Továbbá, mivel az urak tisztei és szolgái, az urokba vetett elbizakodottságuknál fogva, a többieknek igen sok kárt, jogtalanságot, alkalmatlanságot s akadályt szoktak okozni, azért, hogy a vakmerőségüket és szemtelenségüket megfékezzük és egyszersmind, hogy uraik is óvatosabbakká legyenek, végeztük és határoztuk:
1. § Hogy ha a nemesek és birtokosok, kik uraiktól várakat vagy tisztséget birnak, ezekből gonosz dolgokat visznek véghez: azok urai kötelesek legyenek annak az ispánnak megkeresésére, a ki alatt állanak, a valóság előzetes kideritése után, a sérelmeseknek igazságot szolgáltatni és elégtételt, adni s minden véghez vitt rosszat helyrehozni.
2. § Ha pedig az efféle gonoszságok elkövetői nincsenek valamely tisztségben, ha nem uraiktól csak zsoldot kapnak s saját házaikban maradnak vagy másképen szolgálnak uraiknak és igy követnének el ilyen gonosztetteket, ők magok tartozzanak az ispán előtt megjelenni, törvényt állni és magukat tisztázni.
3. § Ebben az esetben azonban nem kell s nem is szabad az ő uraiknak az ő dolgukba elegyedni és őket megvédeni, hanem kötelesek őket az emlitett ispánhoz elbocsátani.
4. § Azok pedig, a kik másképen mernének cselekedni, legott annak a szolgának kétszeres diján maradjanak és az ispán mindamellett köteles azt a szolgát elfogni és annak részéről a sérelmesnek kellő igazságot szolgáltatni.
5. § Az ilyen uraknak pedig álljon jogukban és hatalmukban, szolgáikat, a kik tudniillik másokat megkárositanak vagy valamely gonosztettet követnek el, vagy akár sáfáraikat, a kik a reájok bizott javakat hűtlenül kezelik, vagy helyes számadástétel nélkül megszöknek; tekintet nélkül nemesi kiváltságukra és mentességükre, bárhol szabadon elfogni és elégtételadásra szoritani.
6. § Ha azonban a szolgát valaki elfogná és ez panaszolkodik, hogy igazságtalanul fogták el, az ügyet az ur ellenében történt perbehivás után az első nyolczados törvényszéken meg kell vizsgálni és a fogságba ejtettnek az ő ura részeről igazságot kell szolgáltatni.
