1486. évi LXXVIII. törvénycikk

hogy az abban foglaltakat soha sem kell megváltoztatni

Végre határoztuk: hogy a királyi felség a fentebb megirt rendelkezést minden czikkelyében, záradékában, fejezetében és pontjában mindenki által sértetlenül megtartassa.

1. § Annak áthágóit pedig ugy javitsa, fenyitse és büntesse meg, hogy valamint az országlakók ezt a rendelkezést mindnyájunknak egyenlő és egyetértő megegyezésével, akaratával s tanácsával és érett megfontolással tették: ugy ő felségének is mindnyájan méltó hálát adhassanak.

2. § A mely czikkelyeket vagy fejezeteket Mi, fentnevezett Mátyás király a fentemlitett főpap urakkal, bárókkal, előkelőkkel és többi választott nemesekkel, a kik tudniillik ez egész ország képviseletében a jelen közönséges országgyülésen velünk együtt vannak, előzetesen megtartott komoly tanácskozás után, ugyanazon főpap urak, bárók, előkelők és az egész ország tanácsából, és akaratából hozzájárulásával, egész tartalmukra nézve, ez országnak örök időkre megtartandó és fenmaradandó decretuma, statutuma és törvénye meg irott joga gyanánt szentesitünk, megállapitunk, helyeselünk, jóváhagyunk és megerősitünk; egyszersmind azok tiszteletben tartására összes királyi utódainkat valamint ezt az egész országot akképen kötelezzük, hogy azokon soha, semmi időben, tudniillik sem uj királyok választásakor vagy koronázásakor, sem pedig országgyüléseken vagy az országlakosaik közönséges avagy részleges gyüléseiben bármit változtatni, vagy másitani szabad ne legyen, hanem azokat minden záradékukban és pontjukban változatlanul és sértetlenül meg kell tartani.

3. § A minek örök emlékezetére és erejére a jelen iratba följegyzett és beiktatott czikkelyeket ugyanazon főpap urak, bárók és nemesek meg az egész ország akaratából és tanácsából titkos pecsétünknek, melylyel mint Magyarország királya élünk, ráillesztésével megerősittettük.

4. § Kelt Budán a tisztelendő atyának Krisztusban, János urnak a váradi egyház püspökének, udvarunk titkos kanczellárjának és kedvelt hivünknek kezével, az Úrnak ezernégyszáz nyolczvanhatodik esztendejében, szent Pál apostol fordulásának ünnepén, magyarországi stb. uralkodásunknak huszonkilenczedik, a csehországinak pedig tizenhetedik évében.

5. § Jelen lévén a tisztelendő atyák és urak Krisztusban: Geréb László, megválasztott és megerősitett gyulafehérvári, erdélyi püspök, a szentszék követe; az esztergomi érseki szék üresedésben levén; Péter, kalocsai érsek; Gábor bibornok, egri; az emlitett János, váradi; Ozwald, zágrábi; Zsigmond, pécsi; Urbán megválasztott és megerősitett győri püspök, a mi főkincstárnokunk; Albert, veszprémi; János, csanádi; Miklós, váczi; György barát, nyitrai; János, szerémi és Mátyás megválasztott boszniai püspökök, kik az Isten egyházait szerencsésen kormányozzák.

6. § Továbbá tekintetes és nagyságos Zápolya Imre a szepesi kerületnek örökös ispánja és nevezett Magyarországunk nádora, Báthori István ispán országbiránk és erdélyi vajda; Geréb Mátyás, Dalmát-Horvát- és Szlavonországaink bánja, Pakos László királyi tárnokmesterünk; Szokoli András és Haraszthi Ferencz szerémi bánok, Vilmos, Zagória ispánja, főasztalnok, Thuróczi György, főpohárnok, Guthi Ország László, főlovászmesterünk; Kinizsi Pál temesi és Lindvai Bánffy Miklós, pozsonyi ispánok, és mások igen sokan, kik országunk ispánságait és tisztségeit viselik.