1514. évi VII. törvénycikk

a parasztokat, kik a kártéritést ellenzik, az ispánok és a királyi csapatok kényszeritsék reá

Ha pedig a parasztok, a részükre kitüzendő határidőben, a nemeseknek az előbb emlitett károkat megtériteni nem akarnák:

1. § Akkor az ispán vagy alispán és a nemesek közönsége, minden alkalmas eszközzel (összes javaik elvételével és elfoglalásával is) kényszeritse őket az elégtételadásra.

2. § Ha pedig az ispán vagy alispán a nemesek közönségével nem volna elegendő (akár mivel a jobbágyok földesura ellentáll, akár mivel a parasztok a mezővárosban vagy bekeritett városban fellázadnak), akkor az ilyen városokat és mezővárosokat, falukat és parasztokat az illető vármegye ispánjának vagy alispánjainak és szolgabiráinak meg nemesi közönségének a megkeresésére és kérésére a királyi felség kényszerithesse a maga saját és más körülfekvő vármegyék és főurak csapataival az előrebocsátott elégtételadásra.

3. § És fellázadásuk miatt a királyi felségnek is ugyanannyit tartoznak fizetni (ha van miből), mennyit a sértett és megkárositott nemesnek; mindazonáltal legelőször a sértett nemes kapjon elégtételt.


  Vissza az oldal tetejére