1435. évi (II.) IV. törvénycikk

miképen helyezzék vissza az ispánok az elfoglalt fekvő jószágokba azokat, a kiket ezektől megfosztottak

És mivel felségünk országlakosink gyakori panaszából, sőt a kézzelfogható tapasztalás tanuságából is megértette, hogy a hatalmasabb országlakók az alábbvalókat némely uj birtokfoglalókkal és hatalmaskodásokkal sokféleképen elnyomják és terhelik, azért a szokatlan dolgoknak és ujabb merényleteknek alkalmas eszközökkel utját akarván állani:

1. § Határoztuk és rendeltük, hogy ha bármikor és bárhol megesnék az, hogy valaki birtokokat és földeket ujabban elfoglal, erőszakosan zálogol, avagy dolgokat és javakat rabol el, erdőket vág ki, embereket öl, ver és sebesit meg, házakra és birtokokra tör, azokat pusztitja és más ezekhez hasonló nagyobb hatalmaskodásokat követ el.

2. § Akkor a sértettek, kárvallottak és jogtalanságot szenvedők, királyi panasz- és parancslevelünket kikérve menjenek és forduljanak annak a vármegyének az ispánjaihoz és szolgabiráihoz, a hol az ilyen dolgokat elkövették.

3. § A mely ispánok és szolgabirák, az illető megyének szokás szerint szolgálatára álló káptalan vagy convent bizonyságával a szomszédoktól, határosoktól és egy megyebeli nemesektől, miután őket az ilyen királyi leveleinkben kijelölendő bizonyos büntetés alatt kihirdetett gyülés módjára birói székükre egybehivták, a szentek ereklyéinek érintésével, Istennek tartozó hitükre és az irántunk és szent koronánk iránt megtartandó hűségre tett eskü alatt az efféle uj birtokfoglalásokra és hatalmaskodásokra nézve is a teljes valóságot puhatolják ki.

4. § Melynek kideritése és megállapitása után az elfoglalt birtokokat, az e részben nekik adott hatalomnál fogva adják vissza azoknak, a kiktől igaztalanul elvették s védjék és tartsák meg őket azoknak uralmában; az erőszakosan elvett egyéb dolgokat és zálogokat pedig minden hiány nélkül adják és szolgáltassák vissza.