1498. évi LXIII. törvénycikk

a peres ügyeket csak felebbezés utján és nem panaszképen kell az apostoli szék elébe vinni

Mivel kétségtelen, hogy ez az ország a római szentegyháznak, a hajdani kosztniczi zsinaton jelen volt püspök, presbyter és diakon bibornokai engedélyével azt a kiváltságot élvezi,

1. § Hogy apostoli levelek erejénél fogva senkit sem szabad az országon kivül való biróság elébe vinni, hanemha valamely ügy felebbezés utján törvényesen került az apostoli szék elébe.

2. § Vannak azonban többen, kik sok országlakost, ugy egyháziakat, mint világiakat, e szabadságok ellenére, panasz alapján háborgatnak és zaklatnak.

3. § Ezért végeztük, a mint ezt a nagyobb decretum is magában foglalja, hogy ezen az országon kivül senkit sem szabad a biróság elé vinni, hanemha felebbezés utján.

4. § Azokat pedig, a kik a panaszokat kiviszik, legyenek azok bár papok, világiak vagy szerzetesek, el kell fogni és a királyi felség kezébe szolgáltatni, és a csonka toronyba zárni, hogy büntetésüket elvegyék.

5. § Minthogy azonban vannak némelyek, kik az apostoli széktől nyert kiváltság alapján mentességet élvezvén ez országban lakó egyházi birák előtt, nem vonhatók perbe; azért az ilyenek ellenében szabad efféle panasztételekkel vagy apostoli rendeletekkel élni.

6. § Mindamellett annak erejénél fogva másként, mint az előbb emlitett módon, felebbezés utján, nem szabad őket az országon kivül perbe fogni.


  Vissza az oldal tetejére