1500. évi XVII. törvénycikk

azokról a várakról és kastélyokról, a melyeket Zsigmond és Mátyás királyok zálogba vetettek

Mivel köztudomásu dolog, hogy midőn a néhai Zsigmond és Mátyás fenséges fejedelem uraknak és Magyarország némely más boldog emlékezetü királyainak idejében a csehek, lengyelek és más külső nemzetbeliek hadaikkal nagy számban az országra törtek, igen sok vár, kastély és más erőditvény került vagy megszállás vagy árulás utján az ő kezükbe, a honnan aztán módnélkül raboltak, gyujtogattak és az egész országnak más nevezetes károkat okoztak;

1. § A minek következtében a nevezett király urak vagy egyéb országlakók, nehogy tudniillik azok a vetélytársak ezt az országot végveszélybe döntsék, kénytelenek voltak e várakat, kastélyokat vagy erősségeket részükre bizonyos pénzösszegért zálogba adni vagy más valamely czimen lekötni.

2. § Miután pedig ezek a vetélytársak e várakat, kastélyokat s a többi erősségeket, vagy azért, mert elégtételt nyertek, vagy mert kiegyeztek, ennek az országnak visszaszolgáltatták, némelyek az illető zálogleveleket maguknál visszatartották;

3. § A melyek erejénél fogva azok örökösei és utódai sok országlakost akarnak jelenleg jogaikban háborgatni és megkárositani.

4. § Ennélfogva megállapitottuk és rendeltük: hogy az emlitett módon és időben kiadott és más, azokhoz hasonló, bármely módon kiállitott összes zálog vagy kötelező leveleket egyáltalában erőtleneknek kell tekinteni, hacsak a felperesek vagy e fekvő jószágok követelői elfogadható okiratot és nyilvánvaló tanubizonyságot nem mutathatnak föl és állithatnak elő arra nézve, hogy őket azokból a jószágokból méltatlanul kiüzték vagy hogy azokat tőlük igazságtalanul elvették.


  Vissza az oldal tetejére