1486. évi XLVI. törvénycikk

hogy a király sulyos és felette nagy panaszra senki fekvő jószágait sem foglalhatja el és a főpapurak meg bárók tanácsa nélkül hütlenség vétkében senkit sem marasztalhat el

Továbbá, hogy a királyi felség egyszerü panaszra, bármily sulyos és nagy legyen is az, az országlakosok fekvő jószágait ne foglaltassa el.

1. § Hanem a panasz meghallgatása után irjon az ispánnak és az illető vármegye megválasztott nemeseinek és parancsolja meg nekik, hogy a panaszról tudomást szerezzenek és arról a király felségnek hű jelentést tegyenek.

2. § Ez pedig azoknak tanusága alapján fontolja meg, ismerje föl és határozza el, mit kellessék azokkal tenni? És hogy vajjon javaik elfoglalásával lakoljanak-e vagy más büntetést érdemelnek?

3. § Továbbá, hogy a királyi felségnek a bárók és főpapok tanácsa nélkül, senkit sem kell az országlakosok közül hütlenség vétkében vagy bünében elmarasztalnia.


  Vissza az oldal tetejére