1500. évi XIX. törvénycikk

miképen történjék a visszaüzés

Továbbá mivel a visszaüzések tárgyában arra nézve, ha vajjon népséggel vagy egyedül kardnak felmutatásával kell-e történniök, különféle czivódások és kellemetlenségek szoktak fölmerülni:

1. § Azért minden kétség eloszlatására és a perlekedőket fenyegető veszély elháritására rendeltük, hogy a visszaüzések ezentul jövőre ne népséggel vagy erőszakos kézzel, hanem egyedül szablyának vagy kihuzott kardnak a mutatásával, a nagyobb decretum tartalmához képest, az itt megjelölt büntetés alatt, csakis egyszer és ne többször történhessenek.

2. § Ugy tudniillik, hogyha a felperes vagy győztes fél helyezné magát a visszaüzés ezen módja ellenére erőszakosan a megvert birtokjogokba: akkor az ügynek vagyis az illető megnyert birtokjogoknak elvesztésében marasztalják és legott el kell őt marasztalni.

3. § Ha pedig megforditva, a perben elbukott és elmarasztalt fél állna az ő népeivel vagy erőszakosan ellent a győztes félnek és ezt a visszanyert birtokjogokba való belépéstől elüzné: ugyanabban a büntetésben kell őt marasztalni, épségben maradván ezenfelül a nagyobb decretumnak e tárgyban tett rendelkezése.

4. § Ezt hozzátévén, hogy az elmarasztalt és visszaüzést használó félnek, az illető birtokjogok visszaitélésnek napjától kezdve ezekből a birtokjogokból egyáltalán semmiféle rendkivüli taksát sem huzhat.

5. § Hanem az ügy végső eldöntésének az idejéig elégedjék meg azok igaz jövedelmével, nehogy azok a birtokjogok annak következtében pusztulásra jussanak.

6. § És hogy a visszaüző levelekbe ezentul jövőre a visszaüzésnél jelen leendő szomszédok és határosok neveit mindenkor be kell irni, nehogy a visszaüzés tárgyában valami csalárdság történjék.