1500. évi XXIX. törvénycikk

a földes urak kilenczedét a dézsma kivétele előtt kell beszedni

A dézsmát illető negyvenkilenczedik czikkelyt, a mint az a kisebb decretumban föl van véve, meg kell tartani.

1. § De mivel ama dézsmák összeszámitása és fizetése körül az egyházi és világi személyek között eddiglen sok egyenetlenség létezett; ennélfogva, miután a felek közt az e részben folyt egyenetlenségek lecsillapodtak, végeztük;

2. § Hogy ezentúl jövőre, minden következő időben, a főpap urak és egyházi személyek dézsmáit akképen kell fizetni, hogy előszőr a földes urak vegyék ki ugy a dézsmáltatni szokott vetésekből mint a borokból is az ő szokásos kilenczedüket és egyedül abból, a mi a kilenczeden felül megmarad, szedjék a főpap urak és egyházi személyek a dézsmákat.

3. § És hogy a bordézsmát nem szent Márton püspök és hitvalló napja közül, mint ezt eddigelé több helyütt szokták tenni, hanem szüret idején kell beszedni, megtartván mindenkor mindenben azt a módot és rendet, a melyet ama kisebb decretum tartalmához képest a vetések dézsmálásában szoktak követni.

4. § Ezt is hozzátéve; hogy azokat, a kik a dézsmafizetéstől eddiglen mindig mentesek voltak, (a minők az egy telkes nemesek saját földeiken és bizonyos egyházi nemesek, de az egyházak jogainak épenhagyása mellett s a királyi felségnek Nagy-Oroszfaluban lakó ruthénjai is) ezután sem szabad dézsmafizetésre kényszeriteni.

5. § Kijelentvén mindazonáltal azt, hogyha a királyi felségnek ruthénjai akár pénzben való vásárlás utján, akár bármely más keresett szin alatt olyan telkeket bitorolnának a maguk részére, melyek után tudniillik az előtt tizedfizetés történt, ők is tartozzanak azok után dézsmát fizetni.


  Vissza az oldal tetejére