1486. évi LXXV. törvénycikk

a káptalanban vagy conventben letett pénzektől mit kell venni és a hiteles bizonyságoknak a végrehajtás alkalmából tett utjokért és munkájokért mit kell napjára fizetni?

Továbbá azokból a pénzekből, melyeket a káptalanok vagy conventek avagy azok bizonyságai előtt szoktak fizetni, a káptalannak vagy conventnek nem szabad tized- vagy kilenczedrészt venni, hanemha akkor, a midőn a pénzeket a felek egyenetlensége miatt azok sekrestyéiben vagy letéthelyeikben helyeztek el, mert ezekből törvény szerint tized- és kilenczed részt vehetnek, de annak a félnek a rovására, a ki ennek a pénznek a letétbe helyezésére okot szolgáltatott.

1. § Azoknak a személyeknek pedig, kiket a káptalanok vagy konventek bizonyságul kiküldenek, minden egyes napra, melyet uton töltenek, tizenkét dénár jár, akár saját lovaikon utaznak, akár az ügyfelek lovain viszik őket.

2. § És azok, a kik a végrehajtásra kiviszik, kötelesek őket mindenkor lovaikkal és cselédjeikkel együtt mind hazulról elvinni, mind ismét haza hozni.