1495. évi XXV. törvénycikk

az országgyülésről vagy az országlakosok egybegyülekezéséről. És miképen kell ugy a királynak, mint tanácsosainak, és a többi báróknak, meg másoknak az országgyülésen viselkedniök

Minthogy az országlakosok egybegyüléséről készült száznyolczadik czikkelyben nincs szó arról s nem világlik ki belőle, hogy milyen módot és rendet kellessék tartani a királyi felség és a főpap s báró urak s ő felsége tanácsosai, meg az országgyülésre sereglő többi országlakosok között;

1. § Sőt, a midőn a főpap és báró urak, meg ő felségének tanácsosai egybegyülnek, jobbadán csupa beszélgetéssel töltik el az egész napot is minden megállapodás nélkül válnak el egymástól,

2. § A minél fogva megtörténik, hogy az országgyülés az ők és a többi országlakosoknak és nem csekély költségére olyan hosszura nyulik, hogy a csekélyebb módu és szegény nemesek, magukat elunván eltávozni, vagy pedig haszontalanul és fölöslegesen költekezni s ekként a költségekben szerfölött kimerülve, végre saját kárukkal hazatérni kénytelenek:

3. § Ezért, hogy ezután minden ebből eredhető alkalmatlanságot eltávoztassunk, határoztuk, hogy jövőre midőn ő felsége valamely országgyülést találna hirdetni vagy más tanácskozásokat találna tartani, ő felsége miután előbb a főpap és báró urakat meg többi tanácsosait egybehitta s mindenki részére az ő tisztének, méltóságának és állásának megfelelően, a hová ő felsége akarja tisztességes helyet jelölt ki, naponkint minden egyéb tanácskozás mellőzésével, mindenek előtt azokat az ügyeket s körülményeket s az ő meg az ország ama szükségleteit terjeszsze e főpap és báró urak s ő felsége tanácsosai elébe, a melyek végett az országgyülés megtartását elrendelte.

4. § S ők is, miután azokat megértették, minden magándolguk és ügyük abbanhagyásával, egyedül csak az elébük terjesztett ügyekről tanácskozzanak, határozzanak és végezzenek csendesen, mérséklettel és komolysággal.

5. § Ha pedig köztük valami nézeteltérés keletkeznék, akkor ő felsége főajtónállómestere (a kinek az ily ügyek tárgyalása végett velük együtt jelen kell lennie), csendet parancsolván, mindenkinek szavazatát egyenkint kérje ki, hogy legalább igy, az egyesek szavazatának - bevétele után, a józanabb rész véleménye alapján jussanak egyességre és egyetértésre és ekképen egész gondosságuk, igyekezetük és tapintatuk kifejtése mellett ő felsége az országgyülést mentül előbb befejezze és az időnkint felmerült ügyek annál könnyebben elintézést nyerjenek.

6. § A mikor pedig ő felsége valamely országgyűlést akar elrendelni, méltóztassék annak az országgyülésnek a határidejét egy egész hónappal előbb a főpap és báró uraknak meg a többi országlakosoknak az ő levelei utján tudtokra adni.