A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlésének 59/2011. (X. 12.) önkormányzati rendelete indokolása

a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

Általános indokolás

A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos fővárosi önkormányzati szabályokat a többször módosított és kiegészített - a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló - 60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet állapította meg.

A közszolgáltatást - a főváros közigazgatási területén - „a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet” (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 3. sz. melléklete alapján kizárólagos joggal látja el a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató).

A szabályozás egyes elemei idejét múltak, más - többnyire hiányzó - elemei pedig nem tükrözik megfelelően az Önkormányzat megújuló fővárosi közszolgáltatási politikáját, nem segítik elő annak hatékony érvényesülését. A hatályos szabályozás az indokoltnál kevesebb garanciális elemet tartalmaz az Önkormányzat fogyasztóbarát közüzemi politikájának érvényesítésére.

A fogyasztói érdekek erősítése mellett, részben annak érdekében is - a közszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek rendszerében - indokolt és szükséges a hatósági, tulajdonosi és magánjogi viszonyoknak a jelenleginél markánsabb elkülönítésével az átláthatóság, ellenőrizhetőség és a felelősségi körök egyértelműségének biztosítása a szabályozásban.

Jelentős változás, hogy a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 10. § (2)-(3) bekezdése, valamint a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint 2011. január 1. napjától a fővárosban a települési folyékony hulladékkezelés díját az ingatlanon elfogyasztott ivóvíz mennyisége alapján kell megállapítani.

Annak érdekében, hogy a Közszolgáltató a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul megfeleljen, és az ún. ivóvízalapú díjszámításra áttérjen, az átálláshoz szükséges technikai és adminisztratív fejlesztéseket végrehajthassa, indokolttá vált a Kft. működését alapvetően szabályozó 60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet fenti tárgykört érintő részeinek az újraszabályozása is.

A hatályos szabályozást érintő fenti változások indokolják, hogy - az Önkormányzat megújuló közszolgáltatási politikájának kifejezéseként is - a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos elveket, feladatokat, hatásköröket és jogviszonyokat a Közgyűlés újraszabályozza és azokat új rendeletben határozza meg.

A jelenleg hatályos szabályozás számos szakmai eleme ugyanakkor megfelel a követelményeknek, ezért azokat a Javaslat átveszi az új szabályozáshoz.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat meghatározza a szabályozás célját és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó, a környezet terhelését csökkentő magatartások főbb elveit és irányait.

A 2. §-hoz

Az Általános rész a rendelet szövegében használt fogalmakat határozza meg annak érdekében, hogy a következő szabályokban már e fogalmak, mint értelmezett fogalmak kerüljenek alkalmazásra.

A 3. §-hoz

A Javaslat a hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati feladatok általános telepítéséről és az ezekhez kapcsolódó hatáskörök gyakorlásáról rendelkezik.

A 4. §-hoz

A Javaslat e részében dönt az Önkormányzat arról, hogy a települési folyékony hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatást szervez. A közszolgáltatás kötelező igénybevételt és kötelező megszervezését a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 20-21. §-ai szabályozzák.

A szabályozás tárgyi hatálya a hulladékkezelési közszolgáltatás, amelynek általános céljait és tartalmát - a Hgt. rendelkezéseivel összhangban - határozza meg a Javaslat. E szabályozás biztosítja, hogy a közszolgáltatásban közreműködők, illetve a szolgáltatás igénybevételére kötelezettek pontosan ismerjék, hogy a közszolgáltatás milyen tevékenységeket ölel fel. A pontos tartalmi leírás az alapja a közszolgáltatási feladat ellátására kiírandó közbeszerzési eljárásban az ellátandó tevékenység meghatározásának, ha az Önkormányzat nem saját szervezettel kívánja ellátni a feladatot, illetve e tartalom lesz a közszolgáltatási szerződés megkötésének is az alapja. A közszolgáltatás tartalmának meghatározása a Közgyűlés hatásköre.

A tevékenység ellátását az Önkormányzat korábbi döntéseivel a Közszolgáltató számára kizárólagos joggal biztosította, amely harmadik személyek felé akkor kötelező, ha e kizárólagosság rendeleti szabályozásban is megjelenik.

A Javaslat az ingatlantulajdonosokat kötelezi, hogy a közszolgáltatást a rendeletben meghatározottak szerint vegyék igénybe.

Az 5. §-hoz

A Javaslat részletezi - a Hgt. rendelkezéseivel összhangban - az Önkormányzat közszolgáltatás szervezési kötelezettségének a tartalmát és meghatározza a közszolgáltatás ellátásának lehetséges szervezeti kereteit. A korábbi szabályozással ellentétben a Javaslat „megengedi”, hogy az Önkormányzat - az önálló szervezés mellett - más önkormányzatokkal társulva is megszervezhesse a közszolgáltatást.

A 6. §-hoz

A Javaslat a közszolgáltató kötelezettségeit és a feladatellátás feltételeit a korábbi szabályozásnak megfelelően határozza meg.

A 7. §-hoz

A Javaslat a központi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően szabályozza az Önkormányzat és a közszolgáltató szervezet között megkötendő közszolgáltatási szerződés kötelező tatalmi követelményeit, illetve a szerződés megszűnésének, megszüntetésének eseteit és feltételeit.

A korábbi szabályozáshoz képest új elem a közszolgáltatást igénybe vevők jogos érdekei védelmének rendeleti előírása. A közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményévé válik - a jogszabályokban meghatározottak mellett - a továbbiakra a közszolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeit szolgáló garanciák rögzítése. A Javaslat az általános közszolgáltatói kötelezettségek rögzítésének előírása mellett példálózó felsorolást is ad a főbb garanciális elemekre: pl. általános szerződési feltételek, fogyasztói üzletszabályzat (közüzemi szabályzat) elkészítése, valamint a garanciális szabályok előkészítésének, elfogadásának és felülvizsgálatának eljárási rendje.

Új elem, hogy a szerződésben a közszolgáltató kötelezettségei között konkrétan meg kell határozni a közszolgáltató nem szerződésszerű teljesítésből eredő kötbérfizetési kötelezettségét, amely egyrészt ösztönzi a közszolgáltatót a megfelelő teljesítésre, másrészt szankcionálja a hibás teljesítést. A minőségi feladatellátás biztosítását szolgálja továbbá, hogy a szerződés kötelező elemévé válik a minőségi paraméterek meghatározása és az előírt mutatók ellenőrizhető mérése.

A 8. §-hoz

A Javaslat nevesíti, hogy a közszolgáltatást - a főváros közigazgatási területén - a Vagyonrendelet 3. sz. melléklete alapján kizárólagos joggal látja el a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft., mint Közszolgáltató.

A 9. §-hoz

A Javaslat meghatározza a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának rendjét, rögzíti a közszolgáltatás kötelező igénybevételét és az ingatlantulajdonos kötelezettségének konkrét normatív feltételeit, a szerződéses jogviszonyba lépő felek rendeletben biztosított, illetve előírt jogait és kötelezettségeit.

A 10. §-hoz

A Hgt. a gazdálkodó szervezetekre eltérő szabályokat állapít meg. A Javaslat a sajátosságokat tartalmazó végrehajtási szabályokat fogalmazza meg.

A 11-12. §-okhoz

A Javaslat az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban határozza meg a közszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások vezetésére és az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) pontja alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

A Hgt. 23. §-a szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Javaslat alapján a Közszolgáltató válik jogosulttá és kötelezetté az ingatlantulajdonos adatainak kezelésére, és ezzel összefüggésben köteles a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezések betartására.

Azon ingatlantulajdonosok esetében, akik a települési folyékony hulladékukat a közszolgáltatónak adják át, a hulladékok nyilvántartásáról külön jogszabályban meghatározottak szerint a közszolgáltató gondoskodik.

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűsíti a gazdálkodó szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét azzal, hogy az eredeti, vagy közjegyző által hitelesített hatósági engedélyek benyújtása helyett elégségesnek nyilvánítja az adott hatósági döntések nyilvántartási számát közölni, amely alapján a főjegyző hivatalból szerezheti meg a szükséges adatokat a nyilvántartás számára.

A 13. §-hoz

A települési folyékony hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása a Közgyűlés által meghatározott leürítő helyen történhet. A leürítő helyek közhatalmi típusú meghatározása biztosítja, hogy a folyékony hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történjen.

A Javaslat biztosítja, hogy a leürítő helyek kijelölése az érintett szakhatóságokkal együttműködve történjen.

A folyékony hulladék közcsatornába történő leeresztéséért a közszolgáltató azonos elbírálás alá esik más közcsatorna használókkal, ezért a csatornahasználati díjat köteles fizetni a csatorna üzemeltetőjének.

A 14-15. §-okhoz

A Javaslat a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos mennyiségi, minőségi és - a jogszabályokkal, illetve szakmai követelményekkel összhangban álló - szakmai szabályokat állapít meg. Ezek alapján a közszolgáltató a megrendeléstől számítva a rendeletben meghatározott időtartam alatt köteles eleget tenni a szolgáltatási kötelezettségének, amely szolgáltatás csak jogszabályban meghatározott kivételes esetben korlátozható vagy szüneteltethető és a rendeletben meghatározott eszközökkel és módon köteles a közszolgáltatást elvégezni.

A közszolgáltató tevékenysége ellátásához jogosult közreműködőt igénybe venni. A korábbi szabályozással ellentétben a közreműködő igénybevételének lehetőségét és feltétleit a Közgyűlés nem esetileg, hanem a közüzemi szerződésben határozza meg.

A 16-17. §-okhoz

A közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás változásával összhangban a Javaslat a közszolgáltatás egységnyi díjtételét az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának kezelési díjában határozza meg, melyet legalább 1 éves időtartamra a Közgyűlés állapít meg.

Más jogszabályokkal összhangban tételes felsorolást ad a Javaslat azon lehetőségekről, melyeket csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az ingatlanon képződő települési folyékony hulladék mennyiségének meghatározása során.

A Javaslat - a korábbi szabályozás hiányosságát pótolva - meghatározza az egységnyi díj megállapítása során alkalmazandó alapelveket, amelyek elősegítik a csatornával rendelkező és a csatornával nem rendelkező tulajdonosok közötti díjfizetési különbségek igazságosabbá tételét, illetve ösztönöznek a csatornahálózat kiépítésére és a meglévő hálózatok igénybe vételére.

Az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni és az elszállított hulladékmennyiséget a közszolgáltató jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott egységnyi díjtétellel (2. sz. melléklet 1/a) pont) elszámolni.

Az új rendszer szerint az érintett ingatlantulajdonosok a vízórán mért vízfogyasztás alapján utólagos elszámolással, rendszeres időközönként olyan számlát bocsát ki, amelyben minden olyan kedvezmény érvényesítésre kerülhet, amire a csatornaszolgáltatást igénybevevők is jogosultak, például a locsolási kedvezmény, locsolási mellékmérő alkalmazása, csőtörésből származó vízelfolyás jóváírási lehetősége.

Azon esetekben, amikor az egységnyi időszakban az ingatlanról elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége meghaladja az ugyanarra az időszakra vonatkozó mért vízfogyasztást, a vízfogyasztáson felül elszállított hulladékmennyiséget a közszolgáltató jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott egységnyi díjtétellel elszámolni. Ilyen körülmény jellemzően akkor fordulhat elő, ha az ingatlanon lévő közműpótló műtárgyba a települési folyékony hulladékon kívül csapadék vizet is bevezetnek, vagy a műtárgyba bármely ok miatt kívülről a talajvíz bejut.

Azon ingatlanok esetében pedig, ahol nincs vezetékes ivóvíz, az elszállított hulladékmennyiséget a közszolgáltató továbbra is jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott egységnyi díjtétellel elszámolni.

A közszolgáltató rendszeres időközönként számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a teljesített közszolgáltatásra kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni.

A 18. §-hoz

A Javaslat a kötelezettségek ellenőrzésének és szabályok megszegésének jogkövetkezményeit építi be a helyi szabályozásba.

A 19-20. §-okhoz

A rendelet hatálybalépéséről és a szükséges deregulációról, valamint a jogharmonizációról rendelkezik. Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára megfelelő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez, a jogalkotó az ingatlanon mért ivóvízfogyasztást meghaladó részére vonatkozó egységnyi díjtétel alkalmazását meghatározott időre felfüggesztette, ennek megfelelően ez a díjtétel csak 2013. január 1-jétől lesz alkalmazható.