1486. évi XXVIII. törvénycikk

a főpapok és egyházi személyek, kik világi nemesek ellen pert inditanak, a per függőben léte alatt, egyházi tilalmat nem bocsáthatnak ki. És hogy őket a világiak ellenében ugyanazon büntetésben kell elmarasztalni, a melylyel ők a világiakat maguk ellenében saját pereikben kivánják sujtatni

Továbbá, mivel a főpapok és egyéb egyházi férfiak meg nemesek közt néha perek és viszálykodások szoktak támadni és az egyik fél a másik felet minden úton, módon és mindenféle fortélylyal terhelni törekszik:

1. § Azért, az országlakosok nyugalmasabb állapota és java érdekében, nehogy tudniillik ebben az esetben az egyik félnek a másik felett valami hatalma legyen, határoztuk: hogy, ha a főpapok és más egyháziak a nemesek ellen bármely biró előtt pert inditottak, a per függőben léte alatt, a királyi felség határozott tudomása nélkül a miatt a dolog, vagy ügy miatt, mely körül a per forog, ezeket nem kell egyházi tilalom alá vetni vagy ellenükben egyházi átkot tartalmazó itéletet hozni, nehogy úgy tünjék fel, mintha ezt inkább indulatosságból, semmint igazságszeretetből hozták volna.

2. § És ha a főpapokat vagy más egyháziakat valamely biró előtt elmarasztalnák, legott ugyanazokba a birságokba essenek, a melyekkel ellenfeleiket akarták sujtani.