1518. évi (bácsi) XIV. törvénycikk

a király konyhájára szánt jövedelmek

Huszth várát a marmorosi és erdélyi sókamarákkal, ugy szintén a harminczadokkal és huszadokkal, ötvenedekkel, az arany- és ezüst aknákkal, kamarákkal és bányákkal, nem különben a királyi szabad városokkal és szászokkal együtt az idő szerint való királyi kincstárnok ur kezéhez;

1. § Munkács, Tata és Komárom várait pedig az egész alsó visegrádi részszel, Ó-Budával és Kos és Csepel nevü szigetekkel, valamint Zsámbék, Salmár és Kesző mezővárosokkal és összes tartozékaikkal és a kunokkal s jászokkal a királyi felség konyhájának ellátására is fentartására a badai tiszttartó kezéhez kell szolgáltatni.

2. § A melynek a számára a királyi felség tiszttartójának a szalonnáról és borról Munkács várának jövedelmeiből, a vizákról és egyéb halakról pedig Komáromból és Tatából kell gondoskodnia és ezenfelül köteles a budai és más, szerémben levő dézsmákat a királyi asztal és udvar számára beszerezni.

3. § Ha pedig valami hiány fog lenni, azt a tanácsos és ülnök urak meghatározásához képest a királyi kincstárnok fogja kipótolni.