A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi. LXXVII. törvény 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi. LXV. törvény 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg.
1. A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.
2. Az önkormányzat megnevezése:
(Sztolécsne Ruszénszke Mensinove Szamoupravlenie)
Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
3. Székhelye: Budapest, V. ker.
Címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 1. III/338.
5. Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, magyar és cirill betűs felirattal.
6. Az önkormányzat külön határozatot alkot jelképeiről, kitüntetéseiről, és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint a budapesti ruszin kisebbség helyi ünnepeiről.
7. Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, különösen ezen szervezeti és működés rendjét szabályozó határozatot, melynek kihirdetéséről a Fővárosi Önkormányzat jegyzője gondoskodik.
1. Az önkormányzat jogi személy.
2. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a fővárosi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.
3. Az önkormányzat feladata a fővárosi ruszinság egyéni és kollektív jogainak képviselete és védelme.
4. A testület hatáskörét az elnökre, vagy bizottságaira átruházhatja. A testület az átadott hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat és az átadott hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.
5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6. A hatáskört átvevőnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó testület felé. A beszámolás módját és gyakoriságát a testület határozza meg.
7. A testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,
c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,
d) intézmény alapítása és fenntartása,
e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról való döntés,
f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,
g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,
h) jelképek megállapítása,
i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,
j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlék és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,
k) az önkormányzat intézményeinek működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezése,
l) egyetértés a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához,
m) oktatási intézmény átvétele más szervtől,
n) lapalapításról,
o) alapítvány létrehozásról szóló döntés,
p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,
q) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,
r) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,
s) amit a vonatkozó törvények a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utalnak.
8. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
9. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.
10. Az átruházott hatáskörök két testületi ülés közötti gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol.
1. A testület tagjainak száma 9 fő.
2. A fővárosi önkormányzat feladatait a testület, a testület bizottsága(i), az elnök és az elnökhelyettes látják el.
3. A képviselők névjegyzékét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
1. A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A testület üléseit az elnök, távollétében az elnökhelyettes hívja össze. A testület üléseit - az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén - a korelnök hívja össze.
3. A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.
4. Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.
5. Az alakuló ülés napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.
6. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest. Személyükre a testület bármely tagja tehet javaslatot. Elnök és elnökhelyettes jelölt lehet már az a képviselő is, akit legalább 1 képviselő támogat. A tisztségviselők megválasztása zárt ülésen, titkos szavazással történik.
8. A testület elnöke, elnökhelyettese az lesz, aki megkapja a választott kisebbségi képviselők több mint a felének szavazatát. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, akkor a 2. fordulóban csak a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.
9. A testület évente 6 rendes ülést tart, pénteki napokon, 16.30-tól 20-ig. Az ülések nyilvánosak.
10. A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági ügy, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
11. A testületi ülést az elnök hívja össze. A testületi ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal az érintetteknek meg kell kapniuk.
12. A meghívóknak tartalmazni kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának és napirendi pontoknak a megjelölését, valamint az előterjesztők nevét is.
13. A testület ülésére - a tagokon kívül tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja. A testület és bizottságai ülésére tanácskozási joggal a Városvédő Egyesület képviselőjét kell meghívni. Tevékenységében a nevezett egyesület képviselőjét illeti meg tanácskozási jog a testület, illetve bizottságainak ülésein.
14. Rendkívüli ülést kell összehívni a kisebbségi önkormányzat:
- elnökének,
- elnökhelyettesének,
- 4 kisebbségi képviselőnek,
- a kisebbségi önkormányzat bármely bizottságának,
- a Fővárosi Közigazgatási Hivatal, valamint a
- Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal írásban előterjesztett indítványára.
15. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
16. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselőknek és az érintetteknek az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kell kapniuk.
17. A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.
18. A testület 1 éves időszakra szóló munkatervet készít, melynek tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.
19. A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az:
- elnökhelyettestől,
- testület tagjaitól,
- bizottságaitól,
- a Fővárosi Önkormányzat aljegyzőjétől kért javaslatok alapján.
20. A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a beütemezett feladatokat,
- a beütemezett feladatok tervezett időpontját,
- költségkihatását,
- felelősét.
21. A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.
22. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslat elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.
23. A testület elé bármely képviselő előterjesztést tehet.
24. Az ülés napirendjét a testület egyszerű többséggel állapítja meg.
25. A napirendek sorrendje:
a) tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) tájékoztató az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről,
c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
d) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok, tájékoztatók.
26. A testület tagja az ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől a Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat ügyeiben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni.
27. A testület tagjának kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
28. A testületi ülések tanácskozási ideje: minden hónap 3. hetének pénteki napján 15 órától 19 óráig. Az ülés folytatásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, azonnal határoz. A testületi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. A testület üléseit az elnök, távollétében az elnökhelyettes hívja össze. A testület üléseit - az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén - a korelnök hívja össze.
29. A levezető elnök feladata az ülés megnyitásakor a testület határozatképességének megállapítása.
30. Ha az ülés határozatképtelen, 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
31. Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.
32. A képviselőknek a felszólalásra az elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.
33. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.
34. Az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, a kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.
35. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
36. A testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott kisebbségi képviselőknek több mint a fele jelen van.
37. A javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
38. Az elnök először a módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. A szavazás általában nyílt és kézfelemeléssel történik az „igen”, „nem”, „tartózkodott” sorrendben feltett elnöki kérdésre.
39. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a meghozott döntés, szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.
40. A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata (minősített többség) szükséges:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához,
b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,
c) bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztásához,
d) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,
e) intézményalapításról, fővárosi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez,
f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,
g) hatáskör átadásához,
h) zárt ülés elrendeléséhez.
41. A testület döntéseit határozati formában hozza.
A testület határozatot hoz azokban az ügyekben, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot:
- döntési,
- egyetértési,
- véleményezési jog illeti meg.
42. A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
43. A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- az ülés helyét és időpontját,
- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
- a távolmaradó képviselők nevét,
- az ülés határozatképességét,
- az elfogadott napirendet,
- napirendi pontonként az előterjesztők, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
- döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a „tartózkodók” pontos számát (szavazási eredményét),
- a határozatok számát, szó szerinti szövegét,
- az ülésen történt fontosabb eseményeket, szükség esetén az elnöki intézkedéseket,
- zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül,
- a jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő közül az egyik írja alá,
- a testületi ülés jegyzőkönyve hangfelvételről készül,
- az elnök az aláírás után 15 napon belül köteles gondoskodni a jegyzőkönyvben szereplő határozatok szövegei szó szerinti magyar nyelvű fordításának a Fővárosi Közigazgatás és az aljegyzői titkárságra történő eljuttatásáról,
- a határozatok szó szerinti szövege magyar nyelven is elkészül a törvényességi ellenőrzést végző szervek részére. A jegyzőkönyv (zárt ülés jegyzőkönyve kivételével) a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában megtekinthető.
1. A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény és az 1990. évi LXV. törvény, valamint e szabályzat határozza meg. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testületének tagja - kisebbségi ügyekben - a ruszin kisebbség érdekeit képviseli. A testület tagjainak jogai, kötelezettségei azonosak.
2. A képviselő:
- részt vehet a testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
- megbízás alapján képviselheti a testületet,
- kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bármely bizottság döntését.
3. A képviselő köteles:
a) részt venni a testület munkájában,
b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,
c) bejelenteni az elnöknek, ha a testületi ülésen való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) a testület a zárt ülésein elhangzottakat hivatali titokként kezelni.
1. A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.
A bizottságot az önkormányzat, valamint a bizottság elnökének indítványára össze kell hívni.
2. A bizottság a feladatkörében részt vesz az önkormányzat döntéseinek előkészítésében, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. Az elnök, elnökhelyettes nem lehet a bizottságnak sem elnöke, sem tagja.
A bizottságba beválasztható olyan választópolgár aki hatékonyan segítheti az önkormányzat munkáját.
4. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ.
2. a) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai:
- segíti a kisebbségi képviselők munkáját,
- összehívja és vezeti a testületi ülést,
- képviseli az önkormányzatot,
- kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, a bizottságok elnökeivel, a fővárosban működő ruszin szervezetek elnökeivel, ruszin intézmények vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel és a tömegtájékoztatási eszközök vezetőivel.
- szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, a Főpolgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,
- rendszeres kapcsolatot tart fenn a ruszin kisebbségi önkormányzatokkal és országos szerveivel,
- kapcsolatot tart, tárgyalásokat folytat az anyaország illetékes szerveinek vezetőivel, a szomszédos országokban élő ruszin szervezetek képviselő-testületének vezetőivel.
- dönt a ráruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.
b) Az elnöknek a bizottságok működésével összefüggő jogkörében:
- kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság(ok) összehívását,
- felfüggesztheti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.
3. Az elnök ügyfélfogadását, fogadónapját havonta egy alkalommal: mindig a hónap első péntekén 13-16 óráig tartja.
4. A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel ellátja az elnök feladatait. Az elnök és elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az elnök feladatait teljes jogkörrel a korelnök látja el.
1. A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg:
- a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint, a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
- költségvetését, zárszámadását a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
2. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete köteles a Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.
3. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat részére elkülönített vagyon felhasználásáról a testület dönt.
4. A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testülete elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
5. Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:
- az állami költségvetési hozzájárulás,
- az önkormányzat hozzájárulása,
- saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is),
- alapítványi támogatások,
- hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,
- a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,
- adományok.
A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, melyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímien a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.
A határozat kihirdetésre került 2003. június 27. napján.
1. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testületének névsora.
2. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre.
3. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat bizottságainak neve, tagok névsora.
4. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat bélyegzőjének lenyomatai.
Elfogadva:
5/1999. (II. 11.) számú, valamint az ezt módosító 36/2003. (I. 28.); 83., 84., 85/2003. (VI. 27.) számú határozatokkal.
1. Csépányi-Bárdos Józsefné
elnök
2. Nagyné Szklár Erika
elnökhelyettes
3. Bartha Sándor
az Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke
4. Medve Lászlóné
a Kulturális, Hagyományőrző Bizottság elnöke, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tagja
5. Török Tibor
a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke, az Oktatási és Vallásügyi Bizottság tagja, a Tudományos, Ismeretterjesztő és Média Bizottság tagja
6. Popovics Tibor Miklós
a Tudományos, Ismeretterjesztő és Média Bizottság elnöke
7. Dr. Szabó János
a Kulturális, Hagyományőrző Bizottság tagja, az Oktatási és Vallásügyi Bizottság tagja,
8. Zelles László
a Kulturális, Hagyományőrző, valamint a Tudományos, Ismeretterjesztő és Média Bizottság tagja
9. Dr. Ljavinyec Sztyepán
képviselő
1. Az önkormányzat jogi személy.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a kerületi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.
3. Az önkormányzat feladata a kerületi ruszinság egyéni és kollektív jogainak képviselete és védelme.
4. A testület hatáskörét az elnökre, vagy bizottságaira átruházhatja. Az átadott hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat és az átadott hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.
5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6. A hatáskört átvevőnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó testület felé. A beszámolás módját és gyakoriságát a testület határozza meg.
7. A testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
b) az Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,
c) az Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,
d) intézmény alapítása és fenntartása,
e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról való döntés,
f) érdekképviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,
g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,
h) jelképek megállapítása,
i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,
j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlék és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,
k) az önkormányzat intézményeinek működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezése,
l) egyetértés a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1.) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához,
m) oktatási intézmény átvétele más szervtől,
n) lapalapításról,
o) alapítvány létrehozásáról szóló döntés,
p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,
q) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,
r) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,
s) amit a vonatkozó törvények a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utalnak.
8. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
9. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.
10. A kisebbségi önkormányzat testülete az elnöknek, elnökhelyettesnek, a képviselőknek, a bizottsági elnök(ök)nek, és a bizottsági tagoknak jogosult tiszteletdíjat és természetbeni juttatást megállapítani.
11. Az átruházott hatáskörök két testületi ülés közötti gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol.
Kulturális, Hagyományőrző Bizottság (3 fő)
Oktatási és Vallásügyi Bizottság (3 fő)
Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (3 fő)
Tudományos, Ismeretterjesztő és Média Bizottság (3 fő)
Kulturális, Hagyományőrző Bizottság (3 fő)
Elnök: Medve Lászlóné
Tagjai: dr. Szabó János
Zelles László
Oktatási és Vallásügyi Bizottság (3 fő)
Elnök: Bartha Sándor
Tagjai: dr. Szabó János
Török Tibor
Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (3 fő)
Elnök: Török Tibor
Tagja: Medve Lászlóné
Tudományos, Ismeretterjesztő és Média Bizottság (3 fő)
Elnök: dr. Popovics Tibor Miklós
Tagjai: Török Tibor
Zelles László
1. Körpecsét:
Az önkormányzat neve, székhelye ruszinul és magyarul.
Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat - Budapest
Lenyomata az alábbi:
2. Levelezési pecsét:
Az önkormányzat neve magyarul, és ruszinul;
Levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, bankszámla száma.
Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
1054 Budapest, Akadémia u. 1. III/338.
Tel.: (06-1) 474-9090; Fax: (06-1) 474-9099
E-mail: frko-huibm.net
Banksz. sz: 11784009-15494195
Lenyomata az alábbi:
