1495. évi XXXVI. törvénycikk

a végváraknak két várnagyuk legyen, a kik közül az egyik, főbenjáró büntetés alatt, a várból soha se távozzék

Minthogy a törökökkel határos végvárakat, melyeknek fentartása tudvalevőleg igen nagy ügyeletet és gondoskodást tesz szükségessé, mindenkor két személynek szokták tisztségül adni, a mint ez gyakran történt;

1. § Azért rendeltük, hogy ennekutána az ilyen végvárak és erősségek soha se maradjanak magukra, a nélkül, hogy az illető várakban és erősségekben az idő szerint alkalmazott tiszteknek egyike jelen lenne.

2. § Hanem egyiküknek, azok megőrzése végett, főbenjáró büntetés alatt, mindenkor személyesen ott kell maradnia.