1486. évi XXXV. törvénycikk

az ispánok a vámhelyeket vizsgálják meg s a királynak mindegyikről tegyenek jelentést

Továbbá a vám- és révpénzek behajtására nézve rendeltük: hogy mindenik vármegyének az ispánja köteles legyen az egész év alatt, tudniillik urunk körülmetélésének jövő ünnepeig az illető megyének bizonyos számu és előkelőbb nemeseivel a királyi felségnek hiven megjelenteni, hogy hány vámhely van abban a megyében és vajon a vámot hidakért vagy töltésekért, avagy szárazföldön vagy másképen szedik-e, és azt is, vajjon hány ölesek azok a hidak és töltések, hogy ő felsége ennek alapján a főpap urakkal és bárókkal meghatározhassa és meg is határozza, kinek mennyit szabad az utasoktól vám fejében követelni.

1. § Ha pedig némelyek ezután nem átalnák, e meghatározáson tul, többet kicsikarni az e rendelésnek ellenszegülni, az ispán tartozzék ezt a választott nemesekkel helyreigazitani és a sérelmeseknek ugy a behajtott összegre, mint a költségre nézve is eleget tenni.

2. § Ha pedig javithatatlanok lennének, tiltsa meg nekik az ispán, hogy a mig a királyi felség meg nem kegyelmez, addig ott vámot szedni ne merészeljenek; és ezenfelül ügyeljen arra, hogy földjükön azon a helyen mindenki szabadon is minden vámfizetés nélkül kelhessen át.

3. § És az ilyen átkelőket pedig az ispán a törvény ez áthágóival szemben megvédeni tartozik.

4. § Ha pedig valamely ispánnak magának lennének vámhelyei abban a megyében, a melyben tisztet visel, annak az ispánnak a vámhelyeit két más szomszédos vármegye ispánjai tartoznak megvizsgálni és azoknak állapotát, környülállását és minőségét, a mondottakhoz képest, a királyi felségnek bejelenteni.