A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A 18. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira ruházhatja. Továbbá az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Ennek megfelelően ezen jogszabályi felhatalmazások alapján a Fővárosi Közgyűlés szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, valamint az egyes hatáskörök átruházásáról a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításával rendelkezik.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 51. § (4) bekezdése és 143. § (4) bekezdés e) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletében tiltott közösségellenes magatartásokat határozhat meg, s e magatartás elkövetőjével szemben pénzbírság kiszabását rendelheti el.
Az új Ötv. 107. §-a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
Továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 22. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatáról, azaz a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett, vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések
hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
Mind „A fővárosi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása”, mind pedig a „Római-parti árvízvédelmi mű megvalósítása” tárgyú projekt határidőre történő sikeres megvalósítása, a közbeszerzési eljárások hatékony és gyors lefolytatása érdekében szükséges az SZMSZ 5. sz. mellékletének Közbeszerzési Bizottságra vonatkozó részének megfelelő módosítása. A módosítás eredményeként bizottsági hatáskörbe kerülnek az említett projektek közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban az olyan döntési jogkörök, amelyeket az ajánlatkérőnek - meglehetősen rövid - határidőn belül kellene gyakorolnia. Ezek olyan eljárási cselekményekkel összefüggő döntések, amelyek meghozatalára rövid idő áll rendelkezésre, illetve azonnali beavatkozást igénylő helyzeteket kezelnek, így a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülését, vagy akár rendkívüli ülés összehívását (figyelembe véve a leadási határidőt, az összehíváshoz szükséges időtartamot) nem minden esetben lehet megvárni.
Továbbá jogtechnikailag szükséges hatályon kívül helyezésről rendelkezik.
Korábban szabálysértési tényállásként meghatározott magatartást minősít tiltott, közösségellenes magatartássá.
Bővíti a Gazdasági Bizottság hatáskörét. Ennek oka, hogy a Budapest 4-es metró, „Kelenföldi pályaudvar” állomás nyugati kijáratához már a metró próbajárat megindításának idejére a Tűzoltóság előírta a Péterhegyi út-Neszmélyi út-Május 1. utca közötti szakaszának kiépítését. Az út az állomás tűzoltósági megközelítési útja, de egyben a kijárati műtárgyba beépítésre kerülő berendezések beszállító útja is. Emiatt az út a hozzá tartozó közműépítésekkel elengedhetetlen feladat a metróépítés szempontjából, melynek engedélyezési eljárása megindult. Az építkezések érintenek a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. kezelésében lévő ingatlanokat is. A tulajdonosi hozzájárulások megadásával összefüggésben szerződések megkötésére is szükség lesz, melyek jóváhagyása - tekintettel az Európai Uniós támogatásból megvalósuló 4-es metróvonal befejezésének határidejére - gyors intézkedéseket igényel.
Jogtechnikailag szükséges hatályon kívül helyezésről rendelkezik.
A rendelet hatálybalépéséről, valamint a deregulációról rendelkezik.
