Hogy a királyi felség a most közvetlenül egymásután következő jövő négy év tartama alatt az összes országlakósok, tudniillik úgy a főpapok, mint a bárók és a többi nemesek és birtokos emberek részére évenkint hirdessen és tartson szent György vértanu napján a Rákos-mezején közönséges gyülést.
1. § Az ilyen módon tartandó gyülést pedig tizenöt nap alatt be kell fejezni.
2. § Ennek a négy évnek elteltével pedig, az ezután mindenkor következő jövő időkben azt a közönséges gyülést minden harmadik évben kell az emlitett módon megtartani.
3. § A mely főpap és báró úr vagy más országlakos pedig a gyűlés első napjára eljönni és tizenöt napon át ott maradni nem akarna, az olyan, ha főpap vagy báró, nyolczszáz aranyforintot tevő kétszáz nehéz girán, ha pedig előkelő, közép rendü vagy alább való nemes, akkor négyszáz aranyforintot tevő száz girán maradjon, melyeket a királyi felség elengedhetetlenül hajtson be.
4. § Kivéve a királyi felség, valamint a főpap és a báró urak, meg a többi országlakosok tiszteit, nemkülönben azokat, a kik végvidéki várakat őriznek, vagy az országon kivül a király és ország vagy uraik követségeiben vannak szükségképen elfoglalva.
5. § Továbbá a betegeket vakokat, sántákat és nagyon szegényeket, a kik semmiképen sem jöhetnének.
6. § S azokat is, kik ez országon kivül utazásokkal tesznek szükségképen elfoglalva.
7. § Ugy mindazonáltal, hogy ha két vagy több fivér osztatlan állapotban volna, avagy az apának egy vagy több fia volna, a kikkel meg nem osztozott; akkor elég, ha maguk közül egyet küldenek az országgyülésre.
8. § De ha egymásközt kölcsönösen megosztoztak, fejenkint legyenek kötelesek oda menni.
9. § Az egy telkes nemeseknek pedig tiz közül egyet kell küldeniök.
10. § Ha pedig a vármegyei ispánok vagy ezek helyettesei valamely titkos egyezkedésnél fogva, tudniillik pénzzel vagy ajándékkal kecsegtetve valakinek megengednék, hogy otthon maradjon: őket is ugyancsak száz girában kell elmarasztatni.
