Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (7) bekezdés 2. pontja a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe utalja a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények vonatkozásában a településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotását.
A rendelet - a törvényi felhatalmazás alapján - biztosítani kívánja azt, hogy a főpolgármester a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények vonatkozásában a településképi véleményezési eljárást a rendelet részletes szabályai alapján maradéktalanul gyakorolhassa.
A fővárosi helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékeinek megőrzése érdekében feltétlenül szükséges az Étv. felhatalmazása alapján a rendelet megalkotása, mivel csak így biztosítható, hogy az épített környezet védelme érdekében a Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott korlátozásoknak és kötelezettségeknek az építési hatóság az engedélyezési eljárás során, a főpolgármester településképi véleményében foglaltak alapján, érvényt szerezzen. Tekintettel arra, hogy a főpolgármester által adott településképi vélemény az eljáró építési hatóságot köti, az eljárás közvetlen hatást gyakorol az érintett építési tevékenységekre, és ezáltal az épített környezetre.
A helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékeinek megőrzése a Rendelet szerint szakmai és anyagi támogatással is segíthető, annak érdekében, hogy a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények tulajdonosai az átlagoshoz képest nagyobb költséggel és speciális szakmai ismeretekkel megvalósítható értékőrző felújításaik során ne maradjanak magukra. Szakmai támogatás a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben elsősorban településképi véleményezés útján nyújtható az Étv., a Korm. rendeletek és e rendelet rendelkezései alapján.
Meghatározza, hogy mely építési hatósági eljárást megelőzően kell alkalmazni a tervezetet.
Meghatározza azon fogalmakat, amelyek egységes használata és értelmezése a rendelet alkalmazása szempontjából lényeges.
A főpolgármester az Étv. 34. § (2) bekezdésében felsorolt építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységek esetén adhat településképi véleményt.
A tervezet rendelkezik a településképi vélemény iránti kérelem benyújtásának feltételeiről és annak tartalmáról, a hatékonyabb ügyintézés érdekében kérelemnyomtatvány alkalmazását teszi kötelezővé.
A tervezet a településképi vélemény kiadásának eljárási szabályait rögzíti. Meghatározza, hogy a főépítész a szakmai álláspontját mennyi időn belül alakítja ki.
Összefoglalja a településképi vélemény kialakításának alapelveit, rendeltetését. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése szerint a fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése szerint bontási engedély alapján végezhető a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő bontási tevékenység, és a 46. § (2) bekezdése szerint a bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság többek között vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó örökségvédelmi követelményeket. Fentiekre figyelemmel került meghatározásra a bontási engedélyhez adandó településképi véleményezési eljárásban vizsgálandó szempontrendszer.
Rögzíti a településképi vélemény kialakításának a településkép, a védett építészeti érték megőrzése érdekében alapvető fontosságú szempontjait. A szempontok rögzítésével a kérelmező által is előre megismerhetővé válnak az értékelés szempontjai.
Rendelkezik a rendelet hatálybalépésének időpontjáról és arról, hogy a rendeletet mely eljárásokban kell alkalmazni.
