A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 29/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) 25. §-a tartalmazza, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek minden évben meg kell állapítania az egyes bérbeadási módok szerinti lakbérek következő év január 1. napjától hatályos mértékét. Ezen kötelezés, továbbá a Lakásrendelet gyakorlatban történő alkalmazása során felmerült igények, továbbá a Fővárosi Önkormányzat lakás-bérbeadási tevékenységének gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele, és egyéb jogtechnikai jellegű pontosítások indokolttá teszik a Lakásrendelet felülvizsgálatát és módosítását.
Fentiekre tekintettel a rendeletben kidolgozásra kerültek a 2013. január 1. napjától tervezett lakbérmértékek, továbbá a rendelet néhány szakaszának átdolgozására, kiegészítésére, új jogintézmény bevezetésére, illetve egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályok.
A logikusabb, átláthatóbb szerkezet megvalósítása érdekében került sor a cím megváltoztatására, a bérbeadás módjainak és jogcímeinek szétválasztására.
A bérbeadási mód feltételei felülvizsgálatának egységes és egy helyen található szabályozásával a három bérbeadási mód - szociális, költségelvű és piaci alapon történő bérbeadás - közötti átjárhatóság kerülne megteremtésre mind negatív, mind pedig pozitív irányban.
Az óvadék általános rendelkezéseinek egy helyen történő szabályozása indokolt, mivel a bevezetésével a követeléseink kielégítése biztosítható.
A logikusabb, átláthatóbb szerkezet megvalósítása érdekében került sor a bérbeadás módjainak és jogcímeinek szétválasztására, és új, a bérbeadás jogcímeire vonatkozó cím kialakítására.
Az Ügyfélszolgálati Iroda törlésével döntési lehetőség nyílna ügyfeleink számára, hiszen nemcsak személyes megjelenés útján, hanem postai úton, e-mail vagy fax útján is eljuttathatnák a Főpolgármesteri Hivatalhoz a kérelmeiket, beadványaikat.
A szolgálati jellegű bérbeadás esetén rögzítésre kerülne, hogy ha a bérlő érdekkörén kívül felmerülő ok miatt szükséges az adott lakásból történő elköltözés, egyéb lakás is bérbe adható legyen, mely szabályozás lehetőséget teremtene ezen jogalkotási hiány kiküszöbölésére.
Nyugdíjasházban lévő lakás bérlőjének meghatározásakor a kivételes méltánylást érdemlő körülmény törlése azért célszerű, mert a Gazdasági Bizottság gyakorolja - ezen körülmény megítélésén túlmenően - a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket is, így indokolatlan a kettős döntés előírása.
A rendelkezés módosítását az eljárás gyorsításának igénye, valamint a lakások felújításra szorulása indokolja. A módosítással előnyben részesülnek azok a kérelmezők, akik a nyugdíjasházi lakásokat a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának vállalásával vennék bérbe.
A megkezdett évenként való csökkentés bevezetésével egyértelművé és egyszerűbbé válna az elszámolás a nyugdíjasházból való kiköltözést követően.
Tekintettel arra, hogy a szociális jellegű lakáspályázatok kivételével kizárólag üzleti alapú pályáztatás történik, indokolt az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság hatáskörének elvonása, és annak átkerülése a Gazdasági Bizottság hatáskörébe.
A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázat esetén lehetőség nyílna egyrészt arra, hogy a bérlő saját költségén végezze el a megállapodásban meghatározott munkálatokat - nem kizárólag a költségek önkormányzati megtérítése mellett -, mellyel költségelvű lakbérre nyerne jogosultságot; másrészt amennyiben a bérlő nem a megállapodásban meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően végezné el a munkát, felmondható lenne a szerződés.
Az óvadék bevezetésével a követeléseink kielégítése biztosítható.
A lakáspályázat eredményeként megkötött szerződések meghosszabbításának feltételeként meghatározott 12 havi lakbér előre, egy összegben történő megfizetése túlzott terhet jelentett a bérlőknek, ezért ehelyett a háromhavi óvadék megfizetése, illetve a hat hónap tartozáshalmozódás tilalma kerülne bevezetésre, melyek biztosítanák egyrészt a követeléseink kielégítését, másrészt a fizetőképesebb bérlők kiválasztását.
A szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra szóló bérleti szerződés meghosszabbításának feltételeként meghatározásra kerülő tartozáshalmozódás tilalma a megbízhatóbb bérlők kiválasztását biztosítaná.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározásra került az átlátható szervezet fogalma, így a jogi személy fogalma helyett ennek alkalmazása célszerű és indokolt.
A pontosításra azért került sor, hogy ne kerüljenek ezen lehetőségből kizárásra a nem határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlők.
Jogtechnikai hiányosság miatt rögzítésre kerül a volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére díjhátraléka rendezését követően megkötött bérleti szerződés hosszabbításának lehetősége.
A formanyomtatvány feltüntetésével tisztázottá válik a benyújtás módja, valamint a tartozáshalmozódás tilalmának bevezetésével a fizetőképesebb bérlők kerülnek kiválasztásra.
A bejelentési kötelezettség rögzítése a bérbeadási módok közötti átjárhatóság biztosítása érdekében szükséges.
Az Ügyfélszolgálati Iroda törlésével döntési lehetőség nyílna ügyfeleink számára, hiszen nemcsak személyes megjelenés útján, hanem postai úton, e-mail vagy fax útján is eljuttathatnák a Főpolgármesteri Hivatalhoz a kérelmeiket, beadványaikat.
A 2013. január 1. napjától hatályos, a 2011. évi infláció-nak megfelelő mértékű lakbérmértékeket tartalmazza.
Magyarország Alaptörvénye módosította a Magyar Köztársaság kifejezést Magyarországra, így annak használata kötelező.
Technikai jellegű módosítás: a hiányzó „á” betűk pótlása.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a bérlő kezdeményezésére is megszüntethető legyen közös megegyezéssel a lakásbérleti szerződés.
A Fővárosi Önkormányzat számára pénzügyi könnyítést jelent az ingatlan beköltözhető teljes forgalmi értékének megfizetésére vonatkozó lehetőség törlése.
A lakáselhagyási kötelezettség teljesítésének szándékát erősíti a lakáshasználati díj kettő hónapot követő megemelése.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározásra került az átlátható szervezet fogalma, így a jogi személy fogalma helyett ennek alkalmazása célszerű és indokolt.
Tekintettel arra, hogy a szociális jellegű lakáspályázatok kivételével kizárólag üzleti alapú pályáztatás történik, indokolt az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság hatáskörének elvonása, és annak átkerülése a Gazdasági Bizottság hatáskörébe.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. január 1. napjától más jövedelem fogalmat használ, ezen módosításnak megfelelő definíció használata indokolt.
A fordulónap pontosításra került.
A korábbi jogalkotói szándék megvalósítására került sor a nyugdíjasházi bérlők részére fizetendő pénzbeli térítés számítási fordulónapjának rögzítésével, valamint meghatározásra került hogy az új lakbérmértékek 2013. január 1. napján lépnek hatályba.
A formanyomtatványon pontosításra került, hogy a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló lakások esetében a kerületi önkormányzat rendeletében meghatározott összeget kell fizetni a nyugdíjasházba való bekerüléshez.
A Rendelet új melléklete a bérbeadási mód feltételeinek felülvizsgálatához szükséges formanyomtatványt tartalmazza.
A záró rendelkezések a rendelet hatálybalépéséről és egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkeznek.