A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Szlovák Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.

2. Az önkormányzat megnevezése:

Slovenská samospráva Budapesti - Fővárosi Szlovák Önkormányzat

3. Székhelye: Budapest

4. Címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 1. III. emelet 327-332.

5. Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, szlovák és magyar felirattal.

6. Az önkormányzat a jelképeiről, kitüntetéseiről, a kitüntetések odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az itt élő szlovákok helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.

7. Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, különösen e szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot, ennek kihirdetéséről a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője gondoskodik.

II. fejezet

Az önkormányzat jogállása, feladata és hatásköre

8. Az önkormányzat jogi személy.

9. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.

10. Az önkormányzat feladata a fővárosi szlovákság egyéni és kollektív jogainak képviselete és védelme.

11. A testület hatáskörét az elnökre, illetve a bizottságra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

12. Az átruházott hatáskör tovább át nem ruházható.

13. A hatáskört átvevőnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó testület felé. A beszámolás módját és gyakoriságát a testület határozza meg.

14. A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról szóló döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,

g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,

h) jelképek megállapítása,

i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlékek és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,

k) az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, vagy visszavonásának kezdeményezése,

l) a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,

m) oktatási intézmény más szervtől történő átvétele,

n) lapalapításról,

o) alapítvány létrehozásáról szóló döntés,

p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,

q) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,

r) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,

s) amit a törvény a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

15. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

16. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.

17. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság két testületi ülés között a testületnek beszámol.

18. A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja.

Nem ruházhatók át a hatósági, illetve a közüzemi szolgálatokkal összefüggő hatáskörök,

Az átruházott feladat- és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni,

III. fejezet

Az önkormányzat testülete

19. Az önkormányzat feladatait a testület, a testület bizottsága(i), az elnök és az elnökhelyettes látják el.

20. A polgármesteri hivatal saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni. Ezt a segítségnyújtást a Fővárosi Szlovák Önkormányzat testülete az alábbi kérdésekben kezdeményezi:

- székhelynek megfelelő helyiség biztosítása, karbantartása

- pénzügyi eszközök biztosítása (működési és honoráriumi költségek)

- működésének financiális ügyintézése esetenkénti helyiségigényeinek biztosítása (rendezvényekhez).

21. A testület tagjainak száma: 9 fő.

A képviselők névjegyzékét a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

A testület működése, ülései

22. A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

23. A testület üléseit az elnök hívja össze.

A testület megalakulása

24. A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

25. Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

26. Az alakuló ülés napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményeiről.

A tisztségviselők megválasztása

27. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest.

28. A tisztségviselők megválasztása zárt ülésen, titkos szavazással történik.

29. A testület elnöke, elnökhelyettese az lesz, aki megkapja a választott kisebbségi képviselők több mint a felének szavazatát. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, akkor a 2. fordulóban csak a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.

30. A testület bármely tagjának bármely okból történő megüresedése esetén a helyet a választásokon következő legtöbb szavazatot elért képviselő tölti be.

Testületi ülés

31. A testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart. Az ülések nyilvánosak.

32. A testület zárt ülést tart választás és egyéb állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett ezt kéri. Zárt ülés rendelhető el vagyoni, gazdasági ügyben, ha a nyilvános tárgyalás üzleti vagy más érdekeket sértene.

33. A testületi ülést az elnök hívja össze, a meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal az érintetteknek meg kell kapniuk.

34. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának és napirendi pontjainak megjelölését, valamint az előterjesztők nevét is.

35. A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

36. Rendkívüli ülést kell összehívni a kisebbségi önkormányzat:

- elnökének,

- elnökhelyettesének,

- 4 kisebbségi képviselőnek,

- a kisebbségi önkormányzat bármely bizottságának,

- a Fővárosi Közigazgatási Hivatal írásban előterjesztett indítványára.

37. Az indítványt a testület elnökének kell előterjeszteni a tárgy megjelölésével és tervezett napirendjével.

38. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

39. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselőknek és az érintetteknek az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kell kapniuk.

40. Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

A testület munkaterve

41. A testület 1 éves időszakra szóló munkatervet készít, amelynek tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.

42. A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az:

- elnökhelyettestől,

- testület tagjaitól

- bizottságaitól,

- a Fővárosi Önkormányzat aljegyzőjétől,

- a fővárosban működő szlovák szervezetek elnökeitől,

- a fővárosban működő szlovák intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján,

43. A munkatervnek tartalmaznia kell:

- a beütemezett feladatokat,

- a beütemezett feladatok tervezett időpontját,

- költségkihatását,

- felelősét.

A rendes ülés napirendje

44. A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

45. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslat elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.

46. A testület elé előterjesztést tehetnek:

- a képviselők,

- az elnökhelyettes,

- az elnök.

47. Az ülés napirendjét a testület egyszerű többséggel állapítja meg.

48. A napirendek sorrendje:

a) tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) tájékoztató az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről,

c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

d) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok,

e) tájékoztatók,

f) egyebek.

49. A testület tagja az ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől a Fővárosi Szlovák Önkormányzat ügyeiben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni.

50. A testület tagjának kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

A testületi ülés tanácskozási ideje

51. A testületi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén a jelenlévők közötti korelnök vezeti.

52. A levezető elnök feladata az ülés megnyitásakor a testület határozatképességének megállapítása.

53. Ha az ülés határozatképtelen, 7 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

54. Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

55. Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. Figyelmezteti, szükség esetén rendre utasítja a méltatlanul viselkedő, ülést zavaró, másokat sértegető stb. személyt.

56. A képviselőknek a felszólalásra az elnök adja meg a szót jelentkezésük sorrendjében.

57. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

58. Az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, a kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.

Döntéshozatal szabályai

59. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

60. A testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott kisebbségi képviselőknek több mint a fele jelen van.

61. A javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

62. Az elnök először a módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. A szavazás általában nyílt és kézfelemeléssel történik az „igen”, „nem”, „tartózkodott” sorrendben feltett elnöki kérdésre.

63. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a meghozott döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

64. A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata (minősített többség) szükséges:

a) Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,

c) bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztásához,

d) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,

e) intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez,

f) érdekképviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

g) hatáskör átadásához,

h) zárt ülés elrendeléséhez.

A testület döntései

65. A testület a döntéseit határozatok formájában hozza.

A testület határozatot hoz azokban az ügyekben, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot

- döntési,

- egyetértési,

- véleményezési jog illeti meg.

66. A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben dátummal kell ellátni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

67. A testület üléseiről szlovák és magyar nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

- az ülés helyét és időpontját,

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

- a távolmaradó képviselők nevét,

- az ülés határozatképességét,

- az elfogadott napirendet,

- napirendi pontonként az előterjesztők, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

- döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a „tartózkodók” pontos számát (szavazási eredményét),

- a határozatok számát, szó szerinti szövegét,

- az ülésen történt fontosabb eseményeket, szükség esetén az elnöki intézkedéseket,

- zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül,

- a jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő írja alá,

- a testületi ülés jegyzőkönyve hangfelvételről készül (4 pld. + 2 szlovák pld.), az elnök az aláírás után 15 napon belül köteles gondoskodni a jegyzőkönyvben szereplő határozatok szövegei szó szerinti magyar nyelvű fordításának a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz és az aljegyzői titkárságra történő eljuttatásáról,

- a határozatok szövege magyar nyelven is elkészül a törvényességi ellenőrzést végző szervek részére. A jegyzőkönyv (zárt ülés jegyzőkönyve kivételével) a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában megtekinthető.

V. fejezet

A testület tagjai és jogállása

A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény és az 1990. évi LXV. törvény, valamint e Szabályzat határozza meg. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat testületének tagja - kisebbségi ügyekben - a szlovák kisebbség érdekeit képviseli. A testület tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő jogai

68. A képviselő

- részt vehet a testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

- megbízás alapján képviselheti a testületet,

- kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a bizottság döntését.

A képviselő kötelezettsége

69. A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,

c) bejelenteni az elnöknek, ha a testületi ülésen való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d) tiszteletdíjak és természetbeni juttatás megállapításában részt venni,

e) tudomásul venni, hogy a képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonja 2 hónapra:

- ha a képviselő nem vesz részt a testület által elfogadott munkaterv feladatainak elvégzésében,

- ha a képviselő két alkalommal igazolatlanul nem vesz részt a testület ülésén,

- ha a képviselő önhibájából nem teljesíti vállalt feladatait.

VI. fejezet

A testület tanácsnokai

70. A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében tanácsnokokat nevezhet ki. Ilyen eset lehetséges, amikor a helyi kisebbségi önkormányzat a Nek. tv. 27. § (3)-(4) bekezdéseiben megfogalmazott intézményalapításról, illetve gazdálkodó szervezet alapításáról dönt.

71. A tanácsnok a feladatkörében előkészíti a helyi kisebbségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A helyi kisebbségi önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket tanácsnok nyújt be, továbbá azokat, amelyek a tanácsnok állásfoglalásával nyújthatók be.

72. A tanácsnok lehet az a képviselő, aki hatékonyan segítheti az önkormányzat munkáját.

VII. fejezet

Az elnök, elnökhelyettes

73. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésén.

Az elnök kapcsolatot tarthat:

- az anyaország illetékes szerveinek vezetőivel,

- a külföldi szlovák szervezetek képviselőivel.

74. Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai:

- képviseli az önkormányzatot,

- szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, a Főpolgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,

- kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, a bizottságok elnökeivel, a fővárosban működő szlovák szervezetek elnökeivel, szlovák intézmények vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel és a tömegtájékoztatási eszközök vezetőivel,

- összehívja és vezeti a testületi ülést,

- dönt a ráruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben és szankcionálja a képviselők kötelességeinek elmulasztását,

- segíti a kisebbségi képviselők munkáját,

- rendszeres kapcsolatot tart fenn a szlovák kisebbség testületi és országos szerveivel.

Az elnöknek a bizottságok működésével összefüggő jogkörével különösen

- kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

- felfüggesztheti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

75. Az elnök ügyfélfogadását, fogadónapját havonta egy alkalommal minden hónap első szerdáján, 15.00-18.00 óráig tartja.

76. A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványával.

VIII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

77. A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

- a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint, a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

- költségvetését, zárszámadását a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

78. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete köteles a Fővárosi Szlovák Önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

79. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat részére elkülönített vagyon felhasználásáról a testület dönt.

80. A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Főpolgármesteri Hivatal ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testülete elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

81. Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

- állami költségvetési hozzájárulás,

- a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása,

- saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is),

- alapítványi támogatások,

- hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,

- a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

- adományok.

A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, melyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.

Mellékletek:

1. számú melléklet: A Fővárosi Szlovák Önkormányzat testületének névsora.

2. számú melléklet: A Fővárosi Szlovák Önkormányzat feladatai és hatásköre.

Elfogadva: 33/2003. (II. 11.) számú módosító határozattal.

1. számú melléklet

Fővárosi Szlovák Önkormányzat Testületének névsora

1. Hollósy Tiborné elnök

2. Klauszné Fuzik Ildikó elnökhelyettes

3. Bencze Ferenc képviselő

4. Győri János képviselő

5. Epress Rezsőné képviselő

6. Gedő Éva képviselő

7. Hollósy Katalin képviselő - tanácsnok

8. Petró László képviselő - tanácsnok

9. Szelényi Györgyné képviselő - tanácsnok

2. számú melléklet

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat feladatai és hatásköre

A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról szóló döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,

g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,

h) jelképek megállapítása,

i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlékek és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,

k) az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, vagy visszavonásának kezdeményezése,

l) a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,

m) oktatási intézmény más szervtől történő átvétele,

n) lapalapításról,

o) alapítvány létrehozásáról szóló döntés,

p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,

q) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,

r) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,

s) amit a törvény a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utal.