A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás a főváros közlekedésében jelentős szerepet játszik. Az elmúlt években egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható mind az utasok, mind a személytaxi-szolgáltatást végzők részéről a szabályozás hiányosságai, a kevéssé szabályozott piaci viszonyok miatt. A taxivállalkozók jelentős része a főváros területén végzi tevékenységét, így az állami szabályozás mellett indokolt olyan, a főváros környezetvédelmi, egészségvédelmi céljait szolgáló, a főváros speciális igényeinek megfelelő feltételrendszer kialakítása, amely ellenőrzött és szabályozott piaci körülményeket is teremt.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény megfelelő felhatalmazást ad a Fővárosi Önkormányzat részére a szabályozás kialakítására.
A rendelet szabályozza a személytaxi-szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeit és a feltételek ellenőrzésének rendjét, a taxiállomások kialakítására és használatára vonatkozó szabályokat, továbbá a taxivállalkozás által nyújtott személyszállítási szolgáltatás legmagasabb hatósági árait is.
A rendelet 1. §-a rögzíti a rendelet alanyait, továbbá fogalmakat határoz meg.
A rendelet 2. §-a rögzíti, hogy személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatást, továbbá személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgáltatást e rendeletben foglaltak szerint lehet folytatni.
A rendelet 3. §-a rögzíti, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendeletében a közigazgatási területén végzett személytaxi-szolgáltató működését meghatározott feltételekhez kötheti. Annak a személygépkocsinak, amellyel a vállalkozó a személytaxi-szolgáltatást végezni kívánja, meg kell felelnie a közúti járművek forgalomba helyezésének és tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet előírásainak, valamint e rendelet feltételeinek.
A műszaki paraméterek megfogalmazásánál utasbiztonsági, utaskényelmi szempontok érvényesülnek, amikor egy középkategóriás gépkocsi méret és motorteljesítmény adatait írja elő a rendelet.
Környezetünknek a legkárosabb hatást a közúti közlekedésben részt vevő belső égésű motorokkal hajtott járművek okozzák. Budapest útjain meghatározó a régi gépkocsik folyamatos jelenléte, üzemeltetésük környezetterhelő hatása. Indokolt, hogy a környezetvédelmi előírásoknak jobban megfelelő, magasabb minőségi paramétereket írjon elő a rendelet.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény rögzíti, hogy védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben. Ezt szem előtt tartva tiltja a rendelet a dohányzást a taxi gépkocsikban.
A rendelet 3. §-a rögzíti továbbá a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások, továbbá a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének feltételeit. Meghatározza, hogy a tevékenységi engedély kiadását megelőzően a közlekedésszervező ellenőrzi és igazolja a feltételek teljesülését.
A rendelet 4-5. §-a rögzíti a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt ír elő.
A rendelet 6. §-a rögzíti, hogy a taxiállomások létesítése, használata, üzemeltetése csak az e rendeletben foglalt szabályok megtartása esetén lehetséges.
A rendelet 7. §-a meghatározza a taxiállomások létesítésének szabályait.
A rendelet 9. §-a kijelöli a főváros területén taxiállomások létrehozására és üzemeltetésre jogosult szervezetet, egyben előírja, hogy a kijelölt társaság köteles ügyfélszolgálati irodát létesíteni és fenntartani.
A rendelet 10. §-a a fokozott biztonsági előírásokkal rendelkező területeken - ilyenek pl. a repülőterek - létesített taxiállomásokkal kapcsolatos speciális szabályokat tartalmazza, meghatározza továbbá a szolgáltató, a közlekedésszervező és a szerződéses üzemeltető szervezet közötti együttműködés formáját és tartalmát.
A rendelet 11. §-a meghatározza a taxi-szolgáltatói, a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat előzetes hozzájárulás és a taxiállomás használatához történő szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelem tartalmi elemeit, a hozzájárulás kiadásának rendjét és az ezzel összefüggő adatkezelési szabályokat, biztosítja továbbá a szolgáltató részére a kérelemben foglalt adatok ellenőrzésének lehetőségét.
A rendelet 12. §-a a taxiállomások használatának rendjét szabályozza.
A rendelet 13. §-a a taxiállomások jogellenes használatának jogkövetkezményeit határozza meg, és szabályozza az esetlegesen alkalmazható szankciók körét.
A rendelet e §-ai a személytaxi-szolgáltatás viteldíját hatósági árként állapítják meg, tekintettel a piacon kialakult torz helyzetre és a személytaxi-vállalkozások erre vonatkozó igényére, a lefolytatott egyeztetések eredményére.
A rendelet 17. §-a a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás előírásai betartásának ellenőrzését határozza meg, és előírja a közlekedésszervező ezzel kapcsolatos feladatait.
A rendelet 18. §-a záró és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.