Az Országgyűlés 2012. június 18-i ülésnapján elfogadta a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvényt. A nemzeti vagyonról szóló törvény átfogó módosítása a törvény hatálybalépése óta annak végrehajtása, értelmezése és alkalmazása során felmerült problémák kiküszöbölése érdekében vált szükségessé. Ennek szellemében került módosításra Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet is, pontosítva az abban meghatározott egyes fogalmakat, módosítva egyes vagyonelemek vagyonkategóriába sorolását, és kiterjesztve a fővárosi vagyon védelmének további erősítését szolgáló, egyes rendelkezési jogok gyakorlására vonatkozó korlátozásokat.
E rendelkezés pontosítja az R. hatálya alá, és a fővárosi vagyon körébe tartozó vagyonelemek meghatározását, továbbá rögzíti a tulajdonosi joggyakorlás és kötelezettségteljesítés módját.
E § egyes, az R. értelmezését segítő fogalmak pontosítását, kiegészítését, további fogalmak bevezetését tartalmazza.
Az átlátható szervezetek felsorolásának kiegészítését indokolja, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes bármely állam szabályozott piacára (tőzsde) bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a nemzeti vagyonról szóló törvény vélelmezi az átláthatóságnak való megfelelést.
E § pontosítja, egyértelműbbé teszi az egyéb közterület, az elidegenítés, az értékesítés, a hasznosítás, valamint a vagyoni értékű jog fogalmát, a tulajdonosi joggyakorlás különös és tipikus eseteinek felsorolását kiegészíti a vagyon selejtezésével és a vagyonról történő lemondással, továbbá meghatározza a gazdasági szervezet, a közfeladat és a működtetés fogalmát.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e rendelkezés kivonja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyonelemek köréből a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedést, a levéltári anyagok vagyonelemi köre pedig a Fővárosi Közgyűlés által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített fővárosi vagyon köréből a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyon körébe kerül.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e § pontosítja a korlátozottan forgalomképes fővárosi vagyonba tartozó, az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) vagyonelemi körének meghatározását, továbbá a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét bővíti a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedéssel, - amely vagyonkör kikerült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek köréből -, valamint az e társasági részesedést megszerző gazdasági társaságban fennálló fővárosi önkormányzati társasági részesedéssel.
E § rögzíti továbbá egyes vagyonelemek korlátozottan forgalomképes minősítése fennálltának feltételét is.
Az R. e szakasza a vagyonelem fogalomképessége megváltoztatásának módjáról és feltételéről rendelkezik.
E pontosító rendelkezés a fővárosi vagyon értéke meghatározásának módjára vonatkozó szabályok könnyebb értelmezését teszi lehetővé.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően a forgalomképtelen fővárosi vagyonra vonatkozó korlátozásokat teszi egyértelművé oly módon, hogy a jogszabályon alapuló használati jog és szolgalom alapítás eseteit konkretizálja, valamint az e vagyonkörrel való rendelkezési jog gyakorlásának korlátait kiterjeszti a biztosítékul adás esetére is, egyes korlátozottan forgalomképes fővárosi vagyonelemekre vonatkozó korlátozásokat is rögzít, továbbá meghatározza a fővárosi vagyon hasznosítására irányuló szerződés időtartamát, meghosszabbításának esetét és annak időtartamát.
Rendelkezéseket tartalmaz e szakasz továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő, korlátozottan forgalomképes társasági részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásának és elidegenítésének módjára, valamint a tőkeemelés nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott eseteire vonatkozóan is.
E § kimondja továbbá, hogy azon vagyonelemek tekintetében, amelyek nem állnak osztott tulajdon létesítésére vonatkozó törvényi tilalom hatálya alatt, földhasználat esetén a földhasználati jogért a földhasználó köteles a föld értékével arányosan megállapított ellenértéket fizetni.
E § a módosított nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően pontosítja a versenyeztetés szabályainak kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a versenyeztetési szabályok alkalmazása alóli kivételek körét.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e §-ban a versenyeztetési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosításának és meghosszabbításának korlátai kerültek pontosításra.
E rendelkezést a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezések pontosítása indokolja.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a gazdasági társaságban fennálló, fővárosi tulajdonú társasági részesedés vagyonkezelés tárgya nem lehet, a vagyonkezelőt megillető tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében pedig további korlátozásokat állapít meg.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e rendelkezés kimondja, hogy a fővárosi vagyon kizárólag közfeladat ellátására, az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe, továbbá, hogy az ingyenes vagyonkezelésbe adásról a Közgyűlés dönt, minősített szavazattöbbséggel.
E rendelkezés indoka, hogy a vagyonkezelő kizárólag a pontosan meghatározott értékadatokat tartalmazó eszközleltár alapján tud eleget tenni a könyvvezetési és beszámolókészítési, továbbá az elszámolt és bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásával kapcsolatos elszámolási, valamint jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeinek.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának megfelelően e módosító rendelkezés értékhatárt állapít meg a fővárosi vagyon tulajdonjogának kedvezményes átruházása és a vagyon kedvezményes hasznosítása tekintetében, lehetővé teszi a közfeladat ellátásához már nem szükséges, leselejtezett tárgyi eszközök tulajdonjogának ingyenes átruházását, továbbá az ingyenes vagyonszerző célhoz kötött hasznosítási kötelezettségének megszegése esetére a kötelezettségszegő terhére a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének, ennek elmulasztása esetén pedig az átruházott vagyon forgalmi értéke jegybanki alapkamattal növelt összegének nemteljesítési kötbérként történő megfizetésének kötelezettségét írja elő, vagy a szerződéstől való elállás lehetőségét biztosítja a Fővárosi Önkormányzat részére, valamint rögzíti az ingyenesen átruházott, elidegenítési tilalom hatálya alatt álló vagyon megterheléséhez és elidegenítéséhez történő hozzájárulás lehetőségét és eseteit.
E § pontosító rendelkezéssel meghatározza a fővárosi vagyon ingyenes hasznosításának törvény által előírt feltételét is.
E technikai jellegű módosítás indoka, hogy az R. 49. § (2) bekezdésében hivatkozott, 45. § (7) bekezdése jelen rendeletmódosítás 15. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel 45. § (9) bekezdésre változott.
E módosító rendelkezést indokolja, hogy a gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodással összefüggő feladatait az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján kijelölt gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv látja el, ezért szükséges a Vagyonrendelet intézményvezetőkre vonatkozó rendelkezéseinek a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények gazdálkodási feladatait ellátó gazdasági szervezet vezetőjére történő kiterjesztése.
E rendelkezés rögzíti, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályba lépése előtt a fővárosi vagyon vonatkozásában jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat, kötelezettségeket a rendeletben foglaltak nem érintik.
E rendelkezéssel a levéltári anyagok vagyonelemi köre kikerül a Fővárosi Közgyűlés által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített fővárosi vagyonelemek köréből.
A módosítás rendelkezést tartalmaz továbbá az R. vagyonkimutatás kötelező tartalmi elemeit meghatározó mellékletének módosítására is, amelyet az egyes vagyonkategóriákban bekövetkezett változások tesznek szükségessé.
E § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés követi az R. kihirdetése óta az önkormányzati társaságok tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változásokat.
A (4) bekezdés az R. 4. mellékletének 7. pontjában foglalt kizárólagos jogokat a fővárosi vagyon vagyonkezelése helyett a fővárosi vagyon kezelése tekintetében állapítja meg.
A további rendelkezések a 20/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet alapján a BKK Zrt. közlekedésszervezői feladatok tekintetében fennálló kizárólagos jogát, valamint a helyi közutak közútkezelői feladatellátására vonatkozó kizárólagos jogát rögzítik, továbbá az R. e melléklete kiegészül a BKK Zrt. fővárosi aluljárókban lévő üzlethelyiségek üzemeltetése tekintetében fennálló, és a BKK Közút Zrt. közutak üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos közszolgáltatási tevékenységére irányuló kizárólagos jogát biztosító szabályozással is.
Az R. 5. mellékletében felsorolt társaságok közül a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. neve Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft.-re változott, míg a társaságok között a CENTRÁL SZÍNHÁZ Nonprofit Kft. és a BFVT Kft. neve tévesen szerepel, ezért annak pontosítása indokolja e rendelkezéseket.
A középület fogalma kikerül az értelmező rendelkezésekben felsorolt fogalmak közül, tekintettel arra, hogy az R. a továbbiakban nem tartalmaz rendelkezést a középület vonatkozásában.
Az R. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a fővárosi többségi tulajdonú, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságokban fennálló, fővárosi tulajdonban lévő társasági részesedés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyon köréből a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe került, továbbá az R. 3. mellékletében a társaságok a továbbiakban nem közszolgáltatási, illetve parkolási tevékenység szerint elkülönítve kerülnek felsorolásra.
Az R. 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a Főpolgármesteri Hivatal épülete a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdése b) pontja alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, ezért e vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásról a továbbiakban nem az R. 22. §-ában, hanem a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlását szabályozó 23. §-ban szükséges rendelkezni.
Az R. 58/A. § és az 58/B. § hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása alapján társasági részesedés vagyonkezelésbe nem adható.
Az R. 1. melléklete 4. pontjának hatályon kívül helyezésével a bentlakásos ellátást biztosító szociális intézmények, 7. pontjának hatályon kívül helyezésével a BDK Kft. és a Budapest Film Zrt., 8. pontjának hatályon kívül helyezésével a Fővárosi Önkormányzat Váci utca 66. szám alatti ingatlanban lévő tulajdoni hányada, 9. pontjának hatályon kívül helyezésével a Főpolgármesteri Hivatal Városház utca 9-11. szám alatti épülete, 10. pontjának hatályon kívül helyezésével pedig a Fővárosi Önkormányzat közmű vagyonához tartozó, a Rendelettel korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített vízi közmű vagyon is kikerül a Fővárosi Közgyűlés által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített fővárosi vagyonelemek köréből, tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. §-a alapján e vagyonelemek a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képezik.
Az R. 4. melléklete 7. pont c) alpontja hatályon kívül helyezését indokolja, hogy nincs olyan fővárosi vagyonelem, amelynek kezelése tekintetében a BKK Közút Zrt.-nek kizárólagos joga áll fenn, mivel azokat a BKK Zrt. leányvállalataként, azon keresztül kezeli.
Az R. 5. mellékletéből a Budapest Szíve Városfejlesztő Nonprofit Kft. törlésre került, mivel a Fővárosi Önkormányzat nevezett társaságban fennálló 100%-os üzletrészét a BKK Zrt. megvásárolta, míg az Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt. jelen mellékletből való törlését indokolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés 1185/2012. (VI. 20.) Főv. Kgy. határozatával döntött a Fővárosi Önkormányzat Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt.-ben fennálló részvényeinek IV. kerületi Önkormányzat részére történő értékesítéséről. Az R. e mellékletéből való további társaságok törlésére szintén az R. kihirdetése óta az önkormányzati társaságok tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változások figyelembevételével kerülhet sor.
A rendelet hatálybalépéséről és a deregulációról rendelkezik.
