A meggyilkolt emberekért fizetendő vámpénzről szóló huszonkilenczedik czikkelyhez, a hol az áll, hogy a főesperesek, esperesek és plébánosok, meg ezek helyettesei közül, javadalmának elveszitése alatt, senki se merje a meggyilkoltak eltemetéseért azt az ezüstmárkát követelni, a mely abban a czikkelyben emlitve van, ezt adtuk hozzá:
1. § A kik ellenkezőt cselekszenek, azoknak javait a királyi felség, bárkinek akarja, szabadon adományozhassa.
