Corpus Juris adattár

Magyarország miniszterelnökei

Andrássy Gyula gróf (Oláhpatak, Gömör és Kishont m., 1823. március 8.-Volosca, Fiume mellett, 1890. február 18.): 1848-ban főispán, 1849-ben honvéd ezredes és a debreceni kormány konstantinápolyi követe; 1852-ben in effigie felakasztották; 1869-től szkv. honvéd ezredes, majd tábornok és altábornagy, 1888-tól szkv. lovassági tábornok; 1877-től az aranygyapjasrend lovagja; 1876-tól az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja- képviselőházi egyedüli alelnök





1865. XII. 20.-1866. IV. 16.
képviselőházi első alelnök 1866. IV. 16.-1867. IV. 8.
miniszterelnök 1867. II. 17.-1871. XI. 14.
honvédelmi miniszter 1867. II. 20.-1871. XI. 14.
nádorhelyettes a koronázáson 1867. VI. 4.-1867. VI. 8.
közös külügyminiszter 1871. XI. 14.-1879. X. 8.
közös pénzügyminiszter 1871. XI. 14.-1872. I. 15. és
1876. VI. 11.-1876. VIII. 14.
Bánffy Dezső báró (Kolozsvár, 1843. október 28. - Budapest, 1911. május 24.): 1875-1890. főispán, 1885-1889. királyi biztos is, majd biztosító intézeti igazgató-elnök; 1903-1906. az Újpárt alapító elnöke, e minőségében 1904-től ellenzéki pártvezér -
képviselőházi elnök 1892. II. 25.-1895. I. 19.
miniszterelnök 1895. I. 14.-1899. II. 26.
a király személye körüli miniszter 1898. I. 20.-1898. XII. 20.
magyar főudvarmester 1899. III. 2.-1904. III. 5.
Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10.-Budapest, 1946.
január 10.): tanfelügyelő, minisztériumi tisztviselő; 1924-1926. külügyminisztériumi sajtófőnök; mint háborús bűnöst kivégezték -
mint követségi tanácsos a londoni magyar követség első beosztott tisztviselője 1930. IV. 15.-1934. X. 24.
bukaresti magyar követ 1934. X. 24.-1941. II. 4.
mint rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségi tanácsos
1934. X. 24.-1935. VI. 28.
mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1935. VI. 28.-1941. II. 4.
külügyminiszter 1941. II. 4.-1942. III. 7.
miniszterelnök 1941. IV. 3.-1942. III. 7.
Batthyány Lajos gróf (Pozsony, 1807. február 11.-Pest, 1849. október 6.): 1839-1844. a főrendi táblai ellenzék, 1847-1848. az országos ellenzék vezére; kormányelnöksége után nemzetőrségi segédkartiszt; október 6-a pesti vértanúja -
miniszterelnök 1848. III. 17.-1848. X. 2.
ideiglenesen megbízva a hadügy vezetésével 1848. IV. 19.-1848. V. 23.
kormányalakítással megbízva a nádor által 1848. IX. 12.
a hadügyminisztérium kivételével a fővárosban székelő összes minisztérium vezetője
1848. IX. 12.-1848. IX. 28.
a kormány ideiglenes továbbvitelével megbízva a nádor által 1848. IX. 25.
Berinkey Dénes (Csúz, Komárom m., 1871. október 17.-Budapest, 1944.
június 25.): igazságügyi minisztériumi min. tanácsos, a nemzetközi jogi osztály vezetője, 1904-től a Keleti Akadémia tanára is; miniszterelnöksége után budapesti ügyvéd -
igazságügyminiszter 1918. XI. 4.-1919. I. 24.
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1919. I. 11.-1919. I. 18.
miniszterelnök 1919. I. 18.-1919. III. 21.
megbízva a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési jogának előkészítésére vonatkozó ügyek intézésével
1919. I. 19.-1919. III. 21.
külügyminiszter 1919. I. 19.-1919. I. 24.
Bethlen István gróf (Gernyeszeg, Torda m., 1874. október 8.-Szovjetunió, 1946. október 5.): erdélyi nagybirtokos, 1919-ben a bécsi magyar ellenforradalmi komité vezetője; 1920. ápr. 7-14. dezignált miniszterelnök, az ún. Horthy-korszak reprezentatív államférfija, a két kormánypárt fúziójával 1920-ban közreműködésével alakult egységes párt pártvezére 1922-től; 1931-től szkv. ezredes, 1928-tól az MTA tiszteleti tagja -
miniszterelnök 1921. IV. 14.-1931. VIII. 24.
pénzügyminiszter 1921. X. 4.-1921. XII. 3.
igazságügyminiszter 1924. II. 21.-1924. III. 13. és
1929. I. 8.-1929. II. 4.
külügyminiszter 1924. X. 7.-1924. XI. 15.
földművelésügyi miniszter 1924. X. 14.-1924. XI. 15.
Bittó István (Sárosfa, Pozsony m., 1822. május 3. - Budapest, 1903.
március 8.): atyja Pozsony m. alispánja volt. Megyei szolgálatban három megyében, 1848-ban országgyűlési képviselő, követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Szemere Bertalannal menekült Orsován át török földre, Konstantinápolyba, innen Franciaországba, majd Angliába. 1851 végén amnesztiával hazatért és Somogy megyében élt. 1861-ben és 1865-től a szigetvári kerület országgyűlési képviselője Deák-párti programmal. 1870-1871. a magyar delegáció elnöke; az utolsó Deák-párti kormány élén a balközép és a Deák-párt fúziójának előkészítője. 1899 óta főrendiházi tag. Sárosfán temették el -
képviselőházi másodalelnök 1869. V. 1.-1870. VIII. 4.
képviselőházi első alelnök 1870. VIII. 4.-1871. VI. 10.
igazságügyminiszter 1871. VI. 5.-1872. IX. 4.
képviselőházi elnök 1872. IX. 10.-1874. III. 23.
miniszterelnök 1874. III. 21.-1875. III. 2.
Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. - Budapest, 1939. november 1.): megyei tisztviselő, 1917-1918. és 1920-1927. főispán; 1936-1938. a Nemzeti Egység Pártjának pártvezére; 1939-ben a Magyar-Német társaság elnöke -
miniszterelnökségi államtitkár 1928. III. 26.-1935. I. 9.
földművelésügyi miniszter 1935. I. 9.-1938. III. 9.
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1936. V. 14.-1936. VIII. 7.
megbízva a miniszterelnöki teendők ellátásával 1936. IX. 2.-1936. X. 6.
a minisztelnök halálakor a kormány nevében lemond 1936. X. 6-án
megbízva az ügyek ideiglenes vitelével 1936. X. 6.-1936. X. 10.
miniszterelnök 1936. X. 10.-1938. V. 14.
belügyminiszter 1937. II. 3.-1937. IV. 10.
képviselőházi elnök 1938. XII. 5.-1939. XI. 1.
Dinnyés Lajos (Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m., 1901 április 16.-Budapest, 1961. május 4.): FKGP-politikus, parlamenti képviselő 1931-1939. és 1945-1961.; földműves, gazdálkodó; 1947. jún. 11-től az Országos Tervgazdasági Tanács, 1948. dec. 11-től az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek elnöke, 1952-1961. az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója -
honvédelmi miniszter 1947. III. 14.-1947. IX. 24.
miniszterelnök 1947. V. 31.-1948. XII. 10.
országgyűlési alelnök 1958. XI. 26.-1961. V. 4.
Esterházy Móric gróf (Majkpuszta, Oroszlány, Komárom m., 1881. április 27.-Bécs, 1960. június 28.): nagybirtokos, 1917-től tart. százados; a tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskola vezetője; 1939-ben visszatért a politikai életbe, a nyilasok deportálták, 1951-ben kitelepítették, 1956-ban külföldre távozott -
miniszterelnök 1917. VI. 15.-1917. VIII. 20.
tárca nélküli miniszter (ténylegesen: népegészségügyi) 1918. I. 25.-1918. V. 8.
megbízva a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével
1918. II. 3.-1918. III. 6.
Fejérváry Géza (1862-től) báró (Josephstadt, Csehország, 1833. március 15.-Bécs, 1914. április 25.): tényleges katonatiszt, 1859-től a Mária Terézia-rend lovagja, amihez a gyémántokat 1909-ben kapta, 1865-1868. I. Ferenc József szárnysegéde, 1872-től honvédezredes, 1878-tól vezérőrnagy, 1884-től altábornagy, 1890-től táborszernagy, illetve 1908-tól gyalogsági tábornok, ezredtulajdonos -
honvédelmi minisztériumi államtitkár 1872. XII. 26.-1884. X. 28.
honvédelmi miniszter 1884. X. 28.-1903. VI. 27.
a király személye körüli miniszter 1892. X. 24.-1892. XI. 19.
földművelésügyi miniszter 1894. VI. 10.-1894. VII. 16.
a király személye körüli miniszter 1895. I. 15.-1895. I. 18.
a magyar darabont testőrség kapitánya 1904. X. 14.-1905. VI. 17.
miniszterelnök 1905. VI. 18.-1906. IV. 8.
a király személye körüli miniszter 1905. VI. 18.-1906. IV. 8.
pénzügyminiszter 1905. VI. 18.-1906. III. 6.
a magyar darabont testőrség kapitánya 1906. IV. 24.-1912. XII. 13.
a magyar testőrség kapitánya (zászlósúr) 1912. XII. 13.- 1914. IV. 25.
Friedrich István (Malacka, Pozsony m., 1883. július 1.-Vác, 1951.
november 25.): gépészmérnök, gépgyáros; az 1919. évi választójogi rendeletek kibocsátója: minisztersége után ellenzéki képviselő, a Keresztény ellenzék vezére, a Mindszenty-perben letartóztatták és elítélték -
hadügyi államtitkár 1918. XI. 1.-1919. II. 8.
mint volt hadügyi államtitkár József főherceg kormányzó által megbízva a miniszterelnökség ideiglenes vezetésével
1919. VIII. 7.-1919. VIII. 15.
miniszterelnök 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24.
kereskedelemügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. VIII. 17.
belügyminiszter 1919. VIII. 27.-1919. IX. 11.
hadügyminiszter 1919. XI. 24.-1920. III. 15.
Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27. - Párizs, 1947. november 7.): kőműves, szakíró; 1901-1919. szociáldemokrata pártvezetőségi tag; 1908-tól a munkásbiztosító pénztár elnöke, 1918-1919. az Országos Lakásügyi Tanács elnöke teljhatalommal; később az emigráció centrista irányzatának egyik vezetője Bécsben -
a forradalmi kormányzótanács elnöke 1919. III. 21.-1919. VIII. 1.
e minőségében egyúttal a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnöke is 1919. VI. 24.-1919. VIII. 1.
mint a forradalmi kormányzótanács elnöke, a Népgazdasági Tanács VIII. (középítési) főosztályának vezetője és a kormányzótanácsban képviselője
1919. VI. 29.-1919. VIII. 1.
a központi munkástanács által megbízott közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6.
Gömbös Gyula (Murga, Tolna m., 1886. december 26.-München, 1936.
október 6.): vk. százados, 1918 végétől zágrábi katonai attasé; 1919-től a MOVE elnöke, 1922-1923. az egységes párt ügyvezető alelnöke, 1922-ben a választások irányítója, 1923-1928. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédők) vezére, 1932-1936. a NEP alapító pártvezére; 1930-tól tábornok, 1934-től altábornagy, a honvédelmi tárcától történt megválásától szkv. gyalogsági tábornok -
a szegedi ellenkormányok hadügyi államtitkára 1919. V. 30.-1919. VIII. 12.
honvédelmi minisztériumi államtitkár 1928. IX. 5.-1929. X. 10.
honvédelmi miniszter 1929. X. 10.-1936. IX. 2.
miniszterelnök 1932. X. 1.-1936. X. 6.
külügyminiszter 1933. I. 7.-1933. II. 4.
Huszár Károly, eredeti neve Schorn (Nussdorf, ma Bécs XIX. ker., 1882. szeptember 10.-Budapest, 1941. október 29.): népiskolai tanító, újságíró és lapszerkesztő; néppárti politikus, 1910-től országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő, 1928-1934. felsőházi tag -
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24.
miniszterelnök 1919. XI. 24.-1920. III. 15.
munkaügyi és népjóléti miniszter 1920. I. 16.-1920. III. 15.
nemzetgyűlési második alelnök 1922. VI. 22.- 1922. VIII. 18.
nemzetgyűlési első alelnök 1922. VIII. 18.-1926. XI. 16.
képviselőházi első alelnök 1927. I. 31.-1928. I. 10.
az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke 1927. XII. 24.-1934. VII. 1.
Imrédy Béla (Budapest, 1891. december 29.-Budapest, 1946. február 28.) pénzügyminisztériumi tisztviselő; 1928-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgatója; 1936-1928. a NEP, 1937-1939. a MÉP elnöke, 1939-ben a szélsőjobboldali Magyar Élet (csodaszarvas) Mozgalom alapítója: 1940-től a Magyar Megújulás Pártja vezére, a szélsőjobb egyik vezéralakja, mint háborús bűnöst kivégezték -
pénzügyminiszter 1932. X. 1.-1935. I. 6.
a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1935. I. 7.-1938. V. 14.
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására
1938. III. 9.-1938. V. 14.
miniszterelnök 1938. V. 14.-1939. II. 16.
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. IX. 22.
külügyminiszter 1938. XI. 28.-1938. XII. 10.
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására
1944. V. 23.-1944. VIII. 7.
Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23.-New York, 1967. január 14.): földbirtokos, megyei tisztviselő, 1922-1929. főispán; 1937-1942. az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke; 1944. márc. 19.-okt. 17. a török követségen tartózkodott, a nyilasok elfogták, deportálták; 1945-től Rómában, 1951 óta New Yorkban élt -
kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár 1929. X. 15.-1931. VIII. 24.
földművelésügyi miniszter 1932. X. 1.-1935. I. 9.
miniszterelnök 1942. III. 9.-1944. III. 22.
külügyminiszter, ideiglenesen 1942. III. 9.-1942. V. 20.
külügyminiszter 1942. V. 20.-1943. VII. 24.
Károlyi Gyula gróf (Nyírbakta, Szabolcs m., 1871. május 7. - Budapest, 1947. április 23.): nagybirtokos; 1906-1910. főispán; 1914-1915. és 1923-1924. miniszteri biztos; 1915-1945. az MTA igazgató tagja -
az aradi ellenkormány elnöke 1919. V. 5.-1919. V. 30.
az első szegedi ellenkormány elnöke 1919. V. 30.-1919. VII. 12.
igazságügyminiszter is 1919. V. 30.-1919. VII. 12.
koronaőr 1928. VI. 28.-1930. XII. 9.
külügyminiszter 1930. XII. 9.-1931. VIII. 24.
miniszterelnök 1931. VIII. 24.-1932. X. 1.
pénzügyminiszter 1931. VIII. 24.-1931. XII. 16.
népjóléti és munkaügyi miniszter 1931. XII. 16.-1932. VI. 30.
Károlyi Mihály gróf (Budapest, 1875. március 4.-Vence, Franciaország, 1955. március 19.): nagybirtokos, 1909-1912. az OMGE elnöke; 1912-1918. a függetlenségi párt elnöke, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke; 1919. júl.-ban Nyugatra távozott, 1946-ig Angliában, 1946. máj. 9-én hazatért, 1949-től Franciaországban élt -
miniszterelnök 1918. X. 31.-1919. I. 11.
megbízva a külügyek intézésével addig, amíg a magyar külügyminisztérium felállíttatik
1918. X. 31.-1918. XI. 5.
külügyminiszter ténylegesen 1918. XI. 5.-1919. I. 11.
pénzügyminiszter 1918. X. 31.-1918. XI. 25.
hadügyminiszter 1918. XII. 12.-1918. XII. 29.
ideiglenes köztársasági elnök, megbízva a külpolitika irányításával és vezetésével
1919. I. 11.-1919. III. 21.
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1946. VIII. 7.-1949. VI. 2.
párizsi magyar követ 1947. VIII. 21.-1949. VI. 2.
megbízva a brüsszeli követség vezetésével 1948. VIII. 14.-1949. VI. 2.
megbízva a luxemburgi követség vezetésével is 1949. I. 13.-1949. VI. 2.
Khuen-Héderváry Károly gróf (Gräfenbergfürdő, Freiwaldau, Osztrák-Szilézia, 1849. május 23.-Budapest, 1918. február 16.): nagybirtokos; 1882-1883. főispán, majd közel 20 éven át horvát bán; 1891-től az aranygyapjasrend lovagja, 1894-ben dezignált miniszterelnök, 1917-1918. a magyar delegáció elnöke, 1913-1918. a Nemzeti Munkapárt elnöke: 1915-től az MTA tiszteleti tagja -
horvát-szlavón-dalmátországi bán 1883. XII. 1.-1903. VI. 27.
a volt határőrvidék királyi biztosa is 1883. XII. 1.-1993. XII. 25.
miniszterelnök 1903. VI. 27.-1903. XI. 3.
belügyminiszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3.
a király személye körüli miniszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. és
1904. III. 3.-1905. VI. 18.
miniszterelnök 1910. I. 17.-1912. IV. 22.
belügyminiszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22.
a király személye körüli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22.
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22.
első királyi biztos a koronázásnál a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett
1916. XII. 23.-1916. XII. 30.
Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 20.-Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.): tényleges katonatiszt, 1928-1934. prágai katonai attasé, 1941-1943. hadtestparancsnok, 1943-tól vezérezredes, 1944-ben hadseregparancsnok; 1951-1956. kitelepítve, majd Borsodgeszten élt, leányánál halt meg Ausztráliában -
miniszterelnök 1944. VIII. 29.-1944. X. 17.
Lónyay Menyhért (1871. aug. 3-tól) gróf (Nagylónya, Bereg m., 1822. január 6.-Budapest, 1884. november 3.): bölcsészdoktor; ellenzéki követ, később Deák és Andrássy pénzügyi tanácsadója; 1858-tól az MTA levelező, 1861-től tiszteleti, 1866-ban igazgató tagja, 1866-tól alelnöke, 1871-1884. elnöke -
pénzügyminisztériumi tanácsos 1948. IX. 5.-1849. VIII. 11.
megbízva az államtitkári teendőkkel 1849. V. 6.-1849. VIII. 11.
pénzügyminiszter 1867. II. 20.-1870. V. 21.
közös pénzügyminiszter 1870. V. 21.-1871. XI. 14.
miniszterelnök 1871. XI. 14.-1872. XII. 4.
honvédelmi miniszter 1871. XI. 14.-1872. XII. 5.
külön kinevezett királyi biztos az ideiglenes koronaőr beiktatásán 1872. V. 13.
Lukács László (Zalatna, Alsó-Fehér m., 1850. november 24.-Budapest, 1932. február 23.): jogász, bányatulajdonos; pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1887-1891. mint min. tanácsos; 1903-ban homo regius, 1909-1910. dezignált miniszterelnök; 1910-1918. a Nemzeti Munkapárt pártvezére -
pénzügyminisztériumi államtitkár 1893. I. 21.-1895. I. 15.
pénzügyminiszter 1885. I. 15.-1905. VI. 18. és
1910. I. 17.-1912. IV. 22.
kereskedelemügyi miniszter 1911. V. 5.-1911. X. 18.
miniszterelnök 1912. IV. 22.-1913. VI. 10.
belügyminiszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10.
a király személye körüli miniszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10.
Miklós Béla, Dálnoki (Budapest, 1890. július 11.-Budapest, 1948. november 21.): párton kívüli, majd a Magyar Függetlenségi Párt politikusa; parlamenti képviselő 1944-1947.; tényleges katonatiszt, 1947. aug.-nov. az MFP-t vezető „hetesfogat” tagja, 1947. nov.-ben az újonnan létrehozott PB tagja, 1933-1936. berlini katonai attasé; 1941-től hadtestparancsnok és altábornagy, 1941-től a kormányzói iroda vezetője és főhadsegéd, 1944-ben hadseregparancsnok -
az ideiglenes nemzeti kormány elnöke (miniszterelnök) 1944. XII. 22.-1945. XI. 15.
e minőségében a nemzeti főtanács tagja 1945. I. 26.-1945. XII. 7.
Nagy Ferenc (Bisse, Baranya m., 1903. október 8.-Fairfax, Virginia, USA, 1979. június 12.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1939-1944. és 1945-1947.; kisgazda; 1930-1943. az FKGP főtitkára, 1943-1945. országos főtitkára, 1945-1947. országos elnöke; 1941-től a Magyar Parasztszövetség alapító elnöke; mint miniszterelnök, 1947. máj. 14-től külföldi szabadságon Svájcban, ahonnan nem tért haza és 1947. jún. 2-án lemondott -
az ideiglenes nemzeti kormány újjáépítési minisztere 1945. V. 11.-1945. XI. 15.
nemzetgyűlési elnök 1945. XI. 29.-1946. II. 5.
a Nemzeti főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2.
miniszterelnök 1946. II. 4.-1947. V. 31.
honvédelmi miniszter 1946. VIII. 9.-1946. VIII. 21.
Peidl Gyula (Ravazd, Győr m., 1873. április 4.-Budapest, 1943. január 22.): betűszedő, lapszerkesztő, 1921-től a nyomdász szakszervezet elnöke; 1919-től a szociáldemokrata párt főtitkára, 1922-1931. parlamenti csoportjának vezetője -
munkaügyi és népjóléti miniszter 1919. I. 19.-1919. III. 31.
a központi munkástanács által megbízott kormány elnöke (miniszterelnök) 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6.
Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, Veszprém m., 1864. március 23.-Budapest, 1946. június 4.): ügyvéd, ellenzéki politikus; 1922-1924. az Országos Pénzügyi Tanács tagja; 1932-1945. a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa -
nemzetgyűlési első alelnök 1920. II. 18.-1920. III. 17.
miniszterelnök 1920. III. 15.-1920. VII. 19.
belügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19.
külügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19.
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6.-Budapest, 1946. március 12.): nyilas politikus; hivatásos katonatiszt; 1925-től a vezérkarnál százados, 1935-től mint őrnagy nyugállományban; 1935-től a Nemzet Akarat Pártja, 1940-től a Nyilaskeresztes Párt vezetője; 1937-ben letartóztatásban, 1938-1940. börtönben; a népbíróság mint háborús főbűnöst halálra ítélte, kivégezték -
miniszterelnök 1944. X. 16.-1945. III. 28.
vallás- és közoktatásügyi miniszter, ideiglenesen 1945. III. 7.-1945. III. 28.
Szapáry Gyula gróf (Pest, 1832. november 1.-Abbazia, Fiume közelében, 1905. január 20.): 1861-től alispán, 1867-1869. főispáni helytartó, 1868-1869. királyi biztos is; 1881-től az aranygyapjasrend lovagja, 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben a magyar delegáció elnöke; 1875-1889. az OMGE elnöke, 1904-től a Hitelbank elnöke -
belügyminisztériumi miniszteri tanácsos 1869. XI. 16.-1870. VIII. 20.
közmunka- és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár 1870. VIII. 20.-1871. VIII. 26.
belügyminiszter 1873. III. 5.-1875. III. 2.
pénzügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11.
közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1880. IV. 14.-1880. IV. 24.
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1889. IV. 9.-1889. VI. 15.
földművelésügyi miniszter 1889. VI. 16.-1890. III. 15.
miniszterelnök 1890. III. 13.-1892. XI. 17.
belügyminiszter 1890. III. 15.-1892. XI. 19.
tárnokmester 1900. X. 2.-1905. I. 20.
Széll Kálmán (Gasztony, Vas m., 1843. június 8.-Rátót, Vas m., 1915. augusztus 16.) szolgabíró, mintagazda; 1892-ben dezignált miniszterelnök, 1899-ben homo regius, 1896-ban és 1903-tól a magyar delegáció elnöke; 1906-1910. az Alkotmánypárt elnöke; 1891-1898. a millenniumi országos bizottság elnöke, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke; 1881-1899. a Leszámítoló Bank, 1886-1899. és 1907-1915. a Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke; 1902-től az MTA igazgató tagja -
pénzügyminiszter 1875. III. 2.-1878. X. 11.
miniszterelnök 1899. II. 26.-1903. VI. 27.
belügyminiszter 1899. II. 26.-1903. VI. 27.
a király személye körüli miniszter 1900. III. 7.-1900. III. 29.
Szemere Bertalan (Vatta, Borsod m., 1812. augusztus 27.-Pest, 1869. január 18.): író; megyei tisztviselő, 1846-ban másodalispán, ellenzéki követ, 1848-1949. teljhatalmú országos biztos; in contumaciam halálra ítélték, 1840-től az MTA levelező tagja; már elborult elmével tért haza 1865-ben -
az ideiglenes rendőri országos bizottmány tagja 1848. III. 23.-1848. IV. 20.
belügyminiszer 1848. IV. 7.-1848. IX. 12.
mint belügyminiszter a távollevő miniszterelnök helyettese 1848. IX. 1.-1848. IX. 12.
mint a Honvédelmi Bizottmány tagja, megbízva az igazságügy központi irányításával 1848. XI. 26.-1848. XII. 13.
belügyminiszter 1849. V. 2.-1849. VIII. 11.
egyszersmind a miniszteri tanács elnöke 1849. V. 2.-1849. VIII. 11.
Szlávy József (Győr, 1818. november 23.-Zsitvaújfalu, Bars m., 1900. augusztus 8.) ügyvéd, bányamérnök, 1848-1849. udvari kamarai, majd pénzügyminisztériumi elnöki titkár; 1865-1867. főispán, 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke; a Magyar Földhitelintézet elnöke; 1884-től az MTA igazgató tagja -
belügyminisztériumi államtitkár 1867. III. 13.-1869. X. 21.
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1870. V. 24.-1872. XII. 5.
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872. II. 2.-1872. II. 10.
miniszterelnök 1872. XII. 4.-1874. III. 21.
honvédelmi miniszter 1872. XII. 5.-1872. XII. 15.
pénzügyminiszter 1873. XII. 19.-1874. III. 21.
képviselőházi elnök 1879. IV. 3.-1880. IV. 12.
közös pénzügyminiszter 1880. IV. 8.-1882. VI. 4.
megbízva a közös külügyminiszter alkotmányos képviseletével 1881. X. 12.-1881. XI. 20.
koronaőr 1882. XI. 30.-1900. VIII. 8.
főrendiházi második alelnök 1885. IX. 18.-1888. I. 12.
főrendiházi első alelnök 1888. I. 12.-1894. IX. 16.
főrendiházi elnök 1894. IX. 16.-1896. XI. 22.
Sztójay Döme eredeti neve még tábornokként (az 1934. aug. 2-i kormányzói kéziratban) is Stojákovits (Versec, 1883. január 5.-Budapest, 1946. augusztus 24.): tényleges katonatiszt, 1919-ben a hadügyi népbiztosság osztályvezetője, 1927-1933. berlini katonai attasé, 1933-1936. a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, 1935-től altábornagy; háborús bűnösként kivégezték -
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és berlini magyar követ 1935. XII. 10.-1944. III. 22.
miniszterelnök 1944. III. 22.-1944. VIII. 29.
külügyminiszter 1944. III. 22.-1944. VIII. 29.
Teleki Pál gróf (Budapest, 1879. november 1.-Budapest, 1941. április 3.): jogász, megyei tisztviselő; világhírű földrajztudós, 1919-től egyetemi tanár; 1924-ben tagja a 3 tagú iraki határmegállapító bizottságnak; 1922-től főcserkész, 1923-tól tb. főcserkész; 1913-tól az MTA levelező, 1922-től igazgató, 1925-től tiszteleti tagja -
a szegedi ellenkormányok külügyminisztere 1919. VI. 6.-1919. VIII. 12.
a második szegedi ellenkormány földművelésügyi minisztere 1919. VII. 16.-1919. VIII. 12.
külügyminiszter 1920. IV. 19.-1920. IX. 22.
miniszterelnök 1920. VII. 19.-1921. IV. 14.
külügyminiszter 1920. XII. 16.-1921. I. 17. és
1921. IV. 12.-1921. IV. 14.
a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere 1920. XII. 16.-1921. II. 26. és
1921. IV. 12.-1921. IV. 14.
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. II. 16.
miniszterelnök 1939. II. 16.-1941. IV. 3.
megbízva a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával 1940. XII. 21.-1941. I. 27.
külügyminiszter 1941. I. 27.-1941. II. 4.
Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18.-Budapest, 1961. augusztus 3.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1936-1944. és 1945-1946.; református lelkész, hírlapíró; 1930-ban az FKGP egyik alapítója és ügyvezető alelnöke, 1943-tól ügyvezető elnöke, 1945-től országos pártvezére; 1948. aug.-tól 1956. máj. 1-ig házi őrizetben; 1958-ban 6 év börtönre ítélve, 1959-ben a büntetés végrehajtása felfüggesztve -
az Országos Gazdasági Tanács elnöke 1945. VIII. 21.-1945. XI. 15.
miniszterelnök 1945. XI. 15.-1946. II. 1.
e minőségében a Nemzeti Főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2.
köztársasági elnök 1946. II. 1.-1948. VIII. 3.
államminiszter 1956. X. 26.-1956. XI. 4.
Tisza István (1897-től) gróf (Pest, 1861. április 22.-Budapest, 1918. október 31.): nagybirtokos, jogász; 1903. jún.-ban és 1909. nov.-ben dezignált miniszterelnök; szkv. huszár százados, 1916. dec. 21-től c. őrnagy, 1917. jún. 15-től szkv. ezredes, huszárezredet vezényelt a harctéren; 1910-től az MTA tiszteleti tagja: katonaruhát viselő egyének agyonlőtték a lakásán -
miniszterelnök 1903. XI. 3.-1905. VI. 18.
belügyminiszter 1903. XI. 3.-1905. VI. 18.
a király személye körüli miniszter 1903. XI. 3.-1904. III. 3.
képviselőházi elnök 1912. V. 22.-1913. VI. 12.
miniszterelnök 1913. VI. 10.-1917. VI. 15.
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1913. VI. 10.-1913. VII. 21.
a minisztérium ügyeinek intézésével ideiglenesen megbízva 1914. VIII. 22.-1916. I. 16.
a király személye körüli miniszter 1915. I. 13.-1915. V. 29.
nádorhelyettes a koronázáson 1916. XII. 20.-1916. XII. 30.
Tisza Kálmán (Geszt, Bihar m., 1830. december 16.-Budapest, 1902.
március 23.): nagybirtokos; Teleki László unokaöccse és 1861-ben utódja a határozati párt élén, 1867-től a balközép alapító elnöke és pártvezére, 1875-től a Szabadelvű Párt alapító pártvezére; 1881-től az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja -
képviselőházi első alelnök 1861. IV. 17.-1861. VIII. 22.
belügyminiszter (ideiglenesen felmentve) 1875. III. 2.-1878. X. 11.
miniszterelnök 1875. X. 20.-1890. III. 13.
pénzügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5.
belügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11.
a király személye körüli miniszter 1879. VII. 11.-1879. IX. 25.
pénzügyminiszter 1887. II. 11.-1889. IV. 19.
első királyi biztos az ezredéves ünnepségeknél a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett
1896. VI. 5.-1896. VI. 8.
Wekerle Sándor (Mór, Fejér m., 1848. november 14.-Budapest, 1921. augusztus 26.): pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1885-től min. tanácsosi címmel; 1914-től az MTA igazgató, 1918-tól tiszteleti tagja -
pénzügyminisztériumi adminisztratív államtitkár 1887. II. 20.-1889. IV. 9.
pénzügyminiszter 1889. IV. 9.-1895. I. 15.
kereskedelemügyi miniszter 1892. V. 10.-1892. VII. 16.
miniszterelnök 1892. XI. 17.-1895. I. 14.
közigazgatási bírósági elnök 1896. XI. 30.- 1906. IV. 8.
miniszterelnök 1906. IV. 8.-1910. I. 17.
pénzügyminiszter 1906. IV. 8.-1910. I. 17.
honvédelmi miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 14.
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 23.
igazságügyminiszter 1909. IX. 23.- 1910. I. 17.
miniszterelnök 1917. VIII. 20.-1918. X. 30.
pénzügyminiszter 1917. IX. 16.-1918. II. 11.
földművelésügyi miniszter 1918. I. 25.-1918. II. 11.
belügyminiszter 1918. V. 8.-1918. X. 31.
az Országos Pénzügyi Tanács elnöke 1921. IV. 16.-1921. VIII. 26.
Wenckheim Béla báró (Pest, 1811. február 16.-Budapest, 1879. július 7.): megyei tisztviselő, 1841-től alispán; 1848-ban, 1860-1861. és 1865-1867. főispán, István nádor ideiglenes főudvarmestere; a király személye körüli minisztersége alatt a Szent István-rend kancellárja -
belügyminiszter 1867. II. 20.-1869. X. 21.
a király személye körüli miniszter 1871. V. 19.-1879. VII. 7.
miniszterelnök 1875. III. 2.-1875. X. 20.
belügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5.
mint miniszterelnök királyi biztos az országgyűlés berekesztésének foganatosítására
1875. V. 21.-1875. V. 24.

[Forrás: Bölöny József: Magyarország kormányai, 1848-1992., Budapest, 1992. 253-254., 259-260., 262, 267-269., 279-282., 286-287., 289-290., 292, 294-295., 298, 313, 315, 321, 323-324., 328, 339, 341, 343-344., 350-351., 353-354., 363, 384, 391-392., 395-399., 403-406., 417.]


  Vissza az oldal tetejére