1495. évi XVIII. törvénycikk

azoknak a büntetése, a kik a szökevény jobbágyokat befogadják s nem akarják visszaadni

Ezenkivül, ugyanazon czikkely *  végén a szökevény jobbágyok vagy parasztok is emlitve vannak és azok befogadói ellen semmi büntetés sincs megállapitva.

1. § Azért tehát rendeltük: hogy ha a paraszt a büntény elkövetése után valakinek a fekvő jószágaira szökik: akkor vagy az ispán, avagy alispán vagy a szolgabirák kérjék ki azt a parasztot attól, a ki befogadta; és ha nem akarná kiadni, álljon hatalmukban, rajta a biró és felperes közt egyenlően megosztandó huszonöt gira büntetést fölvenni.

2. § Ha pedig az ispán merné az ilyen gonosztevőket és szökevényeket a maga jószágaira befogadni és a sértett fél megkeresésére nem akarná kiadni: akkor, ebben az esetben, azt a huszonöt gira büntetést, a nemesek közönsége a szolgabirákkal hajthassa be annak, javaiból s azt hasonlóképen a szolgabirák és a sértett fél között egyenlően kell megosztani.

3. § Vagy ha ezt megtenni bajosnak találná, akkor azt az ispánt, az érintett okból törvényesen perbe kell hivni az ország rendes birái elébe s ezek szolgáltassanak az ő részéről törvényt és igazságot.

4. § Ha pedig a nemesek közönsége és a szolgabirák amaz ispán részéről itéletet hoznának és itéletükkel a felek valamelyike nem akarna megelégedni, akkor az ilyen ügyeket, a fél felebbezésére a királyi curiába, tudniillik az ország rendes birái elébe kell felküldeni.


  Vissza az oldal tetejére