1495. évi XXXVIII. törvénycikk

miképen járjanak el a püspökök dézsmálói az asztagok megvizsgálásában

A dézsmakirovók az asztagok megvizsgálásában ezt a módot kövessék:

1. § Hogy a dézsmálóknak meg kell elégedniök a dézsma fizetésre kötelezett parasztok esküjével, melyet azok ama helyek biráinak és elöljáróinak jelenlétében tesznek le, a hol a dézsmákat kiróják; vagy, ha nem akarnának megelégedni, akkor az ilyen helyek biráinak vagy elöljáróinak szabadságukban álljon azoknak asztagjait (azonban mérséklettel, és nem olyan esős időben, a miből a parasztokat valami kár érhetné) megvizsgálni.

2. § S ha a dézsmálók azokban többet kapnának, mint a mennyit a paraszt mondott, a fölösleget vigyék el, és ezenfelül hagyják meg neki az igaz dézsma megfizetését.

3. § Mielőtt azonban az asztagot megvizsgáltatnák, tartozzanak mindenekelőtt az illető hely biráinak vagy elöljáróinak kezéhez egy forintot adni, hogy ha az derülne ki, hogy a dézsmálók azt az asztagot igaztalanul forgattatták föl és vizsgálták meg, azok a birák és elüljárok ezt az egy forintot a paraszt kezéhez szolgáltatni legyenek kötelesek.