A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Közgyűlésének 64/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelete indokolása

a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdése, illetve az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdése és melléklete Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörébe utalta a Budapest Főváros területén érvényesülő távhő-szolgáltatási csatlakozási díj, a lakossági távhő-szolgáltatási díj, valamint az áralkalmazási és díjfizetési feltételek önkormányzati rendeletben történő megállapítását.

A Fővárosi Közgyűlés a törvényi felhatalmazásoknak eleget téve 2005. novemberi ülésén megalkotta a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendeletét, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. E rendeletet a Fővárosi Közgyűlés legutóbb 2006. szeptember hónapban az 57/2006. (IX. 18.) Főv. Kgy. rendeletével módosította, amellyel 2006. november 1-jei hatállyal új lakossági távhő-szolgáltatási díjakat állapított meg. A 2006. november 1-jei hatállyal megállapított új díjak a 2004. október 1-je óta változatlan mértékű díjakat 8,4%-kal növelte meg.

A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet alapján 2007. január 1-jétől a jelenlegi, alanyi jogú gázártámogatás megszűnik, s ettől az időponttól az új szociális támogatásból kizárólag a kormányrendeletben meghatározott jövedelem szerinti rászorulók részesülnek majd.

A rászorulókhoz a támogatás személyenként - a távhőszolgáltató által kiállított számlában - számlajóváírás formájában jut el, vagyis a számlában jóváírt támogatás a számla végösszegét csökkenti majd.

A kormányrendelet szerint a támogatás megállapítása iránti kérelmet a felhasználóknak a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatóságához - a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához (MÁK) - kell benyújtani. A támogatást a távhőszolgáltató a MÁK határozata alapján a felhasznált hőenergia arányában gigajoule-ra vetítve (Ft/GJ) érvényesíti. A távhőszolgáltató az általa érvényesített támogatásról a költségvetés „Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez” elnevezésű Előirányzat kezelője részére köteles havonta adatot szolgáltatni, elszámolni. Az Előirányzat kezelője az érvényesített támogatást a távhőszolgáltató részére utólag megtéríti. A támogatásra jogosultsági időszak minden évben a január 1-je és december 31-e közötti időszak. Támogatás csak az adott jogosultsági időszakra érvényesíthető. Ebből következően a támogatás iránti kérelmet évenként meg kell újítani.

Támogatás a háztartásban együtt élők számától, jövedelmétől, valamint egyéb szociális rászorultságtól függően, négy különböző mérték szerint jár majd. Egy teljes fogyasztási egységnek azonban csak az első felnőtt személy számít, a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, minden további nagykorú személyt 0,8-as szorzóval, az első két kiskorút 0,8-as, a többi kiskorút pedig 0,7-es szorzóval kell figyelembe venni. (Így egy kétgyerekes négytagú család összes havi jövedelmét nem néggyel, hanem 3,5-tel kell elosztani.) A legnagyobb mértékű támogatást az a háztartás kapja, akinek az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, vagyis az 53 660 forintot. Akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre eső nettó jövedelme 2007. évben meghaladja az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét, vagyis a 93 905 forintot, részükre támogatás már nem jár.

A jelenlegi gázár-támogatási rendszer megszűnésének következtében a távhőszolgáltató lakossági energiaköltsége jelentősen, éves szinten 86%-kal nő. A hatályos lakossági távhő-szolgáltatási díjak a gázártámogatás megszűnése miatt nem fedezik a szolgáltató indokolt ráfordításait, ezért szükséges az R. módosítása és új lakossági távhő-szolgáltatási díjak megállapítása.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

E § alapján az R. 1. számú melléklete helyébe új 1. számú melléklet lép, amely az új lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjakat tartalmazza: az „A” pontja az általános díjtételeket, a „B” pontja a választható díjtételeket.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése előírja, hogy „a legmagasabb árat - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is”.

Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság között érvényben lévő Együttműködési Megállapodás melléklete a díjmechanizmus előírása szerint soron kívül új díjakat kell megállapítani a hatósági energia árának, illetve a támogatási rendszer megváltozásakor.

A 2003. évben bevezetett - 2007. január 1-jétől megszűnő - alanyi jogon járó lakossági gázártámogatás a hatósági gázárak folyamatos emelkedéséből származó fogyasztói terheket mérsékelte. A gázártámogatásból a lakossági távhőfogyasztók oly módon részesültek, hogy a támogatás a távhőszolgáltató energiaköltségének a növekedését, ezáltal a lakossági távhődíjak növekedésének mértékét csökkentette. A folyamatosan növekvő gázártámogatás következtében a lakossági távhődíjak a hatósági gázárak növekedésénél lényegesen mérsékeltebben növekedtek. A jelenlegi gázár-támogatási rendszer működéséből adódóan a támogatásból - az alacsonyabb távhődíj révén - ez év végéig valamennyi lakossági távhőfogyasztó részesül. A gázár-támogatási rendszer megszűnése következtében a távhőszolgáltató éves lakossági energiaköltségei 16,5 milliárd forintról 30,7 milliárd forintra, azaz 14,2 milliárd forinttal, 86%-kal nő. Ekkora mértékű költségnövekedést kigazdálkodni nem lehet, szükséges ezért új lakossági távhő-szolgáltatási díjak megállapítása.

A gázár-támogatási rendszer megszűnése 2007. január 1-jétől 44,6%-os mértékű lakossági díjemelést tenne szükségessé. Figyelemmel azonban egyrészt a jövő év elején a felhasználókra zúduló többletterhek mérséklésének, másrészt a távhőszolgáltató fizetőképességének szükséges megőrzésének szempontjaira, a lakossági távhődíjak elkerülhetetlen változására két ütemben, két részletben kerül sor.

2007. január 1-jétől a lakossági díjak 37%-kal, 2007. április 1-jétől pedig további 8,4%-kal emelkednek. A második ütemű, áprilisi díjmegállapításnak a fogyasztók fizetőképességére gyakorolt negatív hatását csökkenti az, hogy áprilisban a fűtési időszak már befejeződik, ennek következtében a hőfogyasztás és így a fizetendő távhőszámla is jelentősebben mérséklődik.

2007. január 1-jétől a 37%-os mértékű díjkorrekció és az új szociális támogatási rendszer bevezetése a fővárosi távhőt igénybe vevő háztartások távhőköltségét 2007. január 1. és 2007. március 31. közötti három hónapban a háztartások egy fogyasztási egységre eső jövedelmi helyzetének függvényében, a háztartások megoszlására vonatkozó becsléseink alapján a következők szerint változtatják:

Fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakások

Egy fogyasztási egységre jutó
havi jövedelem
(Ft/fogy. egys.)
Háztartások megoszlása
sávonként
(%)
Lakások száma a megoszlás
alapján
(db)
Éves szintű fogyasztói teher
változása
(%)
53 660-ig 31,0 70 493 -1,5
53 661-67 075 18,3 41 614 +2,6
67 076-80 490 22,1 50 255 +6,8
80 491-93 905 10,2 23 194 +10,9
93 906- 18,4 41 841 +21,3
Összesen 100,0 227 397 +6,5

A jövő év első három hónapjában a fűtéssel és meleg vízzel ellátott háztartások közül 31%-nak (70 493 háztartás) távhőköltsége 1,5%-kal csökken. További 18,3%-nak (41 614 háztartás) 2,6%-kal, újabb 22,1%-nak (50 255 háztartás) 6,8%-kal, további 10,2%-nak (23 194 háztartás) 10,9%-kal, míg a fennmaradó 18,4% háztartás (41 841) távhőköltsége 21,3%-kal nő. (A jövedelemmegoszlásra vonatkozó becslés 2006. augusztus-szeptember hónapban elvégzett véletlen mintavételes, megkérdezéses kutatás adatai alapján készült.)

A két ütemű díjkorrekció és az új szociális támogatási rendszer a fővárosi távhőt igénybe vevő háztartások 2007. évi távhőköltségét a háztartások egy fogyasztási egységre eső jövedelmi helyzetének függvényében, a háztartások megoszlására vonatkozó becsléseink alapján a következők szerint változtatják a bázisidőszaki, jelenleg érvényes díjakhoz képest:

Fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakások

Egy fogyasztási egységre jutó
havi jövedelem
(Ft/fogy. egys.)
Háztartások megoszlása
sávonként
(%)
Lakások száma a megoszlás
alapján
(db)
Éves szintű fogyasztói teher
változása
(%)
53 660-ig 31,0 70 493 +4,8
53 661-67 075 18,3 41 614 +10,4
67 076-80 490 22,1 50 255 +16,3
80 491-93 905 10,2 23 194 +22,0
93 906- 18,4 41 841 +36,4
Összesen 100,0 227 397 +15,9

Így a 2007. évben a fűtéssel és meleg vízzel ellátott háztartások közül 31%-nak (70 493 háztartás) távhőköltsége 4,8%-kal, további 18,3%-nak (41 614 háztartás) 10,4%-kal, újabb 22,1%-nak (50 255 háztartás) 16,3%-kal, további 10,2%-nak (23 194 háztartás) 22,0%-kal, míg a fennmaradó 18,4% háztartásnak (41 841) távhőköltsége 36,4%-kal nő. (A jövedelem-megoszlásra vonatkozó becslés a 2006. augusztus-szeptember hónapban elvégzett véletlen mintavételes, megkérdezéses kutatás adatai alapján készült.)

A fentiek alapján a fővárosi távhőt igénybe vevő háztartásoknak 2007. évben összességében, átlagosan 15,9%-kal emelkedik az éves távhőköltsége az általános forgalmi adóval együtt.

A legalacsonyabb jövedelmű, rászoruló háztartások távhőfizetési terheit 2007. évben háztartásonként évi 43 800 forinttal csökkenti a Fővárosi Lakásrezsi Támogatásról szóló, többször módosított 71/1999. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet szerinti távhő-szolgáltatási díjkompenzáció. A FŐTÁV Zrt. közérdekű felajánlás formájában a következő támogatási évben 825 millió forinttal segíti a támogatás nyújtóját a „HÁLÓZAT - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért” Alapítványt.

A lakossági felhasználók túlnyomó többsége - közel 99%-a - a légtérfogatos díjtételek szerint fizeti a távhő-szolgáltatási díjakat, tekintettel arra, hogy esetükben a távhőenergia-szolgáltatás hőátalakítással történik, így a hőközpont fenntartásáról, üzemeltetéséről, karbantartásáról a távhőszolgáltató gondoskodik.

Az „A. Általános díjtételek” I. pontja szerinti, a közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogat esetén alkalmazott alapdíjak és a hődíj - a melegvíz-alapdíj és az ezt tartalmazó „B” típusú együttes alapdíj kivételével - az első ütemben 37%-kal, a második ütemben 8,3-8,4%-kal nő. Ezzel teljesül az az elvárás, hogy az alapdíj-hődíj aránya változatlan - fűtés és vízfelmelegítés esetén 48-52% - maradjon, amely most már megegyezik a távhőszolgáltató állandó és változó költségeinek arányával. A tarifák növekedése közötti minimális eltérést a díjak kerekítési és oszthatósági követelménye okozza. A melegvíz alapdíj és az ezt tartalmazó „B” típusú együttes alapdíj az általános mértékeknél kevesebbel nő, tekintettel arra, hogy ebben a két tarifatípusban az energiaköltségek súlyaránya lényegesen kisebb a többinél.

A hőteljesítmény alapú (MW-os) tarifatípus azokra a felhasználókra vonatkozik, akiknek a távhőszolgáltató a távhőenergiát átalakítás nélkül adja át, vagyis a hőátalakításról nem a távhőszolgáltató, hanem a felhasználó saját maga gondoskodik. Jelenleg a felhasználók elenyésző hányada (0,8%-a, közel kétezer háztartás) tartozik ebbe a körbe. A hőteljesítmény alapú (MW-os) díjak - a melléklet „A. Általános díjtételek” II. pontjában szereplő, a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény esetén alkalmazott díjtételek - mind az alap-, mind a hődíj egyaránt - az első ütemben 37%-kal, a második ütemben 8,4%-kal emelkednek.

A légtérfogatú alapdíjas felhasználók - a rendeletben meghatározott feltételek mellett - a mellékletbe foglalt „A. Általános díjtételek” helyett a „B. Választható díjtételeket” választhatják. Részükre a díjváltozás mértékei kisebb eltérésekkel megegyeznek az általános díjtételekben bekövetkezett változásokkal. A minimális eltéréseket a díjak oszthatósági és kerekítési követelményei indokolják.

A 3. §-hoz

Az (1) bekezdés a rendelet 2007. január 1-jétől történő hatálybalépéséről rendelkezik a (2) bekezdés kivételével.

A (2) bekezdés 2007. április 1-jétől az R. 1. számú melléklete helyébe az e rendeletnek a lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjakat meghatározó 2. számú mellékletét helyezi hatályba.

A (3) bekezdés az R. 8. §-a előtti „A visszamenőleges elszámolás” címet és az R. 8. §-át a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a következők miatt:

A módosításra javasolt önkormányzati rendelet 8. §-a szabályozza a visszamenőleges elszámolás elvégzésének feltételeit, a felhasználó és a távhőszolgáltató jogait és kötelességeit. A visszamenőleges elszámolás során a távhőszolgáltató a felhasználói közösség tagjai (díjfizetők) között egyszer már szétosztott, az épület által felhasznált hőmennyiséget és annak díját osztja fel és számolja újra el a díjfizetők között a lakásokba beépített költségmegosztók adatai alapján. A költségmegosztók leolvasott adataiból képzett felosztási arányszámokat a közösség képviselője adja meg a távhőszolgáltatónak. Az eszerint megállapított különbözetet az egyes díjfizetőkkel a távhőszolgáltató számolja el. A hatályban lévő szabályozás szerint visszamenőleges elszámolást a felhasználók díjmentesen naptári évenként legfeljebb két alkalommal igényelhetnek.

Az eddig is igen bonyolult, a felhasználók által nehezen áttekinthető visszamenőleges elszámolás végrehajtása a támogatási rendszer átalakulása, a támogatás érvényesítésének új módja, illetve az elszámolási, nyilvántartási kötelezettség teljesítése miatt azonban nemcsak kezelhetetlenné, áttekinthetetlenné válik, hanem teljességgel ellehetetlenül. Az ellehetetlenülés alapvető oka egyrészt az, hogy a viszonylag nagyszámú tulajdonosváltozások, illetve a jogosultságban bekövetkező változások miatt (a jogosultsági időszak díjfizetőnként az igénylés beadásának eltérő időpontjától is különböző lehet), másrészt azért, mert a visszamenőleges elszámolás időszaka az esetek túlnyomó többségében nem esik egybe a kormányrendelet által meghatározott jogosultsági időszakkal (egy naptári évvel), a visszamenőleges elszámolás időszaka alatt megváltoznak a támogatásra jogosultak. Mivel a visszamenőleges elszámolás időszakának legvégén leolvasott költségmegosztók adatai arányszámot képeznek a hőmennyiség és díjának új megosztására, s ezek az arányszámok a visszamenőleges elszámolás teljes időszakára, általában egy évre vonatkoznak, nem lehet megállapítani, hogy a visszamenőleges elszámolás valamely időszakában bekövetkező tulajdonos-, illetve jogosultváltozások miatt a tulajdonos (díjfizető) által teljes elszámolási időszakban elfogyasztott hőmennyiség mekkora hányada képezi a támogatás alapját, mekkora hányada nem, amelyet így érvényesíteni sem lehet. Az új támogatási rendszer a visszamenőleges elszámolással azért is összeegyeztethetetlen, mert az elszámolási különbözet a visszamenőleges elszámolási időszak utolsó napján nyilvántartott díjfizető részére kerül kiszámlázásra, így az energiatámogatás korrekciója az elszámolási időszakban bekövetkezett tulajdonosváltozás esetén a korábbi díjfizetőnek nem érvényesíthető, az új díjfizető részére elkészített elszámolásnál pedig az előző díjfizető támogatása nem vehető figyelembe.

A fentiek miatt szükséges a rendelet 8. §-ának hatályon kívül helyezése. Ugyanakkor továbbra is fennmarad a felhasználóknak az a lehetősége, hogy az R. 5. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a hődíj felosztási arányait szükség esetén akár havonta módosítsák, követve ezzel a hőfelhasználásban bekövetkezett változásokat.

A (4) bekezdés a visszamenőleges elszámolásra kötött szerződések lezárásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A távhőszolgáltatónak jelenleg a felhasználók alig több mint 10%-ával, összesen 330 épülettulajdon-közösséggel van érvényben visszamenőleges elszámolásra szóló megállapodása. A visszamenőleges elszámolás ellehetetlenülése miatt ezeket a megállapodásokat a távhőszolgáltató kénytelen lenne egyoldalúan felmondani, ezért szükséges a szerződések jogszabályi rendelkezéssel való megszüntetése. A távhőszolgáltató a visszamenőleges elszámolást a szerződés szerinti időponttal, de felhasználói igényre legkésőbb a 2006. december 31-ig tartó időszakig a hatályos rendelkezések és a megállapodásban foglaltak betartásával köteles elvégezni.

Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy az új hődíjakat a rendelet hatálybalépését követő első alkalommal történő mérőleolvasás utáni fogyasztásra lehet alkalmazni.

A (6) bekezdés szerint e rendeletet a hatálybalépésekor fennálló - az R. hatálya alá tartozó - jogviszonyokra is alkalmazni kell.