1435. évi (II.) I. törvénycikk

az ország rendes biráiról és azok esküjéről

Ugyanis először, hogy minden aggályos gyanut, mely országunk birái és igazságszolgáltatói ellenében ezek kedvezése, gyülölsége miatt avagy bármi módon támadhatna, mindenkinek szivéből gyökeresen kiirtsunk és eltávolitsunk:

1. § Elhatároztuk, hogy nevezett országunk összes birái és igazságszolgáltatói együtt és egyenkint ugy az egyháziak, mint a világiak, a kiket tudniillik nádorrá, a királyi udvar birájává, királyi tárnokmesterré, királyi kanczellárrá vagy alkanczellárrá, a most nevezett birák itélőmestereivé vagy helyetteseivé, valamint az ő törvényszékük biráivá, az erdélyi részek vajdájává, székelyek ispánjává, Dalmát- és Horvátországok bánjává, Szlavonia bánjává, macsói bánná, ugyszintén bármely megye ispánjává és szolgabiráivá fognak megválasztani vagy megtenni; nemkülönben ezeknek birósági helyettesei, az ő helyökbe kirendeltek és a táblabirák e törvény- és igazságszolgáltatási tisztükbe és hivatalukba való beiktatásuk alkalmával, a jövendő örök időkben királyi felségünk vagy kirendeltjeink kezébe mindenkor az alább következő szavakba foglalt esküt kötelesek letenni, tudniillik ekképen:

2. § Én N. esküszöm az Istenre és az Isten szent anyjára, szüz Máriára, minden szentekre és Isten kiválasztottjaira, hogy minden előttem perlekedőnek, együtt és egyenkint, a személynek, tudniillik gazdagnak és szegénynek, megválogatása nélkül és minden kérést, jutalmat, kedvezést, szeretetet meg gyülölséget hátratéve és távoltartva, tehetségemhez képest igaz és való törvényt és igazságot fogok tenni, a mint tudniillik azt az Isten és az ő igazsága szerint megtenni kötelességemnek ismerendem. Isten engem ugy segéljen és a boldogságos szüz Mária és a mi Urunk Jézus Krisztusnak ez éltető keresztjele.


  Vissza az oldal tetejére