Corpus Juris adattár

Magyarország vármegyéi

Az I. (Szent) István-kori vármegyék

„Ami az István-kori magyar vármegyék számát illeti, kb. 48 körülhatárolt területtel rendelkező vármegyével számolhatunk; ezek közül 24 volt határvármegye. Az alábbiakban az első alapítású vármegyéket alfabetikus rendben sorolom fel; csillaggal jelölöm a határvármegyéket, és zárójelben közlöm a fekvésére vagy kiterjedésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat: 1. Arad (a Maros két partján), 2. Bács (a Duna-Tisza közének déli végén), 3. Baranya (Eszék és Pozsega vidékével), 4. Bars, 5. Békés, 6. Bihar (Debrecen és Kalotaszeg vidékével), 7. Bodrog (Bács felett Kiskunhalas magasságáig), 8. *Bolgyán (Szerém megye a marchiai esperességgel Szerém vár nélkül), 9. *Borsod (a tornai uradalommal Szepesvárig), 10. *Borsova (Bereg megye a szabolcsi Tisza-kanyarral), 11. Csanád (a Maros két partján), 12. Csongrád, 13. *Doboka (Észak-Erdélyben), 14. *Erdélyi Fehérvár (az Olt vízvidékével), 15. Esztergom, 16. Fejér (Solt székkel), 17. *Gömör (Szepessel), 18. Győr, 19. Hont, 20. Karakó (a Marcal két partján), 21. *Keve (Torontál alsó részén), 22. *Kolon (Zala), 23. Kolozs, 24. Komárom, 25. *Krassó (az Al-Dunánál), 26. Küküllő (a Maros és a Nagy-Küküllő között), 27. *Moson, 28. Nógrád, 29. *Nyitra, 30. *Pozsony, 31. *Somogy (a Dráván-túllal), 32. *Sopron, 33. Szabolcs, 34. *Szatmár, 35. Szolnok (a Tiszától Désig), 36. *Temes (a Temes felső völgye Orsováig), 37. Tolna, 38. *Torda, 39. *Trencsén, 40. Újvár (Heves, Abaúj és Sáros megye), 41. *Ungvár, 42. *Valkó (Vukovár vidékén a Száváig), 43. *Vasvár, 44. Veszprém, 45. Visegrád (Pest és Pilis), 46. Zaránd (a Fehér-Kőrös vízvidékén), 47. *Zemplén.

Az első alapítású vármegyék számbavételét megnehezíti, hogy István király 1009-i oklevelében feltűnik egy olyan vári szervezet (conpages civitatis) és körzete, amely nem ispánság (comitatus), nevezetesen Úrhida vár körzete, amely Fejér megyében terült el. Ez azzal az Európa-szerte elterjedt jelenséggel magyarázható, hogy a comitatuson belül volt kisebb várkerület is, mely utóbb maga is comitatusszá válhatott vagy elsorvadt. Ilyen lehetett minálunk több esperesség formájában megmaradt várkerület, mint Baranyában Váty, Sopronban Kapuvár, Pozsonyban Sasvár, Újvárban Heves és Pata.”

(Györffy György: István király és műve, 209. p.)

„Az egyetlen szervezeti újítás, amely István uralkodásának második felére tehető, az összefüggő területtel nem rendelkező határispánságok kiépítése volt. Ezek legnagyobb számban a Vág-völgyén sorakoztak, Trencsén alatt Bolondocs, Árkibánya, Galgóc-Szolgagyőr és Sempte; a Dunántúlon Karakó, a Délvidéken Kovázd és Erdélyben tán Marosújvár sorolható hozzájuk.”

(Györffy György: István király és műve, 209. p.)

A Mohács előtti várispánságok és vármegyék

„Mi úgy véljük, az alábbiakat tekinthetjük Szent István idejéből valóknak: Bács, Baranya, Bars, Bihar, Bodrog, Borsod, Csanád, Csongrád, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Győr, Hont, Kapuvár, Karakó, Kolon, Komárom, Nógrád, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Tolna, Újvár, Úrhida, Veszprém, Visegrád, Zaránd, Zemplén. E 29 várispánság - véleményünk szerint - a lehetséges Szent István kori igazgatási egységek maximuma. Ha levesszük közülük azokat, amelyek talán az 1038 utáni években alakultak vagy akkor is alakulhattak (Bihar, Csongrád, Nógrád), 26 marad. A Szent István-i várispánságok számát tehát nagyjából 25-30 közé tehetjük.”

(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 514-515. p.)

„Világi igazgatási egységeink számát tekintve a legszilárdabb alapnak a XII. század közepe látszik, amikor - több, fentebb részletesen ismertetett forrás egybehangzó tanúsága alapján - mintegy 70 comitatus létezett az akkori Magyarország határain belül. E comitatusok várispánságok voltak, legtöbb közülük ugyan vármegyének is számított, de nem csekély részben olyanok is akadtak köztük, amelyek megyei jelleget nélkülöző várispánságok voltak. ... A XII. század közepe előtt keletkezett véleményünk szerint Arad, Bács, Bánya, Baranya, Bars, Bihar, Bodrog, Bolondóc, Borsod, Borsova, Csanád, Csázma, Csongrád, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Galgóc, Garics, Gerzence, gora, Gordova, Gorica, Gömör, Győr, Hont, Kapuvár, Karakó, Kemlük (Kemlék), Keve, Kolon, Kolozs, Komárom, Kovázd, Kőrös, Krassó, Kraszna, Locsmánd, Morócsa (Maróca), Moson, Nógrád, Nyitra, Oklics, Pest, Podgorje, Pozsony, Riucsa (Rovicsa), Sásvár, Sempte, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szerém, Szolgagyőr, Szolnok, Temes, Tolna, Trencsén, Újvár, Ung, Úrhida, Varasd, Vas, Váty, Veszprém, Visegrád, Zagorje, Zágráb, Zaránd, Zemplén. Ez összesen 71 várispánság. Fontos azonban leszögezni: kizárt, hogy ezek egyazon időben, a XII. század közepén valamennyien léteztek volna. Csupán annyit mondhatunk: ezekről nagy valószínűséggel állítható, hogy 1000-1150 között alakultak ki. Néhányról feltehető, hogy 1150-re már elenyészett (Úrhida, Kapuvár) ...”

(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 513-514. p.)

„Erre a 150 évre (1150-1300) helyezhető Bakony, Békés, Bereg, Csepel-sziget, Dubica, Erdőd, Heves, Hunyad, Küküllő, Máramaros, Orbász, Patak (Sárospatak), Pilis, Pozsega, Sáros, Segesd, Stomfa, Szana, Szepes, Szilágy, Torda, Torna, Ugocsa, Valkó, Verőce, Zólyom megszületése.”

(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 515. p.)

[Forrás: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája, Budapest, 1997. 122-124.]

Magyarország közigazgatási beosztása a XIX. század elején * 

A Dunán inneni kerület vármegyéi (Comitatus districtus Cis-Danubiani)

1. Árva vm. C. Arvensis Arwaer Gesp.
2. Bács vm. C. Bácsiensis Batscher Gesp.
3. Bars vm. C. Barsiensis Barscher Gesp.
4. Esztergom vm. C. Strigoniensis Graner Gesp.
5. Hont vm. C. Honthensis Honthenser Gesp.
6. Liptó vm. C. Lyptoviensis Lyptauer Gesp.
7. Nógrád vm. C. Neogradiensis Neograder Gesp.
8. Nyitra vm. C. Nitriensis Neutraer Gesp.
9. Pest vm. C. Pestiensis Pester Gesp.
10. Pozsony vm. C. Posoniensis Preßburger Gesp.
11. Trencsén vm. C. Trentsiniensis Trentschiner Gesp.
12. Turóc vm. C. Thurociensis Thurotzer Gesp.
13. Zólyom vm. C. Zoliensis Sohler Gesp.

A Dunán túli kerület vármegyéi (Comitatus districtus Trans-Danubiani)

14. Baranya vm. C. Baranyiensis Baranyer Gesp.
15. Fejér, Székes- vm. C. Albensis Stuhlweißenburger Gesp.
16. Győr vm. C. Jaurensis Raaber Gesp.
17. Komárom vm. C. Comaromiensis Komorner Gesp.
18. Moson vm. C. Mosoniensis Wieselburger Gesp.
19. Somogy vm. C. Simighiensis Schimegher Gesp.
20. Sopron vm. C. Soproniensis Ödenburger Gesp.
21. Tolna vm. C. Tolnensis Tolnauer Gesp.
22. Vas vm. C. Castriferrei Eisenburger Gesp.
23. Veszprém vm. C. Veszprimiensis Wesprimer Gesp.
24. Zala vm. C. (S)Zaladiensis Salader Gesp.

A Tiszán inneni kerület vármegyéi (Comitatus districtus Cis-Tibiscani)

25. Abaújvár vm. C. Abaújváriensis Abaujwarer Gesp.
26. Bereg vm. C. Bereghiensis Beregher Gesp.
27. Borsod vm. C. Borsodiensis Borschoder Gesp.
28. Gömör vm. C. Gömöriensis Gemörer Gesp.
29. Heves vm. C. Hevesiensis Hewescher Gesp.
30. Sáros vm. C. Sárosiensis Scharoscher Gesp.
31. Szepes vm. C. Scepusiensis Zipser Gesp.
32. Torna vm. C. Tornensis Torner Gesp.
33. Ung vm. C. Unghváriensis Unghwarer Gesp.
34. Zemplén vm. C. Zempliniensis Sempliner Gesp.

A Tiszán túli kerület vármegyéi (Comitatus disctrictus Trans-Tibiscani)

35. Arad vm. C. Aradiensis Arader Gesp.
36. Békés vm. C. Békésiensis Bikescher Gesp.
37. Bihar vm. C. Bihariensis Biharer Gesp.
38. Csanád vm. C. Csanádiensis Tschanader Gesp.
39. Csongrád vm. C. Csongradiensis Tschongrader Gesp.
40. Krassó vm. C. Crassoviensis Kraschower Gesp.
41. Máramaros vm. C. Marmarosiensis Marmaroscher Gesp.
42. Szabolcs vm. C. Szaboltsiensis Szaboltscher Gesp.
43. Szatmár vm. C. (S)Zathmariensis Szathmarer Gesp.
44. Temes vm. C. Temesiensis Temescher Gesp.
45. Torontál vm. C. Torontaliensis Torontaler Gesp.
46. Ugocsa vm. C. Ugotsensis Ugotscher Gesp.

Krassó, Temes és Torontál vármegyék a Temesi Bánsághoz (Banatus Temesiensis) vagy a Bánáthoz tartoznak, amelynek része még a határőrvidékből:

Német bánsági ezred Confinium Germanico-Banaticum Deutsch-Banater-Regiment
Oláh-illír bánsági ezred Confinium Valachico-Illyricum Walachisch-Illyrisches Regiment

Magyarország kiváltságos kerületei (Districtus privilegati particulares Hungariae)

1. Jászság Distr. Jazygum,
Distr. Philisteorum
Jasygen District
2. Kiskunság Cumania minor Klein Kumanien
3. Nagykunság Cumania major Groß Kumanien
4. Hajdúvárosok
(Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló, Vámospércs)
Distr. Oppidorum
Hajdonicalium
Hajducker Städte
5. 16 szepesi város
(Béla, Durand, Felka, Igló, Leibici, Mateoc, Ménhárd, Olaszi, Poprád, Ruszkinoc, Strázsa, Szombat, Váralja, Ó-Lubló, Gnezda, Podolin)
Distr. Scepusiensis,
XVI Oppidorum
Die 16 Zipser Kronstädte

Szlavónia, Tótország (Slavonia, Sclavonia) közigazgatási beosztása a XIX. század elején

Megyék

47. Pozsega vm. C. Poseganus Poscheganer Gesp.
48. Szerém vm. C. Syrmiensis Syrmier Gesp.
49. Verőce vm. C. Verőcensis Werowititzer Gesp.

Határőrvidék (Pars confinialis)

1. Bródi ezred Confinium Brodense Brooder Regiment
2. Gradiskai ezred Confinium Gradiscanum Gradischkaner Regiment
3. Péterváradi ezred Confinium Petrovaradiense Peterwardeiner Regiment
4. Sajkások (Csajkások) kerülete Distr. Csajkistarum Tschajkisten District

Horvátország (Croatia, Kroatien) közigazgatási beosztása a XIX. század elején

Megyék (Pars provincialis)

50. Kőrös vm. C. Crisiensis Kreutzer Gesp.
51. Varasd vm. C. Varasdiensis Warasdiner Gesp.
52. Zágráb vm. C. Zagrabiensis Agramer Gesp.

Határőrvidék (Pars confinialis)

1. Likai ezred Confinium Liccanum Likaner Regiment
2. Ogulini ezred Confinium Ogulinense Oguliner Regiment
3. Otocsáci ezred Confinium Ottochanum Ototschaner Regiment
4. Szluini ezred Confinium Szluinense Sluiner Regiment
(Az 1-4. ezred a Károlyvárosi generalátus alá tartozik, azaz a Károlyvárosi végvidék.)
5. Kőrösi ezred Confinium Crisiense Kreutzer Regiment
6. Szentgyörgyi ezred Confinium Sanct Georgiense Sanct-Georger Regiment
(Az 5-6. Ezred a Varasdi generalátus alá tartozik, azaz a Varasdi végvidék.)
7. I. báni ezred Confinium Banale Primum Erstes Banal Regiment
8. II. báni ezred Confinium Banale Secundum Zweites Banal Regiment

Tengermellék

Tengermellék Littoralis Commercialis Küsten-Land

Erdély (Transylvania, Siebenbürgen) közigazgatási beosztása a XIX. század elején

I. A magyar nemzet lakta terület beosztása

Vármegyék (Comitatus, Gespanschaft)

1. Doboka vm. C. Dobokensis Doboker Gesp.
2. Fehér, Alsó- vm. C. Albensis Inferior Untere Weißenburger Gesp.
3. Fehér, Felső- vm. C. Albensis Superior Obere Weißenburger Gesp.
4. Hunyad vm. C. Hunyadiensis Hunyader Gesp.
5. Kolozs vm. C. Kolosiensis,
C. Claudiopolitanus
Klausenbuger Gesp.
6. Kraszna vm. C. Krasznensisi Kraßner Gesp.
7. Küküllő vm. C. Küküllöensis Kockelburger, Kocker Gesp.
8. Szolnok, Belső- vm. C. Szolnok Interior Innere-Solnoker Gesp.
9. Szolnok, Közép- vm. C. Mediocris Mittlere-Solnoker Gesp.
10. Torda vm. C. Thordensis Thorenburger Gesp.
11. Zaránd vm. C. Zarándiensis Zarander Gesp.

Vidékek (Districtus)

1. Fogaras vidéke Distr. Fagaras,
Distr. Fogaras
2. Kővár vidéke Distr. Kővár

II. A székely nemzet lakta terület beosztása

Székek (Sedes, Stuhl)

1. Aranyosszék S. Aranyos Aranyoscher Stuhl
2. Csíkszék S. Csik Tschiker Stuhl
3. Háromszék S. Trisedes Drei-Stühler-Stuhl
4. Marosszék S. Maros Maroscher Stuhl
5. Udvarhelyszék S. Udvarhely Udwarheiner Stuhl

III. A szász nemzet lakta terület beosztása

Székek (Sedes, Stuhl)

1. Kőhalomszék S. Rupiensis Repser Stuhl
2. Medgyesszék S. Mediensis Mediascher Stuhl
3. Nagysinkszék S. Nagy-Sinkensis Groß-Schenker Stuhl
4. Nagyszebenszék S. Cibiniensis Hermannstädter Stuhl
5. Segesvárszék S. Schaesburgensis Schäßburger Stuhl
6. Szászsebesszék S. Sabesiensis Mühlenbacher Stuhl
7. Szászvárosszék S. Szászvárosiensis, Sachspolitana Broser Stuhl
8. Szerdahelyszék S. Mercuriensis Raismärkter Stuhl
9. Újegyházszék S. Új Egyháziensis Leschkirchner Stuhl

Vidékek (Districtus, District)

1. Beszterce vidéke D. Bisztriciensis Bistritzer District, Nösnerland
2. Brassó vidéke D. Coronensis Kronstädter District,
Burzenland

Magyarország, Horvát-Szlavónország és Erdély közigazgatási beosztása II. József uralkodása idején (1784-1790)

Magyarország és Horvát-Szlavónország kerületei (1785)

I. Nyitrai Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars vármegyék
II. Besztercebányai Turóc, Zólyom, Hont, Liptó, Árva, Gömör vármegyék
III. Kassai Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén vármegyék
IV. Munkácsi Ung, Bereg-Ugocsa, Szatmár, Máramaros vármegyék
V. Nagyváradi Szabolcs, Bihar, Arad, Békés-Csanád vármegyék
VI. Temesvári Temes, Torontál, Krassó, Bács vármegyék
VII. Pesti Pest-Pilis-Solt, Heves, Nógrád, Borsod, Fejér vármegyék
VIII. Győri Moson-Győr, Komárom-Esztergom, Sopron, Vas, Veszprém vármegyék
IX. Pécsi Tolna, Baranya, Somogy, Verőce, Szerém vármegyék
X. Zágrábi Zala, Varasd, Zágráb, Kőrös, Pozsega, Szeverin vármegyék

Erdély vármegyéi (1784)

Fehér vármegye Alsó-Fehér vármegye
Hunyad vármegye Hunyad, Zaránd vármegye
Szeben vármegye Szeben-, Szászsebes-, Medgyes-, Szerdahely-, Szászvároszék, Felső-Fehér vármegye egy része
Küküllő vármegye Küküllő vármegye, Marosszék, néhány szász község
Fogaras vármegye Fogaras vidéke, Kőhalom-, Nagysink-, Újegyház-, Segesvárszék, Felső-Fehér vármegye egy része
Háromszék vármegye Háromszék, Barcaság, Felső-Fehér vármegye egy része
Udvarhely vármegye Udvarhely-, Csík-, Gyergyószék
Torda vármegye Torda, Kolozs, Doboka vármegyék egy-egy része, Beszterce vidéke
Kolozs vármegye Kolozs, Torda vármegyék egy-egy része, Aranyosszék
Belső-Szolnok vármegye Belső-Szolnok vármegye, Doboka vármegye egy része
Közép-Szolnok vármegye Közép-Szolnok, Kraszna vármegye, Kővár vidéke

Erdély kerületei és ezek székhelyei (1786)

I. kerület Nagyszeben
II. kerület Kolozsvár
III. kerület Fogaras

A tágas értelemben vett Magyarország közigazgatási beosztása 1850-1860 között

Koronatartományok

1. Magyarország

A helytartóság, illetve a kormányzóság központja: Buda
A kerületek központjai: Sopron
Pozsony
Kassa
Pest
Nagyvárad

2. Erdély

központja Nagyszeben

3. Horvát-Szlavónországok (a Muraközzel és Fiuméval)

központja Zágráb

4. Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

központja Temesvár

5. Határőrvidék

Magyarország közigazgatási beosztása az 1888. évi helységnévtár adatai alapján

Magyarország

1. Abaúj-Torna vm. Kassa
2. Alsó-Fehér vm. Nagyenyed
3. Arad vm. Arad
4. Árva vm. Alsó-Kubin
5. Bács-Bodrog vm. Zombor
6. Baranya vm. Pécs
7. Bars vm. Aranyos-Marót
8. Békés vm. Békés-Gyula
9. Bereg vm. Beregszász
10. Beszterce-Naszód vm. Beszterce
11. Bihar vm. Nagyvárad
12. Borsod vm. Miskolc
13. Brassó vm. Brassó
14. Csanád vm. Makó
15. Csík vm. Csík-Szereda
16. Csongrád vm. Szentes
17. Esztergom vm. Esztergom
18. Fejér vm. Székesfehérvár
19. Fogaras vm. Fogaras
20. Gömör vm. Rimaszombat
21. Győr vm. Győr
22. Hajdú vm. Debrecen
23. Háromszék vm. Sepsiszentgyörgy
24. Heves vm. Eger
25. Hont vm. Ipolyság
26. Hunyad vm. Déva
27. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm. Szolnok
28. Kis-Küküllő vm. Dicsőszentmárton
29. Kolozs vm. Kolozsvár
30. Komárom vm. Komárom
31. Krassó-Szörény vm. Lugos
32. Liptó vm. Liptószentmiklós
33. Máramaros vm. Máramarossziget
34. Maros-Torda vm. Marosvásárhely
35. Moson vm. Magyar-Óvár
36. Nagy-Küküllő vm. Segesvár
37. Nógrád vm. Balassa-Gyarmat
38. Nyitra vm. Nyitra
39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Budapest
40. Pozsony vm. Pozsony
41. Sáros vm. Eperjes
42. Somogy vm. Kaposvár
43. Sopron vm. Sopron
44. Szabolcs vm. Nyíregyháza
45. Szatmár vm. Nagy-Károly
46. Szeben vm. Nagy-Szeben
47. Szepes vm. Lőcse
48. Szilágy vm. Zilah
49. Szolnok-Doboka vm. Dés
50. Temes vm. Temesvár
51. Tolna vm. Szekszárd
52. Torda-Aranyos vm. Torda
53. Torontál vm. Nagybecskerek
54. Trencsén vm. Trencsén
55. Turóc vm. Turócszentmárton
56. Udvarhely vm. Székelyudvarhely
57. Ugocsa vm. Nagyszőllős
58. Ung vm. Ungvár
59. Vas vm. Szombathely
60. Veszprém vm. Veszprém
61. Zala vm. Zalaegerszeg
62. Zemplén vm. Sátoraljaújhely
63. Zólyom vm. Besztercebánya

Fiume város és területe

Fiume sz. kikötőváros

Horvát-Szlavónország

1. Belovár-Kőrös m. Belovár
2. Lika-Krbava m. Gospic
3. Modrus-Fiume m. Ogulin
4. Pozsega m. Pozsega
5. Szerém m. Vukovár
6. Varasd m. Varasd
7. Verőce m. Eszék
8. Zágráb m. Zágráb

Magyarország közigazgatási beosztása az 1922. évi helységnévtár adatai alapján

Duna jobb partja

1. Baranya vm. Pécs
2. Fejér vm. Székesfehérvár
3. Győr vm. Győr
4. Komárom vm. Komárom (Újváros)
5. Moson vm. Magyaróvár
6. Somogy vm. Kaposvár
7. Sopron vm. Sopron
8. Tolna vm. Szekszárd
9. Vas vm. Szombathely
10. Veszprém vm. Veszprém
11. Zala vm. Zalaegerszeg

Duna bal partja

12. Esztergom vm. Esztergom
13. Hont vm. Nagymaros
14. Nógrád vm. Balassagyarmat

Duna-Tisza köze

15. Bács-Bodrog vm. Baja
16. Csongrád vm. Szeged
17. Heves vm. Eger
18. Jász-Nagykun-Szolnok vm. Szolnok
19. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Budapest

Tisza jobb partja

20. Abaúj-Torna vm. Szikszó
21. Bereg vm. Tarpa
22. Borsod vm. Miskolc
23. Gömör és Kishont vm. Putnok
24. Ung vm. Záhony
25. Zemplén vm. Sátoraljaújhely

Tisza bal partja

26. Békés vm. Gyula
27. Bihar vm. Berettyóújfalu
28. Hajdu vm. Debrecen
29. Szabolcs vm. Nyíregyháza
30. Szatmár vm. Mátészalka

Tisza-Maros köze

31. Arad vm. Elek
32. Csanád vm. Makó
33. Torontál vm. Kiszombor

Magyarország 1944. évi közigazgatási beosztása a helységnévtár adatai alapján * 

1. Abaúj-Torna vm. Kassa
2. Bács-Bodrog vm. Zombor
3. Baranya vm. Pécs
4. Bars és Hont k.e.e. vm-k Léva
5. Békés vm. Gyula
6. Bereg vm. Beregszász
7. Beszterce-Naszód vm. Beszterce
8. Bihar vm. Nagyvárad
9. Borsod vm. Miskolc
10. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vm-k Makó
11. Csík vm. Csíkszereda
12. Csongrád vm. Szentes
13. Esztergom vm. Esztergom
14. Fejér vm. Székesfehérvár
15. Gömör és Kishont vm. Rimaszombat
16. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm-k Győr
17. Hajdu vm. Debrecen
18. Háromszék vm. Sepsiszentgyörgy
19. Heves vm. Eger
20. Jász-Nagykun-Szolnok vm. Szolnok
21. Kolozs vm. Kolozsvár
22. Komárom vm. Komárom
23. Máramaros vm. Máramarossziget
24. Maros-Torda vm. Marosvásárhely
25. Nógrád vm. Balassagyarmat
26. Nyitra és Pozsony k.e.e. vm-k Érsekújvár
27. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Budapest
28. Somogy vm. Kaposvár
29. Sopron vm. Sopron
30. Szabolcs vm. Nyíregyháza
31. Szatmár vm. Szatmárnémeti
32. Szilágy vm. Zilah
33. Szolnok-Doboka vm. Dés
34. Tolna vm. Szekszárd
35. Udvarhely vm. Székelyudvarhely
36. Ugocsa vm. Nagyszőllős
37. Ung vm. Ungvár
38. Vas vm. Szombathely
39. Veszprém vm. Veszprém
40. Zala vm. Zalaegerszeg
41. Zemplén vm. Sátoraljaújhely

Kárpátalja

1. Beregi közigazgatási kirendeltség Munkács
2. Máramarosi közigazgatási kirendeltség Huszt
3. Ungi közigazgatási kirendeltség Ungvár

[Forrás: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája, Budapest, 1997. 124-134.]