1504. évi XVI. törvénycikk

a jobbágyok a szolgabiráktól nyerjenek engedélyt a költözésre

Továbbá, mivel a kisebb decretumban a jobbágyok elvitele és letartóztatása tárgyában összeirt czikkelyek egymással egyenesen ellenkezni látszanak és a jobbágyoknak ilyen elvitelében és letartóztatásában a büntetés csekélysége miatt, a melyet erre a decretum kiszab, csaknem egész Magyarországban naponkint más igen sok és kimondhatatlan botrány merül föl:

1. § Ezért ennek az alkalmatlanságnak a megszüntetése végett rendeltük, hogy ezentul jövőre senkinek sem szabad másnak a jobbágyát szabadságolni, hanemha annak a vármegyének a szolgabirája utján, a hol az a jobbágy lakik.

2. § És ha bárki azt állitja, hogy az a jobbágy valami kihágásban vétkes vagy valamivel adós: akkor a földesur vagy annak a birtoknak a tisztje avagy birája, a hol az a jobbágy lakik, annak a szolgabirónak a jelenlétében, a kapott engedély után tizenöt nap alatt, törvényt és igazságot szolgáltasson.

3. § És ha e törvény- és igazságszolgáltatás következtében az illető paraszt vagy jobbágy magát a reáfogott kihágás vagy tartozás vádja alól tisztázhatja vagy kimentheti, akkor őt a mondott szolgabiró jelenlétében arra a helyre a hová az inkább akarja, szabadon el kell bocsátani.

4. § A ki pedig a jelen czikkely rendelete ellenére valamely jobbágyot elvisz vagy igaztalanul letartóztat: az legott száz aranyforintot tevő huszonöt nehéz girán maradjon, a melyet egyfelül a felperes, és másfelül a vármegye ispánja és az illető vármegye szolgabirái közt egyenlően kell megosztani.

5. § És annak az ipánnak vagy alispánnak meg a szolgabiráknak álljon hatalmukban, hogy erre a száz forintra nézve annak az erőszakos elvezetőnek és letartóztatónak ingó javaiból, ha ilyenek találhatók, különben pedig annak birtokjogaiból szerezzenek maguknak és az ellenfélnek ellentételt; mindamellett csak akkor, a miután a szolgabiró a kérdéses dologra nézve a tiszta valóságról meggyőződött.

6. § Ha pedig volnának olyanok, a kik azt a szolgabirót a szabadságolás vagy a törvény- és igazságszolgáltatás idején háborgatják, azok ugyanazzal a büntetéssel lakoljanak, a milyennel a decretum erejénél fogva azok szoktak lakolni, a kik a végrehajtásban eljáró királyi embereket vagy káptalan és conventbeli bizonyságokat zavarják.