1231. évi törvénycikkek

Előbeszéd * 

A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében.

András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya, mindörökké.

Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind másoknak is, Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása folytán, a kik olykor saját haragjukat akarták megbosszulni, olykor pedig gonosz emberek hamis tanácsaira hallgattak, igen sok dologban kisebbedést szenvedett, ezek a mi nemeseink felségünket és a mi elődeinknek, az ő királyaiknak felségét kéréseikkel és sürgetéssel zaklatták országunk újjáalakítása végett.

Mi tehát az ő kéréseiknek mindenben eleget kivánván tenni, ahogy tartozunk, különösen pedig mivel közöttünk és ő közöttük ezen okból már gyakrabban nem csekély elkeseredésre jutott a dolog, amit, hogy a királyi méltóság teljesebben megőriztessék, illik elkerülni - ez pedig senki más által nem történhetik jobban, mint általuk -, megengedjük mind nekik, mind országunk más jobbágyainak és servienseinek a szent király által engedett szabadságot és másokat is, melyek országunk állapotának rendezésére tartoznak, megerősítünk a következő módon.