A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete indokolása

a településkép védelméről

Általános indokolás

Az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Településképi törvény). A Településképi törvényben foglaltak végrehajtásának egyik eszköze az önkormányzatok által kidolgozandó településképi rendelet, amelynek tartalmi elemeit, valamint készítésük, módosításuk, egyeztetésük és elfogadásuk szabályait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) szabályozza.

A Településképi törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: fővárosi önkormányzat) a településkép védelméről szóló rendeletben szabályozza az általa közvetlenül igazgatott területe (Margitsziget) esetében a településképi követelményeket és településkép-érvényesítési eszközöket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (7) bekezdés felhatalmazása alapján rendeletben állapítja meg a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárásáról és a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, továbbá a Településképi törvény 12. § (3) bekezdés felhatalmazása alapján a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait.

A településkép védelméről szóló rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem lehet alkalmazni. A fővárosi önkormányzat esetében ez a rendelkezés érinti a Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy., a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében követendő településképi véleményezési eljárásról szóló 95/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy., a Fővárosi Városrehabilitációs Keret felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy., valamint a Duna-parti építési szabályzat Margitsziget területére vonatkozóan című 31/2016. (X. 25.) Főv. Kgy. rendeleteket. E rendeletek hatályon kívül helyezésre, illetve módosításra kerülnek.

A fővárosi önkormányzat az előkészítés során a teljes körű nyilvánosság biztosításával és a Korm. rend.-ben meghatározottak alapján az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatósága véleményének kikérésével alkotja meg a településkép védelméről szóló rendeletét.

A Margitsziget területére vonatkozó településképi rendelkezéseket a MÁSODIK RÉSZ tartalmazza, amelyben meghatározásra kerülnek a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök, azon belül a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás részletszabályai.

A fővárosi helyi védelemre vonatkozó településképi rendelkezéseket a HARMADIK RÉSZ tartalmazza. A rendelet a Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet, valamint a főváros helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében követendő településképi véleményezési eljárásról szóló 95/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet fő céljait megtartva, az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek megőrzése érdekében - a megváltozott jogszabályi környezethez igazodva - újraszabályozza a helyi védelem keletkezésére és megszűnésére, a korlátozásokra és kötelezettségekre, a védettségek érdekében biztosított önkormányzati támogatásra vonatkozó előírásokat, valamint a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építményekre és az épületegyüttesekben lévő építményekre vonatkozó településképi véleményezési eljárást.

A Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet 1. melléklete, „Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti örökségének jegyzéke” változatlan tartalommal, e rendelet mellékletét képezi.

A helyi védelem keletkezésének és megszűnésének szabályai biztosítani kívánják, hogy a védetté nyilvánításra irányuló kezdeményezéseket értékvédelmi vizsgálat alapján készített értékvédelmi dokumentáció alapozza meg. Ezzel biztosítható az ötletszerű vagy az építészeti értékek védelmének szándékától eltérő indíttatású kezdeményezések kiszűrése, és megteremthető az alapja a megalapozott döntéshozatalnak és a szakszerű értékőrző tevékenységnek.

A műemlékek, műemléki környezetek, műemléki jelentőségű területek (MJT) - összefoglaló néven országos (nemzeti) örökség - és a helyi építészeti örökség viszonyát az Étv. 57. § (1)-(2) bekezdése úgy határozza meg, hogy a helyi építészeti örökség védelme az országos egyedi műemléki védelemre nem terjedhet ki, ugyanakkor az országos területi műemléki védelemben helyi egyedi védelem lehetséges.

A fenntartásra, korlátozásokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok hivatottak elérni azt a célt, hogy a helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékei hosszú távon is megőrizhetőek legyenek, hiszen társadalmi érdek a várost alkotó legértékesebb épületállomány jó minőségben való fennmaradásának biztosítása, a védett épületegyüttesek karakterének megőrzése. Ennek megfelelően bontásra, részleges bontásra csak kivételes esetben kerülhet sor, ha az egyedi védettségű épületegyüttesben vagy az egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében lévő bontani kívánt épület vagy az egyedi védettségű építmény bontani kívánt épületrésze építészeti értéket nem hordoz. Az építészeti érték szakszerű megállapítása érdekében értékvédelmi dokumentáció készítése szükséges, amelynek a meglévő állapot felmérési tervét is tartalmaznia kell.

A helyi egyedi építészeti településképi követelmények rögzítik azokat a szabályokat az anyaghasználat, a tömegformálás, a homlokzatalakítás, a védett építmények környezetében lévő táj- és kertépítészeti alkotások, valamint a képzőművészeti alkotások vonatkozásában, amelyekkel biztosítható a védett értékek megfelelő minőségű felújítása, helyreállítása vagy kiegészítése.

A helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékeinek megőrzése szakmai és anyagi támogatással is segíthető, annak érdekében, hogy a tulajdonosok az átlagoshoz képest nagyobb költséggel és speciális szakmai ismeretekkel megvalósítható értékőrző felújításaik során ne maradjanak magukra. Szakmai támogatás a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben elsősorban településképi véleményezés útján adható.

A rendelet hatálya alá tartozó építmények felújításához kiírásra kerülő „Építészeti Értékvédelmi Támogatás” pályázata kapcsán, a hivatal szakemberei a felújítás folyamatában szintén hatékony segítséget nyújthatnak az építészeti értékek megőrzése érdekében. Az anyagi támogatást maga a pályázaton elnyerhető összeg jelenti, amely vissza nem térítendő támogatásként nyújtható az építészeti értéket felújítani szándékozó tulajdonosnak. Mivel a pályázók csak támogatást kapnak, tehát a munka bekerülési összegének egy bizonyos hányadát, saját anyagi forrásaikat is igénybe kell venniük. Ez a tapasztalatok szerint azt eredményezi, hogy a támogatás összegének két-háromszorosa is megmozdul az építészeti értékek helyreállítása érdekében. A felújított épület vagyonnövekedése pedig - például homlokzatfelújítás vagy az épület belső közösségi tereinek megújulása esetén - az eredeti támogatási összeg többszörösét is kiteheti, mivel a rendbe hozott épületekben a lakások értéke megnő. További kedvező jelenségnek tekinthető az a felújítási hullám, amelyet egy-egy fővárosi támogatás segítségével történt épületfelújítás vált ki a szűkebb környezetében.

A pályázat kiírásának alapfeltétele, hogy az „Építészeti Értékvédelmi Támogatás” a fővárosi önkormányzat éves költségvetésében szerepeljen.

A pályázat célja olyan, az eredeti építészeti értékek megújulását eredményező munkák elvégzésének segítése, amelyek a fővárosi védelem alá helyezést indokolttá tették. A támogatás hangsúlyozottan az építészeti értékek megőrzését szorgalmazza. Az épületek megfelelő műszaki állapotban tartásához szükséges, a jó karban tartás körébe sorolható munkák elvégzését más források - önerő, egyéb pályázatok - bevonásával lehet megvalósítani. Ezzel biztosítható, hogy a támogatás a lehető leghatékonyabban szolgálja a főváros által védelem alá helyezett építészeti értékek megőrzését.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Meghatározza a rendelet területi hatályát.

A 2. §-hoz

Meghatározza az alkalmazás során felvetődő legjelentősebb fogalmakat.

Más jogszabályokban meghatározott fogalmak e rendeletben nem kerültek ismétlésre. (Pl. építészeti érték, építészeti örökség, építmény, stb.)

A 3. §-hoz

A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget területén az építmények magasságára vonatkozó előírásokat határozza meg, a műemléki védettségű sziget egyedi településképének távlati biztosítása érdekében.

A 4. §-hoz

A Margitsziget területén a kerti építmények kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmazza, amelyek célja elsősorban a területen a zöld közpark karakterének megőrzése.

Az 5. §-hoz

Kerítés kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, biztosítva a minél nagyobb összefüggő területek közhasználat számára történő megtartását, valamint korlátozza a színvonalában és anyaghasználatában a környezethez nem illeszkedő kerítések létrejöttét.

A 6. §-hoz

Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások a zöld park karakteréhez illeszkedő természetes anyagok használatát preferálja, valamint a transzparens felületek kialakítását a tájképi kert, zöld környezet látványának érvényesülése érdekében.

A 7. §-hoz

Építmények tömegformálására vonatkozó előírások biztosítani kívánják a szigeten meglévő, többségében műemléki védelem alatt álló épületek eredeti homlokzatkialakításának visszaállítását, új épületek esetében a meglévőkkel nem konkuráló, minél egyszerűbb formavilágú, lapostetős kialakítást.

A 8. §-hoz

Zöldfelületek kialakítására, a tájképi kert nyitott, szabad tereinek védelmére vonatkozó előírásokat tartalmaz.

A 9. §-hoz

A reklám és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásokat, korlátozásokat tartalmazza a Településképi törvény, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet figyelembevételével.

A 10. §-hoz

Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezésének módjára, azok méretére vonatkozó szabályok rögzítésének célja az épített környezet és a zöld környezet érvényesülésének biztosítása.

A 11. §-hoz

Korlátozó szabályokat rögzít a közművezetékek, antenna és antennatartó szerkezetek elhelyezésére vonatkozóan a városképi szempontok érvényesülése érdekében.

A 12. §-hoz

Előírásokat tartalmaz a Margitsziget műemléki védettségű területen a Palatinus strand és a szigeti bejáró volt vámházépületeire, azok értékeinek megőrzését biztosító településképi követelményekre vonatkozóan.

A 13. §-hoz

A Településképi törvény 12. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a településkép-érvényesítési eszközök közül a településképi véleményezési eljárás megindításával kapcsolatos előírásokat határozza meg.

A 14. §-hoz

Meghatározza a főpolgármester hatáskörébe tartozó, a településképi vélemény kiadására vonatkozó előírásokat.

A 15. §-hoz

A településképi véleményezés részletes szempontjaira vonatkozó előírások, amelyek a rendeletben meghatározott településképi követelmények érvényesülésének vizsgálatán alapulnak.

A 16. §-hoz

A településképi bejelentési eljárás alkalmazási körére vonatkozó előírások, amelyek a rendelet 9. §-ában foglalt településképi követelményekre terjednek ki

A 17. §-hoz

Településképi bejelentési eljárás megindítására, a kérelem benyújtásának módjára és tartalmára vonatkozó előírások.

A 18. §-hoz

A főpolgármester településképi bejelentési eljárás során folytatott vizsgálatának és meghozott döntésének szabályai.

A 19. §-hoz

Megfogalmazza a fővárosi helyi építészeti örökség védelmének célját.

A 20. §-hoz

Rögzíti a védelem keletkezése és megszűnése hatásköri szabályait. Meghatározza a védelem alá helyezési vagy megszüntetési kezdeményezés lehetőségeit.

A 21. §-hoz

Rögzíti, hogy a feltárás során értékesnek bizonyult építmények, épületegyüttesek védelme hivatalból kerül kezdeményezésre. Egy-egy építmény védetté nyilvánításának kezdeményezésére is van lehetőség a védelem alá helyezés kezdeményezésére vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A 22. §-hoz

Rögzíti a helyi építészeti örökség feltárásának módjait, valamint a feltárásra vonatkozó szabályokat.

A feltárás mindig valamilyen módon meghatározott épületállomány vizsgálatát jelenti, egy-egy építmény vonatkozásában nem értelmezhető.

A 23. §-hoz

Meghatározza a védetté nyilvánításra és a védettség megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmi követelményeit.

A 24. §-hoz

Meghatározza a védetté nyilvánítás szabályait.

A 25. §-hoz

Meghatározza a védettség megszüntetésének szabályait.

Az Étv. 57. § (1)-(2) bekezdése alapján az országos egyedi műemléki védettségre a helyi védelem szabályai nem vonatkoztathatók, ezért a helyi egyedi védelem műemléki védetté nyilvánítása esetén a helyi egyedi védelem megszüntetésre kerül. Az országos területi műemléki védelemben azonban lehet helyi egyedi védettség.

A 26. §-hoz

Szabályozza a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetésének folyamatát.

Amennyiben a rendelet módosítása korábban helyi védelem alatt álló építészeti érték műemléki védelem alá helyezése miatt válik szükségessé, a 314/2012. Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének megfelelően, az véleményezési eljárás lefolytatása nélkül elfogadható, mivel a műemléki védelem alá helyezést, valamint a műemlékek és a helyi védettség viszonyát magasabb szintű jogszabályok határozzák meg.

A 27. §-hoz

A helyi építészeti örökség fenntartására vonatkozó szabályok hivatottak biztosítani azt, hogy a védett építészeti értékek hosszú távon is megőrizhetők, fenntarthatók legyenek.

A 28. §-hoz

Rögzíti, hogy a főjegyző a helyi védelem alatt álló érték károsodása esetén - az építésügyi jogszabályoknak megfelelően - településképi kötelezési eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi polgármesternél, amennyiben a változtatás nem építési engedélyezési eljáráshoz kötött.

A 29. §-hoz

Rögzíti azokat a korlátozásokat, amelyekkel biztosítható a védett építészeti értékek megőrzése.

A 30. §-hoz

Rendezi, hogy a helyi védettségű építészeti örökség bontására, részleges bontására milyen esetekben és milyen feltételekkel kerülhet sor. A helyi egyedi védettségű építmény egésze nem bontható, mivel az építmény megsemmisülésével a védelem tárgya szűnne meg, ezáltal a védelem értelmét vesztené. Helyi egyedi védettségű épületegyüttesekben vagy az egyedi helyi védettségű építmény közvetlen környezetében azonban lehetnek olyan építmények, amelyek az épületegyüttes karakterétől, építészeti értékétől lényegesen eltérnek. Bontásukkal megnyílhat a lehetőség a védett épületegyüttesbe vagy az építészeti értékkel rendelkező építmény közvetlen környezetébe illeszkedő új építészeti érték létrehozására vagy az oda nem illő építmények eltávolításával a védett építészeti értékek környezetének rendezésére.

A helyi egyedi védettségű építmények, épületegyüttesek az építészeti értékeik megőrzése érdekében kerültek védelem alá. Egyes építményeknek vagy az épületegyüttesben lévő építészeti értéket hordozó építményeknek is lehetnek azonban olyan részletei, amelyek - a meglévő állapot felmérési tervét is tartalmazó értékvédelmi dokumentációval igazoltan - nem képviselnek megőrzendő építészeti értéket, ezért azok az épületrészek eltávolíthatók, bonthatók, ha az új, magas építészeti minőségű hozzátétellel biztosítható az építészeti értéket hordozó rész hasznosíthatósága, így a hosszú távú fennmaradása.

A 31. §-hoz

Tiltja a helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés és reklám elhelyezését. Rögzíti továbbá a különböző épülettartozékokra, cégtáblákra, cégfeliratokra, cégérekre, épületgépészeti berendezésekre, berendezési tárgyakra és a jó karban tartás során végezhető munkákra vonatkozó szabályokat.

A 32. §-hoz

Rögzíti a helyi védettségű építészeti örökséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségeket.

A 33-35. §-okhoz

Meghatározza a helyi egyedi védettségű építmény és a helyi egyedi védettségű épületegyüttesben lévő építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzatainak kialakítására vonatkozó szabályokat, amelyek egyrészt biztosítani kívánják a meglévő építészeti értékek eredeti állapotban történő megőrzését, másrészt új hozzátétel szükségessége esetén a régi és új részek összhangjának megteremtését. A szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a védett építészeti értékek körében felmerülő speciális, egyedi helyzetek az átlagostól eltérő módon is megoldhatók legyenek az értékőrző, magas építészeti minőségű megoldások érdekében.

Azzal, hogy az építészeti értéket hordozó épületrész bővítése kizárólag az építmény szélességi és hosszanti méretének változtatását jelentheti, az emeletráépítés és a tetőtér-beépítés erős korlátozás alá kerül. Ezzel megakadályozható, hogy az eredeti épület kontúrjain túlnövő, az értékes épületeket eltorzító bővítések jöjjenek létre.

A 36-37. §-okhoz

A táj- és kertépítészeti alkotások, a védett építészeti értékeket körülvevő növényzet és az épületekben vagy azok közvetlen környezetében található képzőművészeti alkotások mind részei a védelemnek, mivel a védettség a teljes ingatlan területére vonatkozik, amelyen az építészeti érték áll. Fontos, hogy mind a természeti környezet, mind a társművészetek megfelelő módon legyenek fenntarthatók, megőrizhetők annak érdekében, hogy az építészeti érték minél magasabb minőségű környezetben érvényesüljön.

A 38. §-hoz

Az építmények belső tereiben jelentős építészeti értékek lehetnek, vagy maga a funkcionális elrendezés, a belső terek kialakítása is különleges értéket jelenthet (pl. korai modern épületek funkcionális elrendezése, középületek belső terei), ezért ezek fennmaradása érdekében is szabályok megalkotása szükséges.

A 39-40. §-okhoz

Nyilvántartás tartalmát határozza meg. Ezzel biztosítható, hogy a Közgyűlés által védelem alá helyezett építményekről és épületegyüttesekről jól áttekinthető szakmai anyag álljon rendelkezésre. Ezt segíti a Fővárosi Helyi Védelem térinformatikai alkalmazás is.

A 41-42. §-okhoz

A rendelet a helyi védettségű építészeti örökség megőrzését anyagi támogatással is segíteni kívánja. Ezt szolgálja az „Építészeti Értékvédelmi Támogatás”. A Közgyűlés a pályázat kiírása során évente határozza meg az annak tartalmára vonatkozó részletes feltételeket annak érdekében, hogy a pályázati kiírás aktualizálható legyen az adott időszakra vonatkozóan, a rendelet módosítása nélkül. A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, mivel ez a támogatási forma tudja a leghatékonyabban segíteni a pályázókat az építészeti értékek megőrzésére irányuló felújításaikban.

A 43. §-hoz

A Településképi törvény 12. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a fővárosi önkormányzat felhatalmazást kap arra, hogy a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények és az épületegyüttesekben lévő építmények esetében rendeletben állapítsa meg a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait. A Korm. rend. 26. § (2) bekezdése szerint a fővárosban a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények esetében az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

A 44. §-hoz

Meghatározza a településképi véleményezés részletes szempontjait.

A 45. §-hoz

Rendelkezik a rendelet hatálybalépéséről.

A 46-47. §-okhoz

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések.