A kisebb decretumnak azok a czikkelyei, melyek az elnyomottak megkönnyitése végett a hatalmaskodások dolgában állandóan tartandó törvényszékekre és amaz esküdt ülnökök választására nézve készültek, kiknek a királyi felség tanácsában és törvényszéken jelen kell lenniök, minden részükben megtartandók.
1. § Hozzátévén azt, hogy akár jelenjenek meg mindnyájan azok az ülnökök a nagyobb nyolczados törvényszékeken, akár nem, e nyolczados törvényszékeket mégis meg kell tartani.
2. § Mindazáltal azt az ülnököt, a ki nem jön el és a nyolczados törvényszéken jelen lenni vonakodik (ha csak sulyos és nagy betegség nem tartja vissza) tényleg fekvő jószágának vagy méltóságának és javadalmának elvesztésében és azonfelül ülnöki tisztének az elvesztésében kell marasztalni, és ezt a tisztet többé soha sem szabad viselnie.
3. § És a királyi felség, többi ülnökeivel és tanácsosaival egyetemben annak helyébe azonnal más, tetszés szerintit, válaszszon, úgy mindazonáltal, hogy költségeikre nézve azok az ülnökök is elégtételt kapjanak.
4. § E költségek fejében ugyanis a főpap és báró uraknak egy egész évre hétszáz, a nemes táblabiráknak pedig, tudniillik az országlakosok közül választottaknak, háromszáz aranyforint fizetendő.
5. § És e fizetés czéljára a vármegyék alispánjai és szolgabirái országszerte, tudniillik úgy a király és királyné ő felségeiknek, mint az összes főpap és báró uraknak meg az ország nemeseinek mindennemü fekvőjószágain és birtokjogain valamint azok városaiban, sőt az egytelkü nemesektől és azok egyes udvarhelyein minden egyes kapu vagy jobbágytelek után, a kisebb decretumban a csapatok föntartására való pénzek behajtása iránt megállapitott módon és rendben s az ott kijelentett büntetések és birságok alatt, elengedhetetlenül s minden hiány nélkül három-három dénárt szedjenek be.
6. § És az ekképen beszedett pénzek az előbb emlitett választott ülnökök részéről megválasztandó két embernek, tudniillik egy bárónak és egy köznemesnek kezéhez hiven beszolgáltatandók.
7. § A melyeket aztán az a két ember az illető ülnökök közt szétosztani s erről az uraknak és országlakosoknak a legközelebbi országgyülésen beszámolni kötelesek.
8. § És e pénzek behajtása tekintetében egy jobbágy se örvendhessen valami mentességnek, a ki az ország nemeseinek igazi szabadságát nem élvezi.
