1514. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi, Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia, Lodomeria, Cumánia és Bulgária királya, továbbá Szilézia és Luxemburg herczege, ugyszintén Morvaország és Lausitz őrgrófja jelen levelünk rendén adjuk emlékezetére és tudtára mindeneknek a kiket illet.

1. § Hogy, miután mindazokat a veszélyeket, melyeket a hitetlen ellenség eddigelé ennek a mi Magyarországunknak okozott, valamint végváraink romlását és pusztulását is, ugyszintén azt az igen gonosz - és sok jeles férfiu meggyilkolása és sok vérontás által - emlékezetes lázadást is, melyet a paraszt nép az elmult nyáron országunk belsejében a főurak és az egész nemesség ellen a legnagyobb és valóban hallatlan kegyetlenséggel támasztott, elménkben gyakran megforgattuk és megfontoltuk; s ezenkivül még azt is meggondoltuk, hogy mindazok a zavarok, a melyek között ez országunk állapota az ő nem csekély kárára, eddigelé ide s tova hányódott, leginkább onnan keletkeztek, hogy a rend, a mely nélkül, mint tudjuk, egy országot sem lehetett jól kormányozni, minden dologra és tisztségre nézve megszünt és az ennek következtében lábra kapott szabadosságnál fogva az egész ország legnagyobb elnyomásával minden visszásan és zavart lefolyással ment végbe:

2. § Ennélfogva megkönyörülvén mondott Magyarországunknak oly sulyos bajain és oly keserü szerencsétlenségén, az összes főpap és báró uraknak meg többi országlakosainknak szent Lukács evangelistának legközelebb mult napjára közönséges országgyülést és egybegyülekezést rendeltünk és hirdettünk.

3. § A melyre valamennyien összegyülvén, miután nekik ez egybegyülekezés okait előadtuk és ezekkel együtt némely dolgokat, melyeket ez országunkra nézve üdvösöknek láttunk, előterjesztettünk, figyelmeztettük őket, hogy mindezek fölött ők is tanácskozzanak és azt, a mi mindenek fölött a jóságos Isten előtt, kedves és nevezett országunk közjavára előnyös és üdvös, határozzák el.

4. § Ennek következtében az emlitett főpap és báró urak és többi országlakosaink, minden szándékunkat megértvén, ezek fölött a dolgok fölött sokáig és sokat tanácskoztak, véleményeiket egybefoglalván és a dologban határozván, végre némely egyértelmü akarattal és közmegegyezéssel alkotott és egybeszerkesztett czikkelyeket terjesztettek felségünk elé (kivévén a büntetteket és a papi becsületet illető czikkelyeket, a melyekhez a főpap urak hozzá nem járulhattak).

5. § Illő kéréssel esedezvén, hogy azokat mi is elfogadni s jóváhagyni és levelünkbe iktatván, megerősiteni is méltóztassunk.

6. § Állitván, hogy ezek olyanok, a melyekkel (mindazonáltal akkor, ha kellően megtartják) a rend minden dologra nézve visszaállitható, az egész ország állapota az ő méltóságában fentartható, minden fenyegető veszély is eltávolitható, és az utóbbi idők alatt elrabolt nyugalom és biztonság mindenkire nézve visszatérhet. A mely czikkelyek ilyen módon következnek és im ezek: