1435. évi (II.) VII. törvénycikk

hogy a mérsékelt birságokat kiknek és mikor kell behajtaniok

Hogy pedig tisztjeinknek és emlitett ispánjainknak ne legyen alkalmuk országunknak az ő tisztségük és birói hatalmuk alatt álló nemeseit és lakosait a birságok kelletlen behajtásával terhelni, e részben követve országunk régi szokását, kijelentjük

1. § Hogy országunk régtől fogva megtartott szokása szerint birságokat vagy büntetéspénzeket egy világi biró se merjen beszedni máskor, mint gyülés idején, a melyet a nádor vagy más tart, a kit a királyi felség közönséges gyülések tartására az egyes vármegyékben kirendelt.

2. § Kivévén az alább irt eseteket, a melyekben birságokat a mondott közönséges gyülések idején kivül is törvényesen lehet behajtani.

Első eset

Először ugyanis az olyan jobbágyok erőszakos visszatartása és megkárositása miatt, a kik szabadságolásuk kérése, a törvényes földbér letétele és más adósságaik megfizetése után más birtokára akarnak költözni:

1. § A mikor is a vármegyei ispán és az ő szolgabirái (a kik nélkül ilyen ügyekben egyáltalán nem kell eljárnia) azoktól, a kiket ez esetben a törvény szerint bünösöknek találnak, haladék nélkül három márka birságot vagy büntetéspénzt vehetnek akkor és annyiszor, a mikor és a mennyiszer bünösöknek fogják őket találni.

2. § Meghagyván, hogy a visszatartott vagy megkárositott jobbágyot összes javaival, kárait is megtéritve, szabadon elmenni engedjék.

Második eset

Továbbá, ha valaki másnak a jobbágyát, a ki szabadságot se nem kért, se nem nyert, vagy kért ugyan, de nem nyert, tizenöt nappal az ilyen szabadságkérés előtt hatalmasul elvitte, az a jobbágynak ilyen erőszakos elviteleért három márka birságot fog fizetni.

1. § És a vármegye ispánja másik három márka birsággal arra kényszeritse, hogy a visszatartott és megkárositott jobbágyot a szolgabiró előtt adja vissza.

2. § Ha pedig valamely jobbágy, a nélkül, hogy szabadságot nyert volna, alattomosan másnak a birtokára szökött volna, és az, a kinek a birtokára ment, bár fel lett szólitva, őt visszaadni vonakodnék: akkor a vármegye ispánja az ilyent három márka birsággal tartozik és köteles az elszökött jobbágy visszaadására kényszeriteni.

Harmadik eset

Továbbá a széksértő fizessen huszonöt márka birságot.

Negyedik eset

Továbbá annak, a ki tolvajt, latrot vagy valamely nyilvános gonosztevőt fogott el és azt fogságából szándékosan elbocsátja, a vármegye ispánja részére a gonosztevő diját kell fizetnie.

Ötödik eset

Továbbá, ha a kamaranyereséget bárhol is, a kellő időben be nem fizetnék, akkor az ilyenek ellen a szolgabirák részéről adatni szokott birságlevél kiállitása után a vármegye ispánjának a szolgabiróval három márka birsággal kell a kamaranyereséget a nem fizető községen felvenni.

Hatodik eset

Nem külömben, mivel biztos tudással emlékezünk arra, hogy országunk dicséretes szokása szerint a mi felségünk is, ugy a mint ez elődeink alatt divatban és gyakorlatban volt, gyakran megparancsolta levélben, hogy az egyházi dézsmát az egyes falukon, a melyek azt (bizonyos és szokott időben megtartandó egyházi tilalom után) megfizetni vonakodnak a vármegyék ispánjai vagy azok helyettesei három-három márkával hajtsák fel:

1. § Azért jelen rendeletünk és határozatunk erejénél fogva megparancsoljuk annak a szokásnak hatályban maradását, felujitását és követését.

2. § Hogy az egyházi tilalomnak az egyes püspöki megyékben és községekben, az eddig szokásos időben történt elrendelése után a vármegyék ispánjai vagy alispánjai az egyes faluk által, melyek az ilyen egyházi tilalmat megátalkodva egy hónapon keresztül eltürvén, a dézsmát megfizetni vonakodtak vagy elhanyagolták, ezt a dézsmát az egy hónap elteltével, a tizedszedők megkeresésére, a maguk részére behajtandó három-három márka birsággal azonnal, haladéktalanul és hiány nélkül fizettessék meg azok részére, a kiknek részére azokat fizetni kell.

Hetedik eset

Továbbá, ha valamely vármegye nemeseit királyi levél erejénél fogva a királyi levélben kitett három márka büntetése alatt bármikor is kihirdetett gyülésbe hivják egybe, mindazoktól, a kik arra a gyülésre el nem jönnek (hacsak betegség, öreg kor, özvegység, árvaság, vagy vagyoni tehetetlenségük miatt nem maradtak el, vagy sürgős ügyeikkel helyesen ki nem menthetnék magukat), a vármegye ispánja és a szolgabiró a mondott levelünkben kitett három márkát haladéktalanul behajthatja.

Nyolczadik eset

Továbbá a nádor és országbiró, valamint a többi rendes birák, az egyháziak ép ugy mint a világiak, kötelesek az előttük forgó ügyekben összegyült birságokból mindjárt az ügyeknek befejezte és végitélettel való eldöntése után első sorban az ellenfelet saját részére nézve kielégiteni; és szabadságukban áll az ő birói jutalékukba eső részt behajtani.


  Vissza az oldal tetejére