1518. évi (bácsi) XXVIII. törvénycikk

miképen büntetendők azok, a kik nem jőnek az országgyülésre?

Mivel az urak és nemesek közül többen fitymálván és megvetvén a királyi meghagyást, erre az országgyülésre el nem jöttek, a kiknek fekvő jószágainak és örökségi jogainak kellene ugyan a királyi fiscusra szállaniok, mindamellett, minthogy a decretumban kitett büntetés alatt hivták őket meg, azért az ott kijelentett büntetés alá esnek.

1. § És nehogy gunyosan azzal dicsekedjenek, hogy azt elkerülték: méltóztassék a királyi felségnek az urak büntetését, vagyis nyolczszáz forintot a maga számára beszedni; a nemesekét pedig, tudniillik négyszáz forintot, ha a maga részére behajtani nem akarná, a szegény és nyomoruságos nemeseknek (a kik ő felsége parancsának engedelmeskedve eljöttek) adni és ajándékozni, (a melyet is az alispánok és szolgabirák az egyes vármegyék nemesei közönségének tanácsa és meghatározása szerint fognak kiosztani).

2. § A mely ispánok vagy alispánok pedig valamely nemesnek jutalomért megengedik, hogy otthon maradjon, azokat tisztségük elvesztésében és ezenfelül minden egyes nemesért a királyi felség részére fizetendő négyszáz forintban kell marasztalni, a melyet rajtok a királyi felség haladéktalanul vétessen föl.

3. § És ha valaki az előrebocsátottakkal ellenkezőt cselekednék, a mi miatt a nemeseknek előbb kijelentett büntetése megengedhetetlennek látszik; akkor az országlakosoknak emlitett kincstárnokai az ilyen büntetésnek a végrehajtásában a szerint tartozzanak eljárni, a mint őket ez iránt az ülnökök tájékoztatni fogják.