A 2011. végén és 2012. elején hatálybalépett jogszabályok, így elsősorban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései szükségessé tették a Fővárosi Önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatát. Ennek megfelelően a Fővárosi Közgyűlés 2012. február 29-ei ülésén megalkotta a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendeletét.
A hivatkozott jogszabályoknak megfelelően, a jogharmonizáció megteremtése érdekében, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása során szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével módosítani szükséges a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 40/2006. (VII. 14.) Főv. Kgy. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) is.
A Rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése a Gazdasági Bizottság jogkörébe adta a szerződések nyilvántartásával, a személyes adatok kezelésével, a hasznosítás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Ezeket az operatív, előkészítő feladatokat ténylegesen a Főpolgármesteri Hivatal látja el, ezért ez esetben a hatáskör gyakorlójaként a főpolgármester megjelölése az indokolt.
A Rendelet 3. §-ának módosítását az új közbeszerzési törvényre (2011. évi CVIII. tv.) történő hivatkozás, és az új Vagyonrendelet kizárólagos jogra vonatkozó rendelkezései teszik szükségessé.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény az ingyenesen történő hasznosítást kizárólag közfeladat céljára engedi, meghatározva a közfeladat fogalmát is. Kedvezményes hasznosítás csak a versenyeztetési kötelezettségre előírt értékhatár alatti vagyontárgyak esetében lehetséges.
A § szövegezése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak alapján került pontosításra.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályozza a hasznosításra irányuló szerződés megkötésének feltételeit, így ennek megfelelően került kiegészítésre a Rendelet 7. §-a.
A megszerzési díj intézményének (21. §) törlésével a §-ból törlésre került a megszerzési díjra utalás, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény hasznosítási fogalma került átvételre a rendeletben.
A nemzeti vagyonról szóló törvény előírja a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti hasznosítás esetén a versenyeztetés kötelezettségét. Az értékhatárt a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.
A szöveg került pontosításra akképpen, hogy a tulajdonosi joggyakorló abban az esetben is dönthet a versenyeztetés mellett, amennyiben az a törvény szerint nem kötelező.
A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján kerültek szabályozásra a versenyeztetésre vonatkozó kivétel esetei.
A Rendelet szövegének pontosítása történt meg, mivel az nem tartalmazta az ingyenes hasznosításra vonatkozó rendelkezést.
A Rendeletben a bérbeadói követelések biztosítékaként meghatározott óvadék fizetése eddig csak lehetőség volt. Tekintettel azonban arra, hogy a bérlők sok esetben bérleti díj és közüzemi tartozást hagynak hátra, melyekért a tulajdonosnak kell helytállnia, szükségessé vált az óvadékfizetési kötelezettség bevezetése. Pontosításra került továbbá a fizetendő óvadék és a szükség esetén fizetendő szolgáltatási díj minimális és maximális mértéke.
A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezések módosítását a folyamatban lévő perek során tapasztaltak tették szükségessé, így azt, hogy a későbbi jogvita esetén a bizonyíthatóság érdekében a helyiségek bérlő részére történő birtokbaadása részletes jegyzőkönyv felvétele mellett történjen meg, melyből egyértelműen lehet megállapítani a helyiség birtokbaadásának időpontja szerinti állapotot és felszereltséget. Ezen túlmenően szükségessé vált annak rögzítése is, hogy a bérlő csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet a bérleményben átalakítást és értéknövelő beruházást. A módosítás egyben rendelkezést tartalmaz a rendszeres karbantartási, felújítási munkák költségeinek viselésére, biztosítási szerződés megkötésére, valamint a bérleményben végezhető tevékenységre vonatkozóan.
A Rendelet szövege kerül pontosításra a Vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően.
A helyiség jogcím nélküli használatának megszüntetésére vonatkozó intézkedés megtételét a Rendelet a Gazdasági Bizottság hatáskörébe utalta. Ezen feladatot külön bizottsági döntés nélkül is el kell látni, hiszen azt a vagyonnal történő felelős gazdálkodás követeli meg, hogy a jogcím nélküli használatok felszámolásra kerüljenek. Ennek megfelelően e hatáskör jogosultja a főpolgármester. A rendeletben pontosításra kerül az, mely esetben kötelező a cserehelyiség felajánlása, avagy pénzbeli térítés fizetése.
A felmondások főpolgármesteri hatáskörbe kerülnek, mivel a törvényben meghatározott szűkös, 8 napos határidő betartása a felmondásra bizottsági hatáskör esetén lehetetlen.
A Rendelet szövege kerül pontosításra, szűk körben teszi lehetővé az albérletbe adást meghatározott feltételekkel a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságai részére a tulajdonos tájékoztatása mellett.
A nemzeti vagyonról szóló törvény előírja a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti elidegenítés esetén a versenyeztetés kötelezettségét. Az értékhatárt a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.
Az „üvegzseb” szabályoknak megfelelően a szerződések közzététele olyan operatív feladat, melyet ténylegesen a Főpolgármesteri Hivatal lát el, ezért ez esetben is a hatáskör gyakorlójaként a főpolgármester megjelölése az indokolt a Vagyonrendeletben foglaltakhoz hasonlóan.
Az ingyenes, valamint kedvezményes hasznosításra vonatkozó szabályok a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban kerültek meghatározásra.
Az értelmező rendelkezések közül szükségessé vált az „árverés” fogalmának kibővítése, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti „átlátható szervezet” és a „közfeladat” fogalmának értelmező rendelkezések közé történő beillesztése, a hasznosítás fogalmának pontosítása a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint, továbbá a „kizárólagos jog” fogalmának a közbeszerzési törvény szerinti meghatározása.
A Rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az egyszerűsített pályázat alkalmazása, mivel az definiálva nem volt, és ilyen a gyakorlatban nem fordult elő, továbbá pályázati eljárás tapasztalatai szerint a 14. § szerinti szabályozás is feleslegesnek bizonyult. A nemzeti vagyontörvény szabályai szerint elidegenítés esetén a versenyeztetés alóli kivétel nem egyezik meg a hasznosítás esetén történő versenyeztetési kivételekkel, továbbá a megszerzési díj piacidegen, megnehezíti a helyiségek bérbeadását. Az 1. számú melléklet hatályon kívül helyezése pedig azért indokolt, mivel a kizárólagos jog a Vagyonrendeletben került szabályozásra, a Vagyonrendelet 4. számú melléklete sorolja fel a kizárólagos joggal bíró szervezeteket és szolgáltatásokat.
A rendelet hatálybalépéséről és a deregulációról rendelkezik.