Budapesten, évről évre nő azoknak a kéményeknek a száma, melyeket a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató) nem tud megvizsgálni, mivel az ingatlanba történő bejutást a tulajdonosok nem biztosították (zárt lakások). Ez a szám 2006-ban 86 163, 2010-ben 153 202, míg 2011-ben 155 477 volt, ez utóbbi a teljes kéményállomány 16%-a. A kéményseprő-ipari tevékenység preventív életvédelmi célja csak akkor teljesülhet, ha az időszakos ellenőrzéseket és szükség szerinti tisztításokat a közszolgáltató maradéktalanul el tudja végezni. A csak a lakáson belül végezhető vizsgálati műveletek sok esetben a lakók, tulajdonosok együttműködési hajlandóságának hiányában nem végezhetők el, pedig az évente előforduló jelentős számú füstmérgezések és végzetes kimenetelű balesetek számát a kötelező ellenőrzési feladatok maradéktalan végrehajtásával jelentősen csökkenteni lehetne. Sokan azért nem engedik be a lakásukba a kéményseprőt, mert azt gondolják, hogy a kéményellenőrzés el nem végzése, a szolgáltatás „igénybe nem vétele” esetén mentesülnek a szolgáltatás díjának megfizetése alól. A lakástulajdonosok ezzel a „takarékossággal” veszélyeztetik saját maguk, illetve a lakásban tartózkodók testi épségét. Természetesen a zárt lakások egyrészt többletköltséget okoznak a közszolgáltató számára, másrészt a kéményseprő-ipari közszolgáltatás nem csak a kéményellenőrzést, hanem a nyilvántartások vezetését, ügyeleti szolgálat biztosítását, adminisztrációs feladatok végzését is jelenti, amelynek fedezetét kéményellenőrzés és tisztítás díja biztosítja. A rendeletmódosítás célja, hogy a lakosságot ösztönözze a kéményellenőrzés és tisztítás igénybevételére, tűrésére.
A javasolt módosítás pontosítása a kéményseprő-ipari tevékenységet végző közszolgáltató és az ingatlan tulajdonosa, használója között kötelezően létrejövő szerződéses jogviszonynak, ugyanis sem a törvény, sem a rendelet nem határozza meg a jogviszony kezdő időpontját. A rendelet jelenleg a tényleges munkálatok elvégzéséhez köti a szerződéses jogviszony létrejöttét (kezdetét).
A szerződéses jogviszony a gyakorlatban - tűrési kötelezettség következtében - a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzéséről szóló értesítés közlésétől keletkezik, hiszen az érintett lakások tulajdonosainak, használóinak tűrési kötelezettsége ebben az időpontban keletkezik. A javasolt módosítás teremti meg az összhangot a tulajdonosok tűrési kötelezettsége és a Közszolgáltató szolgáltatási kötelezettsége között.
A javasolt módosítás a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.
A javasolt pontosítás azt kívánja kihangsúlyozni, hogy a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás nem csak a kémények ellenőrzését jelenti, hanem egyéb jelentős ráfordítást igénylő tevékenységeket is, úgymint az ismételt kiszállások, hatóságok értesítése, ügyfélszolgálat, illetőleg ügyeleti rendszer működtetése.
A kéményseprő-ipari kötelező közszolgáltatási tevékenység és arra vonatkozó fizetési kötelezettség nem csak a rendeletben nevesített (egyedi és gyűjtőkémények ellenőrzése, tisztítása) kéményfajták körére vonatkozik, ezért téves és félrevezető, ha a rendelet csak ezek vonatkozásában nevesíti a fizetési kötelezettséget.
Előbbiekhez hasonlóan a lakóépületekben végzett tevékenység is szélesebb körű, mint amit a rendelet jelenlegi szövege említ (megrendelésre végzett vizsgálatok, hibaelhárítás, stb.), ezért a tevékenység általános megfogalmazása indokolt.
Az el nem végzett kötelező kéményellenőrzések esetén is merülnek fel költségek a Közszolgáltatónál (ismételt kiértesítés, többszöri kiszállás a helyszínre, postai levelezés, adminisztrációs költségek stb.) melyek sokszor meghaladják a kötelező közszolgáltatási tevékenység díjait. Előbbiek okán célszerű, és az ügyfelek szempontjából méltányos, ha a tulajdonosnak felróhatóan el nem végzett szolgáltatások esetében, a tulajdonos a szolgáltatásért járó díjat pótdíjként legyen köteles megfizetni a szolgáltatói költségek megtérítésére.
Amennyiben a két sikertelen munkavégzési kísérletet követően, a tulajdonossal történt időpont egyeztetés alapján végül mégis sikerül az éves ellenőrzést elvégezni, indokolt és szükséges a felmerült szolgáltatói többletköltségek megtérítésére kiszállási díj megfizetése, hiszen ebben az esetben az ellenőrzést már nem a „sormunka” keretében, hanem külön kiszállással lehet csak elvégezni.
Amennyiben a munkavégzés a Szolgáltatónak felróható ok miatt hiúsul meg, a tulajdonost kötbér illeti meg.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254. § (2) bekezdése szerint az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.
Jelen rendelet hatálybalépéséről és hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
