1492. évi LVI. törvénycikk

a nagyobb hatalmaskodási ügyekben való eljárás módja

A nagyobb peres ügyekben pedig, a melyeket tudniillik a nemesek házainak igaz ok nélkül való megrohanása, birtokaiknak és ezek tartozékainak elfoglalása, a nemeseknek igaz ok nélkül való letartóztatása, a nemeseknek megverése, megsebesitése és megölése miatt a biró ekképen tartozik eljárni:

1. § Hogy ha a felperes a fentebb megirt módon és renddel a maga részéről tanuvallatást mutat föl, a dolognak bővebb igazolása végett azt a peres ügyet, ha a peres felek úgy akarják, közös tanuvallatásra bocsássa.

2. § Ha pedig az alperes a tanuvallatást elfogadni vonakodnék, akkor az országnak e részben eddig megtartott szokása szerint, a felperes keresetének nagyobb igazolása végett, az ellenfél fejére esküdjék.

3. § De csak akkor, ha az ellenfélnek vagyis az alperesnek, abban a vármegyében, a hol a vétségeket elkövették, saját személyes és állandó ottlakása van.

4. § Ha pedig az ilyen alperesnek személyes lakása az ország más vidékén vagy részében van és az ilyen vétségeket az ő távollétében követték el és vitték véghez, akkor a tanuvallatási levelek tartalmához képest ártatlansága felől esküvel tisztázza magát.

5. § Végre, azt kivánván az ország törvénye: az ő cselédei és jobbágyai részéről a jelen czikkely erejénél fogva törvényt és igazságot tegyen.


  Vissza az oldal tetejére