1486. évi XL. törvénycikk

a dézsma összeirásában és behajtásában az 1464. évi decretumban megszabott módot kell követni

Továbbá, ámbár a dézsmafizetésre nézve, tudniillik, hogy milyen módon és milyen rendben kellessék azt fizetni attól az időtől fogva, hogy a királyi felség, Isten rendeléséből a királyi méltóság polczára jutott minden országgyülésen, minden összejövetel alkalmával és általában az országlakosok minden gyülésében mindenkor tanácskoztunk és e részben igen sok törvény is készült; mindamellett annak olyan utját-módját még meg nem kaptuk, hogy a felek megelégedjenek és a panaszok megszünjenek;

1. § És ámbár épen ezért a jelen országgyülésen is, mind a királyi felség, mind az országlakosok sokat és hosszasan gondolkoztak e fölött; mégis jobb és megfelelőbb utat-módot nem tudnak kapni annál, a mely a királyi felség koronázásának idején lett kitalálva:

2. § Ebből az okból határoztuk és végeztük, hogy az ezután jövendő örök időkben a dézsmákat az emlitett koronázás idején tett rendelkezéshez képest kell fizetni és beszedni.

3. § Ezt mindazonáltal hozzátéve, hogy valahányszor azokat a dézsmálók valamely vármegyében be akarják szedni, kötelesek legyenek a püspök vagy káptalan költségére azok közül a nemesek közül, kiket a királyi felség majd minden megyében ki fog választani, egyet vagy kettőt magukkal vinni, a kik mindenek fölött arra ügyeljenek, hogy a dézsmákat mindenütt igazságosan és jó móddal fizessék.

4. § Továbbá, hogy a dézsmálóknak igazságtalan és fölösleges dézsmák kivetését meg ne engedjék.

5. § És ha e dézsmálók nem fognak nekik engedelmeskedni, kötelesek legyenek ezt a püspöknek vagy káptalannak megirni és őtet erről értesiteni.

6. § És ha ez nem gondol vele s a dolgot el nem igazitja; a királyi felségnek kell jelentést tenniök, a kinek kegyelménél és kegyességénél fogva, az országlakosok üdvös hasznára és nyugalmára, magára kell vennie azt a terhet, hogy ugy a püspök vagy káptalan, mint a dézsmálók részéről is, olyan, igazságot tegyen, a melylyel a vármegye jól és méltán megelégedhessék. Időközben azonban a dézsmaszedésnek szünetelnie kell és ennek alkalmából a püspöknek nem szabad egyházi tilalmat kibocsátania.


  Vissza az oldal tetejére