1492. évi LXX. törvénycikk

azoknak a büntetése, a kik az ország rendes biráit rossz hirbe hozzák, megsebesitik vagy megölik

Elő szokott néha fordulni, hogy a per- és jogvesztesek biráikat rágalmazzák, rossz hirbe hozzák és igazságtalanul gyalázzák, mintha ezek nem szolgáltattak volna nekik igazságot, a kiknek igazságtalan és kárhozatos kiabálása miatt többnyire igen sok botrány és másféle bajok támadnak:

1. § Azért, hogy ezek nyelvére féket rakjunk, mindnyájunk közös szavazatával végeztük, hogy egyáltalán senki se merészelje a törvényszék rendes biráit vagy azok itélőmestereit és ülnökeit becsmérelni vagy igazságtalanul ócsárolni.

2. § A kik pedig azt hiszik, hogy részükre igazságtalan itéletet hoztak, azoknak tőlük és biróságuktól illedelemmel, becsütettel és tisztelettel, vagy a királyi felséghez, vagy a nádorhoz, vagy országbiróhoz, avagy a nádornak és országbirónak helyetteseihez kell fellebbezniök.

3. § Hogyha némelyek a mondottakat megtenni nem átalnák és nyelvüket meg nem fékeznék, és azt a becstelenséget, melylyel a rendes birákat, itélőmestereket és ülnököket vagy ezek valamelyikét illették, be nem bizonyithatnak, akkor a jelen törvény erejénél fogva épen abban a büntetésben marasztalják el őket, a melyben az ország rendes biráit, az itélőmestereket és ülnököket avagy ezek valamelyikét kell vala elmarasztalni, ha ez ellenük fokozottakat be lehetne bizonyitani.

4. § A kik pedig az ország rendes biráit vagy ezek helyetteseit, tudniillik az alnádort, alországbirót, albánt, itélőmestereket vagy az országna más rendes biráit, bármely okból megvernék, megölnék, halállal vagy veréssel fenyegetnek, avagy elfognák vagy személyeikben bármiképen megbántanák, azokat ennek törvényes bebizonyitása után örök hütlenség vétkében és ennek büntetésében kell elmarasztalni.


  Vissza az oldal tetejére