A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 31/2014. (VII. 15.) önkormányzati rendelete indokolása

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 72/2013. (X. 14.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatási tevékenységet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 1-jétől a vízgazdálkodási ágazatba sorolta és megállapította e tevékenység új szabályait. A törvényi szabályozással összhangban álló fővárosi rendeletet a Közgyűlés 2013 októberében alkotta meg. A rendelet hatálybalépése óta eltelt időszakban a közszolgáltatási tevékenység díjazásával kapcsolatos egyes rendeleti rendelkezések jogalkalmazói értelmezési ellentmondásokat engednek meg, ezért ezek pontosítása, illetve kiegészítése szükséges a jogbiztonság és az ügyfelek védelme érdekében.

A közszolgáltatáshoz kapcsolódó központosított költségvetési támogatások felhasználásának és elszámolásának a részletes szabályait a támogatást biztosító törvény nem tartalmazza. Ennek hiányában a támogatás szabályszerű felhasználásának megítélése csak nem normatív alapokon lehetséges, ami ellentétes a jogbiztonság követelményével, ezért indokolt a központosított támogatás felhasználásának főbb szabályait e rendeletben meghatározni.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Rendelet kihirdetett szövegében nyomdahiba folytán kétszer szerepelt a 3. §, viszont egyszer sem a 2. §, ezért szükséges ennek kijavítása.

A 2. §-hoz

A hatályos szabályozás nem határozza meg, hogy a közszolgáltató az ingatlanon található szennyvíztárolóból honnan köteles és jogosult a szennyvizet begyűjteni, ugyanakkor a Rendeletben meghatározott távolságot meghaladó helyről történő szippantás többletköltségét a megrendelőnek kell megfizetnie. Az ingatlantulajdonosok a többletköltségek elkerülése érdekében - megfelelő szabályozás hiányában - a közszolgáltató veszélyére kezdeményezhetik, hogy közszolgáltató az ingatlanra behajtva közelítse meg a szennyvíztárolót. Az ingatlanra történő behajtással a súlyos gépkocsik - a terület alkalmasságának ismerete hiányában - kárt okozhatnak az ingatlan burkolatában, talajában és az ott elhelyezett építményekben, berendezésekben. A javasolt szabályozás kimondja, hogy az ingatlanra történő behajtás az ingatlantulajdonos (meghatalmazottja) kifejezett kérésére és veszélyére megengedett.

A 3. §-hoz

A hatályos szabályozás alapján az ingatlantulajdonos a közműves vízellátás keretében biztosított, az ingatlanon fogyasztott víz mennyiségén alapuló közszolgáltatási díj megfizetésére köteles. A közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonos évente legalább egy alkalommal köteles a közszolgáltatást igénybe venni. Az egyszeri igénybevétel is megalapozza a vízfogyasztással arányos közszolgáltatási díj megfizetését. A szabályozás ugyanakkor nem rendelkezik azokra az esetekre, amelyekben az ingatlantulajdonos érdekkörén kívüli - pl. a domborzati viszonyok, a közterületi megközelíthetetlenség - okból lehetetlenül a közszolgáltatás végrehajtása. A lehetetlenülés másik összetevője, hogy a közszolgáltató az e feladatra a szabályoknak megfelelően rendszeresített eszközeivel a szolgáltatást nem képes elvégezni. Ezekben az esetekben - az ingatlantulajdonosnak fel nem róhatóan - nem történik meg a szolgáltatás a közszolgáltató részéről, ezért - a tisztességes eljáráshoz való jog és a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságának követelménye alapján - közszolgáltatási díjat sem lehet felszámolni az ingatlantulajdonosnak.

A szabályozási hiányosság következtében jelenleg a közszolgáltató sem hivatkozhat lehetetlenülésre. Ennek az lehet a következménye, hogy az ingatlantulajdonos eleget téve kötelezettségének megrendeli a szolgáltatást és beáll a közszolgáltató szolgáltatási kötelezettsége, amelynek a rendelkezésre álló eszközeivel nem tud eleget tenni. A szolgáltatási kötelezettség „jogosulatlan” elmulasztása súlyos anyagi és jogkövetkezményeket vonhat maga után.

A javasolt szabályozás lehetővé teszi, hogy a szolgáltatás igénybevételének kötelezettségét lehetetlenülés miatt nem teljesítő ingatlantulajdonos - átmeneti időre - mentesüljön a vízfogyasztás alapján egyébként megállapítható díj megfizetésének kötelezettsége alól. A díjfizetési kötelezettség felfüggesztése ugyanakkor nem szünteti meg az ingatlantulajdonos kötelezettségét a közszolgáltatás igénybevételére, és a felfüggesztés okának megszűnése esetén külön felhívás nélkül köteles az általános szabályok szerint eljárni. A vízügyi hatóság részéről a közszolgáltatási díjnál lényegesen magasabb összegű vízgazdálkodási bírság kivetésének lehetősége ugyanakkor arra ösztönzi az ingatlantulajdonost, hogy mindent megtegyen annak érdekében - pl. a szennyvíztároló áttelepítésével, a szomszédos telekre szolgalmi, használati jog megszerzésével -, hogy a közszolgáltatást a vállalat elvégezhesse. A díjfizetés-felfüggesztés maximális időtartamának meghatározása a szolgáltatót és az ingatlantulajdonost egyaránt ösztönzi a lehetetlenülés okainak felszámolására.

A 4. §-hoz

A hatályos központi és helyi szabályozás sem rendelkezik a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséhez nyújtott állami támogatás felhasználásának részletes szabályairól. E támogatás az önkormányzatot illeti meg a csatornázatlan területen lévő lakossági tulajdonú ingatlanok háztartási szennyvíz kezelési díjának mérséklése érdekében. A Fővárosi Önkormányzat e támogatást a támogatás igénybevételére jogosult ingatlantulajdonosok számára a közszolgáltató útján közvetlenül biztosítja. A közszolgáltató a támogatás összegét a támogatásra jogosultnak számlázott díjból levonja, és az így „kieső” bevételét az önkormányzat a támogatási keret terhére a közszolgáltatónak megfizeti. A megfelelő szabályozás hiányában a támogatás felhasználásának szabályszerűségét nem lehet normatív követelmények alapján megállapítani, ezért indokolt a Rendelet kiegészítése a javasoltakkal.

Az 5. §-hoz

A locsolási kedvezmény időszakának meghatározását - a gyakorlati tapasztalatokkal összhangban - egyszerűsíti.

A 6. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.