1495. évi III. törvénycikk

milyen módon kell valakit az országgyűlésen hütlenség vagy felségsértés bünében elmarasztalni

A hütlenek elmarasztalásáról szóló tizenharmadik czikkelyhez ezt adtuk:

1. § Hogyha a királyi felség valamely országlakosát hütlenség vétkében akarja elmarasztalni, akkor az összes főpap, báró uraknak és a többi országlakosoknak egy bizonyos határnapra közönséges vagy országgyülést rendeljen, a melyre a királyi felség parancslevelével, valamely káptalannak vagy conventnek szóló kézbesitőlevél mellett azt is személyesen és nem ügyvéd utján, perbe kell hivni, a kit hütlenségi vétkekkel vádolnak.

2. § A ki ha eljő és magát tisztázhatja, jól van; különben, ha nem jön el, vagy ha eljön és magát nem tisztázhatja, a hütlenség vétkében vagy bünében el kell őt marasztalni.

3. § És az ilyeneknek a király felség se szabad menedéklevelet se perujitást ne adjon.

4. § Ha pedig az ország rendes birái valakit gonosztettei miatt itéletileg hütlenség vétkében marasztalnak el: a rendes biráknak ez az itélete maradjon erőben és hatályban.


  Vissza az oldal tetejére