:
a) az állam költségvetési hozzájárulása,
b) a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása,
c) saját bevételek (ideértve vállalkozásai hozadékát is),
d) alapítványi támogatások,
e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,
f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,
g) adományok.
A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindazon ingó és ingatlan vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adnak.
A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testület hatáskörébe tartozik.
1. A szabályzat a testületi ülésen történő elfogadását követő napon * lép hatályba.
2. A szabályzat mellékletei az alábbiak:
1. számú melléklet képviselők névsora,
2. számú melléklet bizottságok tagjainak névsora.
1. Czuczumanov Dimiter
2. Karailiev Iván
3. Encsev Vladimir
4. Markov Alekszander
5. Muszev Dimitrov Dancso
6. Petrov Petkov Péter
7. Fráter Violetta
8. Todoranov Joncsev Matej
9. Marinov Krasztev Ilija
A Fővárosi Bolgár Önkormányzat 10/1999. (02. 17.) határozata alapján a kulturális bizottság tagjai:
Muszev Dancso - elnök
Petrov Péter
Karailiev Iván
A Fővárosi Bolgár Önkormányzat 11/1999. (02. 17.) határozata alapján a gazdasági-pénzügyi bizottság tagjai:
Marinov Ilija - elnök
Czuczumanov Dimiter
Markov Alekszander
