1495. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galliczia, Lodomeria, Kunország és Bulgária királya, és Szilézia s Luxemburg herczege, nemkülönben Lausitz és Morvaország őrgrófja.

1. § Adjuk emlékezetre jelen levelünk rendén, jelentvén mindeneknek, a kiket illet: Hogy, miután mondott Magyarországunk összes főpap és báró urainak, előkelőinek és nemeseinek közönséges vagy országgyülésében, melyet nekik az Úrnak közelebb mult ezernégyszáz kilenczvenkettedik évében gyertyaszentelő boldogasszony ünnepére hirdettünk s velük megtartottunk, országunk e főpap és báró urainak, előkelőinek és nemeseinek tanácsából, mondott országunk javára és hasznára némely határozatokat vagy végzéseket hoztunk és állapitottunk meg és azokat, azonban mint akkoron még teljesen be nem fejezetteket és be nem végzetteket, kiváltságlevelünkbe iratván és foglaltatván, nevezett országunk főpap és báró urainak, előkelőinek és nemeseinek ki- és átadtuk, egyszersmind megigértük, hogy a legközelebb tartandó országgyülésen akarjuk ama határozataink minden hiányát pótolni s a hozzájok adandókat hozzájok adni;

2. § Végre az emlitett főpap és báró urak, valamint a megnevezett országunk minden egyes vármegyéjéből megválasztott összes nemesek a jelen közönséges vagy országgyülésen, melyet ez országunk sürgős szükségei miatt szent György vértanu ünnepének tizenötöd napjára hirdettünk, felségünk szine elé járulván, elénkbe juttatták és terjesztették előbb érintett kiváltságlevelünket, mely, mint emlitettük, feljebb jelzett határozatainkat és végzéseinket szószerint tartalmazza; ugyszintén némely czikkelyeket, a melyeket mondott határozataink pótlására és kiegészitésére hasonlóképen határozatok és végzések gyanánt ujonnan alkottak és szerkesztettek az alább következendő tartalommal.

3. § Alázatos kéréssel esedezvén felségünk előtt, hogy ama kiváltságlevelünket, és az abban foglalt határozatainkat meg végzéseinket azokkal az emlitett czikkelyekkel együtt, melyeket, mint emlitettük, mondott határozataink pótlására és kiegészitésére ujonnan alkottak és szerkesztettek, elfogadni, jóváhagyni, és helyeselni és szóról-szóra jelen kiváltságlevelünkbe iktatni, átiratni és átvezettetni és királyi hatalmunkkal részükre megujitván, mondott Magyarországunk közjavára, hasznára és nyugalmára, örök időkre tartandók és erőben maradandók gyanánt állandósitani és megerősiteni s megerősitve megtartani és megtartatni méltóztassunk.

4. § E kiváltságlevelünk pedig, mely, mint imént mondottuk, fentebb érintett határozatainkat és végzéseinket tartalmazza és foglalja magában, ekképen hangzik:

„Mi Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya, adjuk tudtára jelen levelünk rendén mindeneknek, a kiket illet, hogy midőn a fenséges fejedelemnek, néhai Mátyás király urnak, a mi boldog emlékü elődünknek halála után stb.” * 

Azok az ujonnan szerkesztett czikkelyek pedig, melyek, mint mondottuk fentebb emlitett határozataink és végezéseink kiegészitését és pótlását foglalják magunkban, ilyen renddel következnek: