1471. évi XXVIII. törvénycikk

Mátyás király rövid pere gyilkosság esetében

Továbbá, hogy mindazokat, a kik országunk előkelőbb vagy alábbvaló nemeseit akár maguk meggyilkolták, akár mások által meggyilkoltatták, rövid perbehivással kell elénkbe idézni, az alább irt rend szerint.

1. § Hogy tudniillik a felperes, a ki tőlünk a perbehivó levelet kivette, a káptalan vagy convent emberével és a miénkkel annak ellenében, a ki ellen ezt a perbehivó levelet kivetve, ne járhasson el; hanem ezt a levelet előbb valamelyik napon, a mikor az a vármegye, hol ennek történnie kell, birói széket tart, magán a szék helyén, szokott módon nyilvánosan mutassa be e vármegye kölcsönösen egybegyült nemeseinek.

2. § Ezektől is kérjen egy nemest, és a perbehivás ennek jelenlétében menjen végbe.

3. § És a perbehivás megtörténtével vegye ki a maga részére a káptalannak vagy conventnek erről szóló levelét.

4. § Az alperes pedig köteles mi előttünk ott, a hol épen akkor, Isten vezetése alatt, Magyarországunkban tartózkodnánk, a perbehivás napjától számitott huszonötödik napon belül megjelenni, hogy az értesités mellett történt idézés sora szerint és ennek erejénél fogva törvényt és igazságot kapjon.

5. § Ugy mindazonáltal, hogy az alperes a maga ártatlanságát esküvel soha sem, hanem közös tanuvallatás vagy páros bajvivással tisztázza.

6. § Végre, ha az alperest gyilkosság miatt elmarasztalnák, ne birtokát vagy birtokait és birtokrészeit veszitse, hanem saját fejének halálra itélésével bünhődjék és a felperes akaratán kivül semmi fejváltságnak se lehessen helye.

7. § Ha pedig az alperest a törvény mondott rendje szerint igaztalanul és oknélkül fogják perbe és ártatlanságát közös tanuvallatás utján vagy páros bajvivással tisztázná, akkor a felperes méltatlan zaklatása miatt az ilyen alperes ellenében feje váltságán maradjon és e fejváltságra nézve a biró az alperesnek ama felperes birtokjogaiból adjon elégtételt, a mely alkalomból semmi birói rész se járjon ki.


  Vissza az oldal tetejére