A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörébe a természeti környezet védelme is tartozik. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) a) és b) pontja is rendelkezett arról, hogy a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozik a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása, valamint a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás. Fentiek alapján a helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítására a fővárosban a Fővárosi Közgyűlésnek és a kerületi képviselő-testületeknek is joga volt.
1997. január 1-jével azonban hatályba lépett a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, melynek 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés nyilváníthat rendeletben védetté természeti területet.
Ezzel a kerületi önkormányzatok az ágazati jogszabályok szerint elveszítették azt a jogkörüket, hogy helyi jelentőségű védett természeti területet hozzanak létre. Azonban a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) a) és b) pontja 2001. február 17-ig tartalmazta a települési önkormányzatok ezen jogát.
Az ellentmondásos helyzetet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról alkotott 2000. évi CXXIX. törvény 3. § b) bekezdése oldotta fel azzal, hogy az 1991. évi törvény 85. § a)-b) pontjait hatályon kívül helyezte. Ettől kezdve a fővárosban kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak van jogosultsága helyi jelentőségű természeti területeket védetté nyilvánítani a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján.
Az 1970-es évektől, a Fővárosi Tanácsban kezdődő, később a Fővárosi Önkormányzat keretein belül folytatódó védetté nyilvánítások egészen 1997-ig úgy zajlottak, hogy az egyes természeti értékeket kezdetben külön határozatokkal, később külön rendeletekkel helyezték oltalom alá. Ezeket a Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló 32/1999. (VII. 22.) Főv. Kgy. rendelet egységesítette.
Az azóta eltelt időszak során igen sok, elsősorban ingatlan-nyilvántartási adatokat érintő változás következett be Budapesten, ezért esedékessé vált a védettség alá eső helyrajzi számok pontosítása is.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (2) bekezdésére tekintettel megállapítható, hogy jelen jogszabály a jogi rendezettség elősegítésével társadalmi hatását tekintve jelentős környezeti és egészségi következményeit tekintve hosszútávon nagymértékben javítja a fővárosi állapotok lehetőségét, minimális költségvetési növekmény mellett. A természetvédelmi kezelések költségigénye a Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság 2013-ra tervezett közszolgáltatási szerződésének 4.2. mellékletében biztosított. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket a Fővárosi Önkormányzat a Főpolgármesteri Hivatalon belül működő Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat útján biztosítja.
Meghatározza a rendelet hatályát, mely kiterjed a fővárosban védettség alá helyezett összes helyi jelentőségű védett természeti területre.
A természetvédelmi szempontból értékes budapesti élőhelyek döntő többsége egymástól elszigetelt zárványterületekre kényszerült vissza. Ezek hatékony védelme jogszabályi oltalom nélkül szinte lehetetlen, ezért e területeket fokozott figyelemmel kell kísérni és védelmükről gondoskodni kell.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében a védett természetvédelmi területet a természetvédelmi hatóságnak táblával kell megjelölnie.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdése és 63. §-a értelmében a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni a védett természeti érték fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, illetve őrzéséről, e feladatra a települési önkormányzat természetvédelmi őrszolgálatot hozhat létre. A Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálatot a Fővárosi Önkormányzat 2012. április 1-jétől működteti.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. §-ában foglaltakon túl a fővárosban található helyi jelentőségű védett természeti területeken speciális igénybevételek is tapasztalhatók, melyek bizonyos esetekben veszélyeztethetik a természeti értékek fennmaradását, ezért szükséges az egyes eseteket külön vizsgálathoz és engedélyezési eljáráshoz kötni.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területeket tartalmazza a védetté nyilvánítás céljának kimondásával.
A védetté nyilvánítás előzményei:
1. „Balogh Ádám-szikla természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 429/1975. számú határozata és a Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló 32/1999. (VII. 22.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Főv. Kgy. rendelet).
2. „Apáthy-szikla természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 912/b/1977. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
3. „Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 425/d/1982. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
4. „Ferenc-hegy természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
5. „Mihályfi Ernő kertje természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 451/1973. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
6. „Róka-hegyi bánya természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 912/d/1977. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
7. „Mocsáros természetvédelmi terület”: Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 35/1994. (VIII. 15.) rendelete.
8. „Újpesti homoktövis természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 401/1974. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
9. „Palotai-sziget természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
10. „Budai Arborétum természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 208/1975. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
11. „Rupp-hegy természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 40/b/1977. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
12. „Kőérberki szikes rét természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 425/b/1982. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
13. „Ördögorom természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 425/f/1982. számú határozata és részben a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendeletével védetté nyilvánított, valamint a Főv. Kgy. rendelettel megerősített terület.
14. „Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület”: Az egyes természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (VI. 6.) Főv. Kgy. rendelet és a Főv. Kgy. rendelet.
15. „Denevér úti gyepfolt természetvédelmi terület”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete és a Főv. Kgy. rendelet.
16. „Fácános természetvédelmi terület”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
17. „Csillagvölgyi út természetvédelmi terület”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 22/1995. (XII. 27.) rendelete.
18. „Istenhegyi úti kert természetvédelmi terület”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 22/1995. (XII. 27.) rendelete.
19. „Művész úti kert természetvédelmi terület”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 22/1995. (XII. 27.) rendelete.
20. „Turjános természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
21. „Naplás-tó természetvédelmi terület”: 6/1997. (III. 20.) Főv. Kgy. rendelet és a Főv. Kgy. rendelet.
22. „Merzse-mocsár természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 40/a/1977. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
23. „Péceli úti kert természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
24. „Kis-Háros-sziget természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
25. „Tétényi-fennsík természetvédelmi terület”: Főv. Kgy. rendelet.
26. „Soroksári Botanikus Kert természetvédelmi terület”: Budapest Főváros Tanácsa VB 912/a/1977. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
27. „Fővárosi Állat- és Növénykert”: Főv. Kgy. rendelet.
A helyi jelentőségű természeti emlékeket tartalmazza a védetté nyilvánítás céljának kimondásával.
A védetté nyilvánítás előzményei:
1. „Bécsi kapu téri védett szőlőtőke”: Budapest Főváros Tanácsa VB 425/g/1982. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
2. „Gazda utcai hársfa”: Budapest Főváros Tanácsa VB 557/b/1980. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
3. „Kondor utcai Libanoni cédrus”: Főv. Kgy. rendelet.
4. „Pusztaszeri úti védett földtani alapszelvény”: Budapest Főváros Tanácsa VB 425/e/1982. számú határozata és a Főv. Kgy. rendelet.
5. „Heinrich István utcai olimpiai emléktölgy”: Az egyes természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (VI. 6.) Főv. Kgy. rendelet és a Főv. Kgy. rendelet.
6. „Eötvös úti kocsánytalan tölgy”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
7. „Felhő utcai hegyi mamutfenyő”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
8. „Lóránt úti korai juhar”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
9. „Mártonfa utcai eperfa”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
10. „Hangya utcai feketefenyő”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
11. „Ráth György utcai platán”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
12. „Svájci úti bükk”: Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat 13/1994. (V. 3.) rendelete.
A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti deregulációról, valamint egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A Fővárosi Állat- és Növénykert országos szintű védetté nyilvánítása folyamatban van, ezért a helyi jelentőségű védettségét nem indokolt 2014. január 1-je után fenntartani.
